Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-07-01 / 7-8. szám
<m JTúzeumi Hírlevél m Buzinkay Péter művészettörténész, a KÖH Műtárgyfelügyelet vezetője megvédte PHD értekezését, melynek témája A Szent György Czéh Magyar Amatőrök és Gyűjtők Egyesülete. Műgyűjtés és műkereskedelem a századelő Magyarországán. memoriam Pintér László természettudományi muzeológus (1942-2002) Pintér László 1975 és 1998 között a Magyar Természettudományi Múzeum puhatestű gyűjteményének kurátora volt, ahol nem csak kutatóként, de muzeológusként is maradandót alkotott. Elsősorban neki köszönhető, hogy néhány évtizeddel az 1956-ban bekövetkezett teljes pusztulás után a Magyar Természettudományi Múzeum Puhatestű Gyűjteménye már ismét Európa egyik legjelentősebb gyűjteményével büszkélkedhetett. Sajnos súlyos betegsége megakadályozta munkája foItatásában, idén, 60 évesen távozott közülünk. qrr Múzeumi könyvtárak Bemutatjuk a kecskeméti Katona József Múzeum Könyvtárát Kecskeméten a könyvtár alapításának gondolata Kada Elek polgármester idején, 1897-ben merült fel. A „Könyvtári Bizottság" Szilády Károlyt bízta meg a könyvtár ügyeinek intézésével. A bizottsági tagok néhány hét alatt rendezték a levéltárban összegyűlt 3000-4000 kötetnyi anyagot, s annak az új városháza földszinti, galériás termében biztosítottak helyet. Kecskemét város 1898. november 10-én tartott közgyűlése városi múzeum és könyvtár létesítésére 8000 forintot, fenntartására és gyarapítására évi 500 forintot szavazott meg, s egyúttal állami segélyt is kért, gyűjteményeit a Múzeumok- és Könyvtárak Országos Felügyelőségének ellenőrzése alá bocsátva. A nagyműveltségű és széleslátókörű Kada Elek polgármester indítványára, 1911-ben vált ki a levéltár kötelékéből, és lett önálló intézménnyé a múzeum és a könyvtár. Ez döntően befolyásolta mindkét intézmény további sorsát. Ugyancsak ebben az évben került Kecskemétre - Kada Elek meghívására - Szabó Kálmán joghallgató, aki a régészet és ethnographia tudományok iránt érzett elkötelezettséget. A következő évben az ifjú jogi doktor sikerrel pályázott a múzeumőr címre. A lelkes gyűjtőmunka eredményeként a városházán elfoglalt helységek egyre szűkebbnek bizonyultak, s az új, önálló múzeumépület megépítése egyre sürgetőbbé vált, s bár a napirendről szinte sosem került le, a megvalósítás, vagyis az építés befejezése csak 1923 májusában valósult meg. Ezzel a könyvtár, a levéltár és a múzeum véglegesen különvált egymástól. A szétválás után Szabó Kálmán saját szakkönyvtár kialakítására törekedett. A tanács helyeselte elgondolását. A Numizmatikai Közlöny megjelenéséhez 1924-ben 52 000 koronával járult hozzá. A következő évben pedig 112 000 koronát adott a Közlöny és Érem című folyóiratok előállítási költségeire. Ennek fejében a folyóiratok példányait megkapta. A Levéltári Közlönyöket és a Szegeden megjelenő „Népünk és Nyelvünk" című folyóiratokat már indulástól kezdve beszerezte. A Főfelügyelőség a Szabó Kálmánnak felajánlott, néhai Schönherr Gyula könyvtárának jegyzékét megküldte abból a célból, hogy egyes könyveket kiválasszon. Ebből mindössze 17 mű került a szakkönyvár állományába. Szilády Áron könyvtárában rengeteg keleti kézirat és néprajzi könyv volt. Ezeket a kecskeméti könyvtár vásárolta meg. Egy - nyilván kecskeméti származású- bécsi konzervgyáros Kecskemétnek ajándékozta könyvtárát, a Tanács azonban nem járult hozzá Szabó Kálmán azon előterjesztéséhez, hogy az ajándék egy része a múzeum szakkönyvtárába kerülhessen. Döntését azzal indokolta, a múzeumi szakkönyvtár gyarapodásáról a városi tanács a múzeumőr esetenkénti előterjesztése alapján a költségvetés keretén belül gondoskodik. A nehézkesen gyarapodó szakkönyvtár állománya а II. világháború idején - a múzeum egyéb gyűjteményeivel egyetemben - nagyrészt megsemmisült. A kár 95 százalékos volt. 1946-tól kezdődött meg a múzeum újjáépítése. Szakkönyvtárunk állománya is ismét gyarapodásnak indult. Jelenlegi állományunk 22 000 kötet könyv, illetve periodika. A könyvtár gyűjtőkörét régészet, néprajz, történettudomány, művészettörténet és helytörténeti vonatkozású kiadványok képezik. A számítógépes nyilvántartás pillanatnyilag csak távoli tervként vetődik fel, addig is a hagyományos betűrendes és szakkatalógusra hagyatkozunk. A gyarapodás elsősorban kiteljedt cserekapcsolatainknak köszönhető, hiszen az utóbbi években - anyagi okokból - még az alapmű-244
