Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-07-01 / 7-8. szám
<m. Múzeumi Hírlevél m Pénzek az éremleletből: 1. Traianus (98-117) denára; 2. Hadrianus (117-138) denára; 3-4. Antoninus Pius (138-161) denárai; 5-6. Faustina emlékére (141 után); vert dénárok; 7. Antoninus Pius (138-161) emlékére vert dénár; 8. Lucilla (164-169) denára; 9-10. Marcus Aurelius (161-180) denárai; 11. Marcus Aurelius emlékére vert dénár; 12. Commodus (180-192) denára Mária úti lelőhelyen. A két éven át H. Tóth Elvira vezetésével folytatott feltárás során egy 2-4. századból származó szarmata település maradványai kerültek elő. 1995-ben az egyik szarmata lakóház feltárása során 48 darab római ezüstdénár bukkant elő. A szerző részletesen foglalkozik a leletek előkerülési körülményeivel, az időszámításunk kezdete táján, több évszázadra kiható változásokkal a Kárpát-medencében, ezen belül is a rómaiak és a szarmaták kapcsolatával, és a szarmata területeken elsősorban sírokból, sírleletekből ismert római pénzekkel. A szarmata területen talált római pénzek értékelése a későbbiekben még bizonyára árnyaltabb és kidolgozottabb lesz, melyhez a szerző reményei szerint az a kis lelet is hozzájárult. Wicker Erika; A balotaszállási honfoglalás kori női sír. Egy lelet története. Kiad.: Katona József Múzeum, Kecskemét, 2000. 14 p. ill. (Rejtett kincsek 2.) A korábban Kiskunhalas kiterjedt határához tartozó Balotapusztán (ma Balotaszállás) a pusztamérgesi határ közelében, a Felső-Balotának nevezett részen a volt halasi református egyházközség papi jövedelmi birtoka. A birtoktest tanyáját még a közelmúltban is „paptanyának" nevezték. Az épülettől DK-re eső homokdomb közepe táján, a legpartosabb részen bukkantak rá uradalmi cselédek 1944-ben a gazdag honfoglalás kori sírra. Ennek a honfoglalás kori női sírnak és a benne talált leletek történetét foglalta össze Wicker Erika a kiadványban. Cumania A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve 17. Szerk.: Bárth János. Kiad.: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, Kecskemét, 2001. 384 p. ill. Az évkönyv első két tanulmánya régészeti témákról szólnak. H. Tóth Elvira a Hetényegyháza-Mária úti avar temető 70. sírjának feltárásáról számol be. A mellékletben részletesen ismerteti a sírban talált ruhadíszeket, fegyvereket, ékszereket. Wickler Erika-Kustár Rozália-Horváth Attila: Bács-Kiskun megyében, 1990-1995 közötti régészeti kutatásokat foglalták össze. Ismertetéseik alapjául szolgáltak az 1990-1995 között végzett megyebeli régészeti terepmunkák szakirodalomban ismertetett jelentéseik, múzeumaik régészeti adattárainak és régészeti gyűjteményeiknek gyarapodására vonatkozó adatok. Bárth Dániel a magyarországi zsidóság történetének kiemelkedően jelentős, ám a hazai történeti kutatásokban méltánytalanul mellőzött és meglehetősen kevéssé feldolgozott korszakát, a 18. századi időszakot kutatta. írásából képet kaphatunk a bajai zsidóság betelepedéséről, életmódjának, társadalmi helyzetének történetéről, fenntartva a további kutatások szükségességét. 246
