Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-01-01 / 1. szám
ж Múzeumi Hírlevél m <77T _ Múzeumi könyvtárak Bemutatjuk a Szent István Király Múzeum könyvtárát A Szent István Király Múzeum könyvtára csaknem 130 éves múltra tekint vissza. Története szorosan kapcsolódik a múzeum történetéhez. Feladata a múzeumi tudományok - régészet, történelem, művészettörténet néprajz - szakirodaimának beszerzése, helytörténeti munkák gyűjtése. A Fejérmegyei és Székesfehérvár Városi Történelmi s Régészeti Egylet könyvtára Székesfehérvárott 1871-ben alakult a Történelmi s Régészeti Egylet megalapításának gondolatával. A szerveződés elindítója egy újságcikk volt, melyet a megyei aljegyző, Hattyúffy Dezső a helyi sajtóban adott közre 1871. június 11-én. A „Néhány szó egy létesítendő régiséggyűjtemény ügyében" címmel megjelent közlemény széleskörű társadalmi érdeklődést váltott ki, s nagyarányú mozgalmat indított el az egylet megalapítása érdekében. Az adományoknak köszönhetően több becses régiség gyűlt össze, így az 1873. október 27-én tartott első közgyűlésen már 1205 db érem és 48 db különféle tárgy ajándékozásáról számolhatott be a megyei főjegyző, Fekete János. A 48 db különféle tárgy között található az első könyvtári ajándék, egy selyemre nyomott színlap, melyet Forster József, a Székesfej érvár című újság szerkesztője és kiadótulajdonosa még 1871-ben adományozott az alakuló régiségtárnak. A közgyűlésen elfogadott alapszabály hármas célt tűzött ki az új társulat elé: „A fejérvármegyei és székesfehérvári múltat felderíteni, a műrégiségeket összegyűjteni és egy Székesfehérvárott állítandó megyei és városi régiség-, levél-, és könyvtárban összpontosítani, kiállítani": Az egylet 137 tagot tartott nyilván, voltak közöttük megyei főnemesek, birtokosok, tekintélyes városi polgárok, közéleti emberek, és jeles egyházi személyiségek. A tiszteletbeli tagok sorában több kiemelkedő történetíró nevét találjuk. Az elnöki teendőket a főispán, Szőgyén-Marich László látta el, alelnök König Mór apátkanonok és Juraszek Ferenc városi főjegyző, jegyző Hattyúffy Dezső volt. Titkárként, egyben régiségtárőrként Fekete János vállalat szerepet. König Mór megválasztása után az egyletnek ajándékozta magángyűjteményét, amely 443 éremből, 6 papírpénzből és 18 db 1848-49-es nyomtatványból állt. Kezdetben az egylet tőkével nem rendelkezett - a tagdíjak összege csak az adminisztrációs költségekre és minimális technikai felszerelésre volt elég , így a gyűjtemény ajándékozás útján gyarapodott. A könyvtári ajándékok között számos antikva, régi magyar könyv és több helyi aprónyomtatvány volt. Az egyik legszebb kötetet, egy 1516-ban nyomtatott, kézzel festett miniatúrákkal díszített hórás-könyvet (1-2. kép) Gersits Ferenc portugáliai királyi kamarás ajándékozta az egyletnek. A könyv szerepelt az 1882-ben Budapesten rendezett nagyszabású könyvkiállításon és díszoklevélben részesült. Gersits Ferenc mellett Szőgyény-Marich László, Báné Géza és Schwarz Gyula adományozták a legértékesebb könyveket a könyvtárnak, amely az első évkönyv szerint 1885-ben „mintegy 300 könyvből" állt. A régiségtár az 1880-as évek második felétől már csak kevés tárggyal gyarapodott. A gyűjtemény kedvezőtlen elhelyezése, az 1884-ben bekövetkezett főispán változás és számos tevékeny tag (Fekete János, König Mór, Pauer János, Szőgyény-Marich László) halála után a kezdeti lelkesedés szűnőben volt. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy a megalakuláskor kitűzött célokat a tagok megvalósították: számos helytörténeti dolgozatot és két könyvet jelentettek meg, s az egylet megbízásából íródott Károly János öt kötetes monográfiája, amely a mai napig egyedüli összefoglalása Fejér megye történetének. 1896-ban Hattyúffy Dezső - aki Fekete János halála után a titkári teendőket látta el - lemondott tisztéről, s a régiségtár gazdátlanul maradt. A tárgyakat a megyeház földszintjére szállították, ahol azok lassan „romlásnak indultak" a nedves, dohos, szellőzetlen helyiségekben. A Fejérmegyei és Székesfehérvári Múzeumegyesület könyvtára A holtponton lévő múzeumügy helyzetében Marosi Arnold Székesfehérvárra kerülésével gyökeres változás következett be. A fiatal, tehetséges, sokoldalú ciszter tanár komoly múzeumi tapasztalatokkal került a városba, hisz pécsi tanárkodása idején ő szervezte újjá a Pécs-Baranya Vármegyei Múzeumegyesületet. 1909-ben Székesfehérvárott egy porosodó gyűjteményt, s néhány lokálpatriótát talált. Szervezőmunkájának köszönhetően 1910 áprilisában megalakult a Fejérmegyei és Székesfehérvári Múzeumegyesület, amely átvette a régészeti egylet gyűjteményét és 3876 korona tőkéjét. Az igazgató Marosi Arnold, az elnök Széchényi Viktor főispán lett. A tisztikar tagjai voltak Lauschmann Gyula tisztifőorvos, Károlyi János Nagyprépost, Sodra Gyula polgármester és Szűtsjenő vármegyei alispán. Marosi Arnold első teendője az egylettől átvett tárgyak beleltározása és konzerválása volt. Ebben a munkában Philipp István a ciszter gimnázium rajztanára volt segítségére. A tárgyakat megszámozták, s vázlatokkal illusztrált törzskönyvet állítottak össze, szakszerű pontossággal. A rendezés során a tárgyakat tematikusán csoportosították, s kialakították a régészeti, néprajzi és iparművé-19
