Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-01-01 / 1. szám
<m. Múzeumi Hírlevél m IUÍCpr Áf . tói'-. fytV*"'Nr«u /и . iítUAvfcnUMÍll llHUftfk ? HCiy»uií«iH rmt/um-n* /А.^-и /if, ni. iá Ilit. szeti, valamint könyvtári osztályt. A könyvtári anyag rendezését Marosi Arnold személyesen végezte. A folyamatosan érkező ajándékok mellett az állományt ő már rendszeres vásárlással is fejlesztette. A rendkívül jó anyagi feltételek, az államsegély lehetővé tette, hogy a teljesség igényével szerezze be a legfontosabb régészeti, történelmi, néprajzi, művészettörténeti műveket és szakfolyóiratokat. 1913-ban, pl. 273 kötet könyv, 498 db aprónyomtatvány, 6 térkép, 1300 okirat és 40 db egyéb könyvtári anyag került leltározásra, a törzsállomány ekkor 3807 db volt. Ebben az évben 342 koronát költöttek könyvbeszerzésre, ugyanakkor a bútorozásra és felszerelésre fordított összeg jóval kevesebb, mint ennek a fele csak 142 korona volt. A múzeum felszerelésének és tárgyainak becsértéke pedig 25 ezer koronára tették. Marosi és lelkes munkatársai figyelemmel kísértek mindent, ami a múzeum számára fontos lehetett, így több alkalommal tudták megakadályozni műtárgyak elkallódását. Számos feloszló egyesület, testület nyomtatványait szerezték meg, magángyűjtők örököseit kutatták fel, hogy megvásárolják e gyűjteményeket. Ebben az időben a helyi szervezők rendszeresen megküldték műveiket a múzeumi könyvtárnak, amely 1945-ig a helyi nyomdáktól (Számmer család, Csitáry család, Debreczenyi család, Singer nyomda, Eisler nyomda, Egyházmegyei nyomda) „kötelespéldányt" kapott. Az egyesületnek tagja volt Heckmast Kálmán, a Számmer nyomda akkori tulajdonosa, az ő jóvoltából több 19. századi helyi nyomdatermék is a könyvtárba került. Ennek köszönhető, hogy ebben a könyvtárban található Székesfehérvár leggazdagabb helytörténeti gyűjteménye. Számos elkallódott aprónyomtatvány (iskolai értesítők, egyleti évkönyvek, zárszámadások stb.) csak itt lelhető fel, közöttük sok olyan nyomdatermék, amely országos bibliográfiákban sem szerepel. A helyi vonatkozású művek mellett a régi könyvgyűjtemény is tovább gyarapodott. Az ajándékok között említésre méltó az adonyi rác templomból származó cirill betűs szertartáskönyv-együttes, a ciszter gimnázium ifjúsági könyvtárának, Lauschmannn Gyula örököseinek, Fanta Adolf örököseinek és Balu Arnold földbirtokosnak az adománya, valamint Prohászka Ottokár püspök hagyatéka. A cirill betűs szertartáskönyvek között igen figyelemreméltó egy 1957-es keltezésű illuminált kódex, a Tetraevangélium (3-4. kép), amelynek illusztrációit a jeles freskófestő, Sztahinja presbiter készítette. Gémesi Károly ajándékaként került a könyvtárba, 1913-ban. Marosi Arnold három évtizedes tevé20 kenységével nemcsak a múzeumot emelte a hazai vidéki múzeumok sorába a legjobban működők közé, hanem a tudományos munka hátteréül egy olyan könyvtárat is létrehozott, amely megteremtette az alapot a megye és a város múltjának kutatásához, feldolgozásához. Marosi Arnold 1939-ben húnyt el, a múzeum megbízott igazgatója Dormuth Árpád gimnáziumi tanár lett. Ebben az évben a könyvtár állománya már 22694 db, az évi gyarapodás pedig 1006 db volt. 1939-ben jelent meg utoljára az egyesület kiadványa a Székesfehérvári Szemle, amely 1931-től a helytörténetírás szakavatott fóruma volt és a múzeumi élet eseményeit is folyamatosan rögzítette. A Szent István Király Múzeum könyvtára A világháborút a gyűjtemény nagyobb veszteségek nélkül vészelte át, de Dormuth Árpád nyugatra menekülése miatt a múzeum vezető nélkül maradt. A későbbi igazgatók szinte pénz és támogatás nélkül dolgoztak, az újabb fellendülés csak dr. Fitzjmő Székesfehérvárra kerülésével következett be. Mivel a múzeumegyesület idejében a különböző gyűjtemények egy közös leltárkönyvben voltak nyilvántartva az új igazgató tevékenysége ismét válogatással és leltározással kezdődött. Új gyűjteményként - részben a könyvtár anyagából - megalakult az újkortörténeti osztály. Itt nyertek elhelyezést az oklevelek, térképek, plakátok, fényképek, szórvány újságszámok és egyéb aprónyomtatványok. Az új leltárkönyv tanúsága szerint 1957-ben, könyvtárban már csak 10758 könyvtári egység volt. Pedig ebben az időben kerültek a könyvtárba többek között a polgárdi Batthyány kastély, a verebi Végh kastély megmentett kötetei (5. kép), valamint a székesfehérvári ciszterci könyvtár könyvei. Az 1960-as évektől kezdődően a könyvtár állománygyarapításra új lehetőséget kapott. A múzeum tudományos kiadványait már 1958-ban megküldte azoknak a külföldi intézményeknek, amelyekben érdeklődésre tarthattak számot. (E kötetek viszonzásául 1958- 59-ben 10 ország 25 intézménye küldött könyveket és folyóirat évfolyamokat.) 1960-ban megjelent az Alba Regia évkönyv, és az elkövetkezendő évtizedekben a múzeum számos konferenciát, nagy kiállítást (régészeti, történeti, művészeti, néprajzi) rendezett. Az idegennyelvű évkönyvek, tudományos kiadványok, kiállítási katalógusok megjelentetése széleskörű hazai és nemzetközi kiadványcserét tett lehetővé, s ez a kiadványcsere a könyvtárat, elsősorban régészeti vonatkozásban országos szintre emelte, de hozzájárult a művészettörténeti, történeti, néprajzi szakirodalom gyarapításához is. A könyvtár ezzel a nagyarányú fejlesztéssel a régészeti, művészettörténeti és néprajzi kutatások országos viszonylatban is számontartott bázisa lett. Jelenleg a könyvtár 32 ország 450 intézményétől kap szakkönyveket, folyóiratokat, és csaknem száz belföldi múzeummal, tudományos intézettel cserél kiadvá
