Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-06-01 / 6. szám
m ifúzEUMi Hírlevél j© Domonkos Ottó „A gyöngyösi kalaposok, 1838" című írásában Jablonszky Simon, gyöngyösi kalaposmester kéziratát teszi közzé. A mester írása a következő fejezetekre tagozódik: előszó, szabadalmas céhek, az inasok állapota, a remek, a beteg mesterekről, a temetésekről, az özvegyek állapota és a végszó. Jablonszky az akkori gondokat a gyakorló mester szemével látta, a céhek belső gondjait hitelesen ábrázolta, írása egyúttal kiváló korrajznak is tekinthető. Vámos Éva céljául tűzte ki, hogy végigtekintse a nők szerepét a hazai tudományos egyesületekben az elmúlt 174 évben. Ebből a szempontból különösen fontosak voltak azok az egyesületek, amelyek hagyományosan sok nőt foglalkoztató szakmát képviseltek, mint a Textilipari Műszaki Tudományos Egyesület. Megállapította, hogy ez az egyesület a nők tudományos munkáját messzemenően támogatta, az elért eredmények számukra biztosították a közlési lehetőséget, és teret adtak a nők szereplésének a szakmai közéletben. Tóth György a varrótű történeti áttekintésére vállalkozott. A tű, mint az egyik legrégibb szerszám, az emberrel egyidős. Végigköveti a szerző a tű előfordulását a legkorábbi leletektől, a római- és középkoron át a tűgyártó manufaktúrákban alkalmazott gyártási eljárásig. A tűkészítés mellett szó esik a gombostű készítésről is, majd eljut a varrógép térhódításával a tűgyártás sajátos területére, amelyben már felhasználták a fémmegmunkálás és automatizálás számos 19. századi találmányát. Szemán Attila és Méri Edina a Selmecbányái Bányászati Akadémia és utódintézményeinek egyik jellegzetességéről, az egységes viselet mindennapi darabjáról a grúbenről szól. Végigkísérik annak megjelenését, fejlődését, a soproni grúbenek viselési szokásait. A Textilmúzeum a magyar textilipar történetében meghatározó jelentőségű Goldberger család egykori tulajdonát képező óbudai gyárban rendezkedett be. A gyáralapító család tagjáról, Goldberger Leóról készült festményt restaurálta Kovács Zsuzsa. Ennek a munkának a részleteiről olvashatunk írásában. Az évkönyvet gazdag képanyag egészíti ki, számos fotót láthatunk a portré restaurálásának folyamatáról, a grúbenekről és az ún. tűtáblákról. KÜLFÖLD Régészet Die Alamannen. Begleitband zur Ausstellung „Die Alamannen" 14. Juni 1977 bis 14. Sept. 1997 Südwest LB-Forum, Stuttgart, 24. Okt. 1997. bis 25. Jan. 1998 Schweizerisches Landesmuseum Zürich, 6. März 1998 bis 7. Juni 1998. Römisches Museum der Stadt Augsburg. Gesamtlet. Dieter Planck, Barbara Theune-Grosskopf. Konzeption: Barbara Theune- Grosskopf, Max Martin. Red. Karl-Heinz Fuchs. Stuttgart, Theiss, 1997.528 p. 31 cm Q 15.522 432/2001 Archaeology, methodology and the organisation of research. Research and excavations of the universities and institutes participating in the Erasmus project ICP-P-1041. Acts of the Round Table Isernia, 27 may 1994. Ed. by Sarah Milliken, Carlo Peretto. Forli, ABACO, 1996. 119 p. 24 cm/Documenti 1./ 38.155 495/2001 Balquet, Anne: Les tumulus armoricains du Bronze Ancien. Rennes, Inst. Culturel de Bretagne, 2001.150 p. 30 cm /Patrimoine archeologique de Bretagne/ Q 15.792 68/2002 Bayern Ungarn tausend Jahre. = Bajorország és Magyarország 1000 éve. Katalog zur Bayerischen Landesausstellung 2001. Oberhausmuseum, Passau, 8. Mai bis 28. Okt. 2001. Hrsg, von Wolfgang Jahn et al. Augsburg, Haus d. Bayer. Geschichte, 2001. 407 p. 30 cm /Veröffentlichungen zur bayerischen Geschichte und Kultur 43./ OGI, 2 52/2002 Die Fürsten Esterházy. Magnaten, Diplomaten, Mäzene. Ausstellung, Eisenstadt Schloss Esterházy 28. 4. bis 31.10./19/95. Wiss. komitee: Johann Seedoch. Org. Hanns Schmid. Katalog. Red. Jakob Perschy. Eisenstadt, 1995. 420 p. 25 cm /Burgenländische Forschungen. Sonderbd. 16./ OG 458/2001 Keppie, Lawrence: Legions and veterans. Roman army papers 1971-2000. Stuttgart, Steiner, 2000. 339 p. 24 cm /Mavors Roman army researches 12./ R 49/2002 Mattem, Marion: Römische Steindenkmäler vom Taunus-und Wetteraulimes mit Hinterland zwischen Heftrich und Grosskrotzenburg. Mainz, Römisch-Germanisches Zentralmuseum, 2001.165 p. 1271. 28 cm /Corpus signorum imperii Romani. Corpus der Skulpturen der Römischen Welt. Deutschland Bd. II. Germania Superior 12./ R 55/2002 208
