Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)

2002-06-01 / 6. szám

m ifúzEUMi Hírlevél j© Domonkos Ottó „A gyöngyösi kalaposok, 1838" című írásában Jablonszky Simon, gyöngyösi kalapos­mester kéziratát teszi közzé. A mester írása a követ­kező fejezetekre tagozódik: előszó, szabadalmas cé­hek, az inasok állapota, a remek, a beteg mesterek­ről, a temetésekről, az özvegyek állapota és a végszó. Jablonszky az akkori gondokat a gyakorló mester sze­mével látta, a céhek belső gondjait hitelesen ábrá­zolta, írása egyúttal kiváló korrajznak is tekinthető. Vámos Éva céljául tűzte ki, hogy végigtekintse a nők szerepét a hazai tudományos egyesületekben az elmúlt 174 évben. Ebből a szempontból különösen fon­tosak voltak azok az egyesületek, amelyek hagyomá­nyosan sok nőt foglalkoztató szakmát képviseltek, mint a Textilipari Műszaki Tudományos Egyesület. Megál­lapította, hogy ez az egyesület a nők tudományos mun­káját messzemenően támogatta, az elért eredmények számukra biztosították a közlési lehetőséget, és teret adtak a nők szereplésének a szakmai közéletben. Tóth György a varrótű történeti áttekintésére vállalkozott. A tű, mint az egyik legrégibb szerszám, az emberrel egyidős. Végigköveti a szerző a tű elő­fordulását a legkorábbi leletektől, a római- és kö­zépkoron át a tűgyártó manufaktúrákban alkalma­zott gyártási eljárásig. A tűkészítés mellett szó esik a gombostű készítésről is, majd eljut a varrógép tér­hódításával a tűgyártás sajátos területére, amelyben már felhasználták a fémmegmunkálás és automati­zálás számos 19. századi találmányát. Szemán Attila és Méri Edina a Selmecbányái Bá­nyászati Akadémia és utódintézményeinek egyik jel­legzetességéről, az egységes viselet mindennapi darab­járól a grúbenről szól. Végigkísérik annak megjelené­sét, fejlődését, a soproni grúbenek viselési szokásait. A Textilmúzeum a magyar textilipar történe­tében meghatározó jelentőségű Goldberger család egykori tulajdonát képező óbudai gyárban rendez­kedett be. A gyáralapító család tagjáról, Goldberger Leóról készült festményt restaurálta Kovács Zsuzsa. Ennek a munkának a részleteiről olvashatunk írá­sában. Az évkönyvet gazdag képanyag egészíti ki, szá­mos fotót láthatunk a portré restaurálásának folya­matáról, a grúbenekről és az ún. tűtáblákról. KÜLFÖLD Régészet Die Alamannen. Begleitband zur Ausstellung „Die Alamannen" 14. Juni 1977 bis 14. Sept. 1997 Süd­west LB-Forum, Stuttgart, 24. Okt. 1997. bis 25. Jan. 1998 Schweizerisches Landesmuseum Zürich, 6. März 1998 bis 7. Juni 1998. Römisches Museum der Stadt Augsburg. Gesamtlet. Dieter Planck, Barbara Theune-Grosskopf. Konzeption: Barbara Theune- Grosskopf, Max Martin. Red. Karl-Heinz Fuchs. Stuttgart, Theiss, 1997.528 p. 31 cm Q 15.522 432/2001 Archaeology, methodology and the organisation of research. Research and excavations of the universi­ties and institutes participating in the Erasmus pro­ject ICP-P-1041. Acts of the Round Table Isernia, 27 may 1994. Ed. by Sarah Milliken, Carlo Peretto. Forli, ABACO, 1996. 119 p. 24 cm/Documenti 1./ 38.155 495/2001 Balquet, Anne: Les tumulus armoricains du Bronze Ancien. Rennes, Inst. Culturel de Bretagne, 2001.150 p. 30 cm /Patrimoine archeologique de Bretagne/ Q 15.792 68/2002 Bayern Ungarn tausend Jahre. = Bajorország és Ma­gyarország 1000 éve. Katalog zur Bayerischen Lan­desausstellung 2001. Oberhausmuseum, Passau, 8. Mai bis 28. Okt. 2001. Hrsg, von Wolfgang Jahn et al. Augsburg, Haus d. Bayer. Geschichte, 2001. 407 p. 30 cm /Veröffentlichungen zur bayerischen Geschichte und Kultur 43./ OGI, 2 52/2002 Die Fürsten Esterházy. Magnaten, Diplomaten, Mä­zene. Ausstellung, Eisenstadt Schloss Esterházy 28. 4. bis 31.10./19/95. Wiss. komitee: Johann Seedoch. Org. Hanns Schmid. Katalog. Red. Jakob Perschy. Eisenstadt, 1995. 420 p. 25 cm /Burgenländische Forschungen. Sonderbd. 16./ OG 458/2001 Keppie, Lawrence: Legions and veterans. Roman army papers 1971-2000. Stuttgart, Steiner, 2000. 339 p. 24 cm /Mavors Ro­man army researches 12./ R 49/2002 Mattem, Marion: Römische Steindenkmäler vom Taunus-und Wetteraulimes mit Hinterland zwischen Heftrich und Grosskrotzenburg. Mainz, Römisch-Germanisches Zentralmuseum, 2001.165 p. 1271. 28 cm /Corpus signorum imperii Romani. Corpus der Skulpturen der Römischen Welt. Deutschland Bd. II. Germania Superior 12./ R 55/2002 208

Next

/
Thumbnails
Contents