Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)

2002-07-01 / 7-8. szám

m Múzeumi Hírlevél m

Aranyozott ezüst lószerszámveretek

vekből is csak szelektíven vásárolhattunk. Az állomány elhelyezése nem mondható szerencsésnek, hiszen dokumentumokat, főként helyhiányában, különböző helységekben kell elhelyeznünk. Ez megnehezíti a hozzáférhetőséget, illetve nem engedi követni a dokumentum útját, különösen a nyitott folyosón, nyitott polcokon elhelyezett kiadványok esetében. Szerencsés viszont, hogy a könyvtár átalakításakor, figyelembe véve az erre való igényt, tágas, kellemes olvasót alakítottunk ki. Ebben a helységben kisebb csoportoknak még előadássorozatokat is szervezhettünk.

Szakkönyvtárunk nem nyilvános, elsősorban az itt dolgozó munkatársak használják, de segítséget nyújtunk a helyi, főleg középiskolás és a felsőoktatásban részt vevő hallgatók számára is. A már említett olvasóban lehetőség van a helyben használatra, de kérésre fénymásolatot is készítünk.

Megemlíteném még az orvos- és gyógyszerésztörténeti gyűjteményünket, mely 3000 kötetből áll, s bár még részben feldolgozott ez a különálló gyűjtemény, igen értékes kiadványokat tartalmaz. Egyik legrégibb kiadvány a Taxa Pharmaceutica Posoniensis, mely sajnos csak fénymásolat, 1744-ben

adták ki Pozsonyban, de számos magyar és európai gyógyszerkönyv található az állományban, mint pl. az első Magyar Gyógyszerkönyv, melyet Belügyminiszteri rendelet léptetett életbe, 1871-ben; a Pharmacopoeia Austriaco-Provincialis, Bécsben adták ki 1974-ben, vagy a British Pharmachopoeia 1898-ban kiadott kötete, mely kiadványok időszaki kiállítások keretében megtekinthetők és esztétikumukkal örömet jelentenek a bibliofil múzeumlátogatóknak.

Lobozár Judit, könyvtáros

Az alábbiakban a Bács-Kiskun Megyei Múzeum által megjelentetett könyvekből ismertetünk néhányat.

V. Székely György : A hetényegyházi római dénárlelet

Kiad.: Katona József Múzeum, Kecskemét, 2001.

14 p. ill. (Rejtett kincsek 3.)

Az 1978 és 1982 között folytatott terepbejárások során az M5-ÖS autópálya tervezett nyomvonalán számos régészeti lelőhelyet találtak a kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai. Ezek közül 1994- ben indult meg a leletmentő ásatás a Hetényegyháza-245