Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-06-01 / 6. szám
Múzeumi Hírlevél m rendezvényekről Kőszegen, Bakay Kornél számolt be. 1996 májusában kezdődött a kiállítás sorozat a Városi Múzeum Öregtorony-béli kiállítássával, ahol az érdeklődők 1100 évvel ezelőtti őseink ruházatával, fegyvereivel és lovas felszereléseivel ismerkedhettek meg. 2000 júliusában Somogyi Győzőnek, a magyar szentek sorozatát mutatták be. Ugyanezen év augusztusában „Ősi gyökereink" címmel ősi mítoszaink, jelképeink, legendáink elevenedtek meg négy fiatal alkotó munkáiban. Tóth Kálmán a Vasi Múzeumfalu rendezvény naptárának kialakulását követte nyomon húsvéthétfőtől Szent Márton napig. Képet kapunk a múzeum programjairól, a hagyományőrző rendezvények látogatottságáról. A kötet a Savaria - a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 1-25. évfolyamának és a Praenorica Folia Historico-Naturalia I-IV köteteiben megjelent, illetve sajtó alatt lévő tanulmányok repertóriumával zárul, melyet Keresztesné Székely Katalin és Szabó Gizella állítottak össze. AZ MNM KÖZPONTI KÖNYVTÁRÁNAK GYARAPODÁSA Összeállította Sárközy Gabriella Magyar múzeumi kiadványok Hatalmasok viadalokban. Az Alföld szkíta kora. Szerk.: Havassy Péter. Kiad.: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, Gyula, 2001.207 p. ill. (Gyulai katalógusok 10.) Az avarok aranya. A nagyszentmiklósi kincs. Szerk.: Garam Éva. Kiad.: Helikon K„ Bp„ 2002. 55 p. ill. A nagyszentmiklósi kincs, a páratlan szépségű 23 darab színarany edény, amelyet magyar látogatók ezrei is megcsodáltak már a bécsi Kunsthistorisches Museumban, a Magyar Nemzeti Múzeum alapításának 200. évében a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával a Magyar Nemzeti Múzeum és a bécsi Kunsthistorisches Museum együttműködése keretében három hónapig Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban látható. A késő avar kori tudás, művészet, hitvilág és írás páratlan emlékének avar leletkörnyezetében történő bemutatása tizenhat magyar és nyolc külföldi múzeum közreműködéséveljött létre. A kötet, a kiállításhoz kapcsolódva rövid áttekintést ad a kincs útjáról az előkerülésétől a bécsi Régiségtárba való kerüléséig, foglalkozik a tárgyak kutatástörténetével, a kincs és a keleti fémedények kapcsolatával, az ábrázolások lehetséges tartalmáról és a kincs koráról, valamint a magyar művészet történetébe való beillesztésről. A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve XXIII. „Hadak útján" (Konferenciakötet). Szerk.: Gaál Attila. Kiad.: Wosinsky Mór Megyei Múzeum, Szekszárd, 2001.405 p. ill. Az évkönyvsorozat XXIII. kötete a népvándorláskor fiatal kutatóinak XII. konferenciáján, Simontornyán elhangzott előadásokat kívánta közreadni. Tomka Gábor, egyben a konferencia elnöke „Régiók és kistájak a népvándorlás korában” című tanulmányában megkísérelte felvillantani a Kisalföld egy-egy sajátosságát a római kori falvak felfedezésétől a honfoglalás utáni gyors konszolidáción át az ispáni várak közös építkezési programjáig. Négy dolgozat foglalkozik késő antik, kora népvándorlás kori témával, kettő közülük a visegrádi limes-szakasszal. Ami az avar kort illeti, hat dolgozat három tájról hozott új, mozaik-szerű információt. Kiss Gábor tanulmánya módszerében tért el a többitől: a griffes csatokat az egész nagy régióból gyűjtötte össze. További hat munka foglalkozik a honfoglalás- és kora Árpád-kori témával. A következő terület a Jászság, ahol a jász etnikum beköltözésével, és a régészetileg kutatott Eszlar-Oszlar falvakról esik szó, majd Dorozsma-Majsai homokhátra terepbejárásokra, szondázásra, eltemetett talajokra, talajtanra alapuló Árpád-kori környezetrekonstrukciós kísérletekről olvashatunk. Az előadások sora a Dunántúlon, Tolna megyében ér véget, ahol a középkori megye potenciális 11-12. századi, azaz korai templomait kutatta K. Németh András. Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (IX) 2001 Főszerk.: Vajk Éva. Kiad.. Textilmúzeum Alapítvány, Bp., 2001.80 p. ill. Az évkönyvben Jeszenszky Sándor megemlékezik dr. Endrei Walterről, a nemrég elhunyt tudósról, a technikatörténet polihisztoráról. Nagy részben neki köszönhető az első textilmúzeum létrehozása, majd az épület privatizálása után, egy újabb, de sikeres kísérlet után az 1998-ban megnyílt új múzeum, melynek élete utolsó napjáig szellemi irányítója volt. 207
