Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-07-01 / 7-8. szám
©i ÍTúzeumi Hírlevél m M. E.: A freskó rekonstrukciójából kiderült valami? V. A.: Sajnos még nem tartunk ott - elfogyott a pénz. Az első év leleteit megtisztítottuk, csoportosítottuk, a második évi anyag tisztítására már nem futotta. Bemutatunk egy olyan részletet, egy ívet, ahol a fugák mentén összeilleszthettük a feliratot és a festett felületet. Komoly terrakotta elemek lehettek az épületen, ebből kiállítottuk egy puttó fejét és lábát. A palota háztartásának darabjai láthatók a következő tárlóban, itáliai majolika töredékek, könyvsarok veretek, import kerámiák. M. K.: Hogy mennyire igaz a kiállítás címe - A múlt rétegei - arra jó példa az itt látható három szobortöredék. Az első egy II. Ulászló korabeli balluszter törpepillér, ami két részből áll. Korábban a hetvenes években Zolnay László már megtalálta az alsó darabját, a fölső részt a Zeughausba belefoglalt középkori kaputoronyban, annak belső bélésfalában 1982-ben találtuk meg. A másik egy Mátyás kori oszlopfejezet, ami a Királyi Istálló falából került elő, a 19. századi épületből az 1980-as évek elején. A harmadik feliratos darab pedig a Sikló előtti leletmentés során a jelenlegi útburkolat alatt feküdt, egy égett török felületen. Ezt a darabot Mikó Árpád művészettörténész a Herkules szobor talapzatához tartozó faragványként azonosítja. V. A.: A következő termekben eljutunk az érett középkorhoz, a 15-14. századhoz, Zsigmond korához. Nagyon sok olyan lelet van ebben a teremben, ami kutakból, emésztőkből származik. Illetve egy nagyobb egység a Ferences kolostor, a Sándor palota kutatása, olyan leletek, amelyek eddig nem voltak soha láthatók. B. Z.: A Dísz tér 17. sz. épület pincéjének és az udvarának a szintjén folytak feltárások. Itt is több iszapos kút került feltárásra, melyek sok érdekes szerves anyagot is megőriztek. A tárlóban: bőr pénztárca, mesteijegyes fa korsó, kicsi sámfa. Korábban élt egy elképzelés, miszerint a középkorban nem készítettek külön bal meg jobblábas cipőt, hanem kitaposták őket viselés közben. Ez egyértelműen cáfolható, mert a sámfa - s így a cipő is - ballábas. További érdekes leletek: egy velencei talpas üvegtál és egy ónkupa. Talpának belső oldalán Isten báránya ábrázolás látható. A Dísz tér egy másik kútjából korábban már előkerült egy ónkorsó, de az sajnos eltűnt, s csak Holl Imre könyvborítójának képe emlékeztet rá. A vitrinben látható tárgyak döntő többsége egy középkori pince sziklába vágott kútjából származik. A szerencsésen megmaradt fa- és bőrtárgyak mellett e kút vizes, iszapos földjéből mintegy 100 000 darab növényi mag is napvilágra került, többek között köles, zeller, kapor, továbbá cseresznye, dió, füge, görögdinnye, körte, meggy, naspolya, szilva, szőlő. A házilag termesztett gyümölcsök mellett szép számmal voltak az anyagban vadon termő gyümölcsök is, így húsos som, mogyoró, erdei szamóca, kökény és hamvas szeder. M. E.: Ezek alapján újra lehetne írni a Zolnay-féle „Középkori hétköznapok" könyvet. B. Ny. D.: A Teleki palota egyik középkori pincéjének feltöltésében került elő ez a különleges leletegyüttes - kis, kőből faragott építészeti elemek, modellek, egy kőfaragóműhely hulladékai. Zolnay László már talált egy ilyen modellt, amelyek biztosan egy kőfaragó műhely tartozékai, ahol nem az volt a lényeg, hogy ezeket a csomópontokat kidolgozzák, hanem egy-egy építészeti megoldást modelleztek: boltozati csomópontot, ablakkeretet. B. Z.: A pince érdekessége, hogy átellenben van a Szent Zsigmond templommal. B. Ny. D.: A pince feltöltése is többrétegű - Zsigmond korától Mátyás időszakáig, pontos képet majd a leletanyag feldolgozása után kaphatunk. Felhívnám a figyelmet a fotókon bemutatott Anjou-kori, második városfal árkádos-íves szerkezetére, amelyre viszonylag ép állapotban találtunk rá. Ez nem unikális dolog, de itt eddig még nem találták meg. A Teleki palota pincéjében feltárt kút leleteiről: B. Ny. D.: Ebben a teremben az volt a fő célunk, hogy modellezzük a kutat. Próbáltuk a látogatóval megosztani azt az élményt, amit mi éreztünk, amikor tíz méter mélységben dolgoztunk. Négyszögletes, szürke falú a terem - ilyen alakú volt a kút is - s kiválogattunk minden előkerült anyagféleségből egy-egy reprezentatív csoportot. Érzékeltetni akartuk, hogy milyen gazdag leletanyag kerülhet elő egy kútból. Faleletekből, forgácsokból, kerámiából, textil és bőrleletekből - ömlesztve, ahogy az a kútból előkerült. A cipők kétharmadát, a kerámiának is csak az egyharmadát sikerült kiállítanunk, hiszen több ide be sem fért volna. Ezek között vannak lepárlók, díszedények, furcsa alakú öntőtégelyek, velencei és csehországi üvegek. Az egyik érdekes darab a kályhaelem, amely merevítő egy szemeskályhából - funkcionális és statikai elem -, soha egészben nem találtunk ilyet ed-233
