Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-07-01 / 7-8. szám
m Múzeumi Hírlevél m Solymos Ede „Dunai malmok" címmel a ma már csak múzeumokban látható és a bajai múzeumban őrzött céhiratokból olvasható malmokról, a molnáréletről ad tájékoztatást. Kevésbé ismert, hogy Bugac és Monostorpuszta jelentékeny részén - ahol a természeti körülmények lehetővé tették - tért hódított a tanyás gazdálkodás. A táj pusztai állattartásáról több tanulmány is jelent meg, ám föltáratlan mikor és hogyan történt Bugac és Monostor puszta nagyobb részének benépesülése. Juhász Antal írásának célja az volt, hogy vizsgálja a települési folyamatot és a kiosztott pusztákon megtelepülök származását. Bereznai Zsuzsanna dolgozatában a Dél-Alföld néhány nemzetiségű településének 20. századi disznóvágási szokásait kívánta bemutatni. E század ugyan a nagy történelmi változások korszaka, de a népi táplálkozási kultúra a mai napig is sokszor több évszázados hagyományokat őriz. Bemutatja a hazánkba betelepült németek mai napig is kedvelt disznótoros ételeit, ismerteti a sertésfajtákat és az ételek elkészítési módját. Kürti László és Hajdrik Sándor a magyarság szakrális kultúrájának és a vallásos hagyományok kutatásainak eddig kevéssé feltárt területeit, ezen belül is a lajosmizsei kereszteket és szakrális szobrokat tanulmányozták. Táplálkozáskultúránkban a sütemények átalakulása jelentette a 20. században az egyik legnagyobb változást. E folyamatot kívánta nyomon követni Bognár Anikó „A süteménykultúra változása a 20. századi Kecskeméten” című írásában. A kötet utolsó tanulmányában Kovács Zita és Aszalós Endre egy bajai mecénás, dr. Aszalós Imre műgyűjteményét mutatták be. Emellett szóltak a 20. század első évtizedeiben kialakuló hazai műgyűjtésről. Megállapították, hogy a húszas, harmincas évek műgyűjtése során, Baján a legtöbb esetben olyan gyűjtemények jöttek létre, melyek nagyobb részét egy-egy festők művei alkották. Ilyen jellegű volt dr. Aszalós Imréé is, aki Nagy István alkotásainak rendszeres vásárlásával alakította ki értékes kollekcióját. Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 Szerk.: Romsics Imre-Wicker Erika. Kiad.: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, Kalocsa, 1999. 232 p. ill. A kötet bevezetőjében Wicker Erika megyei múzeumigazgató az 1999-ben elhunyt a kiskunhalasi Thorma János Múzeum egykori néprajzos-muzeológusára, Bodor Gézára emlékezett. Szűkebb kutatási területe a szőlő- és gyümölcstermesztés volt. Kiskunmajsai gyűjtőmunkájának eredményeit a „Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében” című kiadvány őrzi. Később itt jelent meg a túrkevei kertkultúráról szóló tanulmánya. Keceli lakosként és a környék néprajzosaként is természetes volt, hogy ő írja meg a Kecel monográfia gyümölcstermeléssel foglalkozó részét. Ezt követően az egyes fejezetek régészeti, néprajzi, történelmi és restaurálással foglalkozó tanulmányokat tartalmaznak. „Nemzetiségek Észak-Bácskában" című részben olvashatunk a magyarországi németek kulturkincseiről, hazánk bunyevác lakosságának történetéről, nyelvéről, kultúrájáról, Bácsalmás-Óalmás későkori rác temetőjéről és Garán elő nemzetiségeink téli szórakozásformáiról. „Észak-Bácska történetéhez” tartozó írásokban a szerzők írnak Hercegszántón talált késő bronzkori sírokról és a Kelebia-Négyesjáráson történt ásatás során előkerült kelebiai ezüstkincs sisakdíszes lemezéről és annak heraldikai vonatkozásairól. „Észak-Bácska fővárosa” fejezetben szó kerül Baja város történelmi belterületétől északra fekvő földterületről, melyet a 18. században legtöbbször Istvánmegye névvel jelöltek. Megismerkedhetünk régi bajai épületekkel, a bajai zsidók első kongresszusáról (1864), hírt kapunk a Türr István Múzeum tulajdonába került Majorcsics Jenő bajai festő-hengerkészítő mester rézkliséiről, prospektusairól, régi családi fényképeiről. „A Ratosnya (Erdély) Jódi Református Templom festett fakazettái, avagy egy tradíció folytatásának felelőssége a bajai Vizuális Iskolában" címmel arról olvashatunk, hogy a bajai Vizuális Iskola növendékei 1998-ban, Erdélyben elkészítették Ratosnya község református templomának festett mennyezetkazettáit. „A múzeumi percek”-ben Solymos Ede bemutatja a Bajai Múzeum halászati gyűjteményét, Merk Zsuzsa a Bács-Kiskun megyei múzeumok állandó és időszaki kiállításainak rendezési problémáit vetette fel, Kollárné Eber Orsolya pedig Baja szerb megszállása alatt nyomtatott plakát konzerválási munkáját mutatta be. „Emlékezés a szabadságharcra" témakörben Székelyné Körösi Ilona áttekinti az 1848 nyarára kialakult délvidéki helyzetet, Boros Ilona a „Görgey álma”, valamint a „Kossuth Lajos és családja" című nyomatok restaurálásról ír, Farkas Lajos pedig a Szalkszentmártonon kialakult Petőfi-kultuszt kutatta. „A Duna és a Tisza között I-II." részben Bács- Kiskun megye területén talált régészeti leletekről, népi gyógyászati adatokról, egy kovácsmű helyi folklórjáról és a kortárs magyar zománcművészet kezdeteiről olvashatunk. A kötet Faragóné Czinege Ágnes dolgozatával zárul, melyben egy múlt századi babaruha restaurálásának a fortélyait mutatja be. 247
