Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-06-01 / 6. szám
ш Múzeumi Hírlevél az állatvilágnak az Alpokalja tájain feltárt eredményeit. Munkájának kutatástörténeti fejezeteit olvasva feltárul előttünk, hogy a tulajdonképpeni érdemi kutatás csak az 1930-as években kezdődött meg, míg a rendszeres gyűjtések csak a legutóbbi évtizedekben indultak el. A kutatási területe a Kőszegi- és Soproni hegységet a Vas-heggyel és a Fertő-melléki dombsággal, a Rábántúli kavicstakarós síkságot, a Vasi-Hegyhátat és a Kemeneshátat, valamint a Nyugat-zalai-dombságot és a Kelet-zalai-dombságot foglalja magába. A trianoni határ által kettévágott területet egyként kezeli, ezért számtalan adatot, közleményt, amelyek a határ osztrák és szlovén oldaláról tudósítanak, szintén beépítette a feldolgozásba. A területen vizsgált állati taxonok besorolásakor, amennyire lehetséges volt a legújabb zootaxonómiai irányelveket követte. Egyes esetekben azonban bizonyos taxonokat összevonva mutatott be, tekintettel arra, hogy a feldolgozott faunisztikai munkák is együtt tárgyalják azokat. A feldolgozás, melynek során a szerző számos bibliográfiából, illetve tudományos munkából is merített, izgalmas tudománytörténeti áttekintés. Egyének és közösségek, kutatók és kutatottak (tudósok, taxonok, területek) sorsa húzódik meg a címek mögött. Ez a bibliográfia figyelmet ébresztő, képzeletet megmozgató, tudást gyarapító olvasmány. Szűkebb értelemben nélkülözhetetlen kézikönyv, alapműnek ígérkezik. Olyan kötet, melynek értéke a múló idővel nem fakul, de nemesedik: folyamatos munkára serkenti a kutatókat. Praenorica - Folia historico-naturalia III. 1996. Vig Károly: A nyugat-magyarországi-peremvidék levélbogár faunája Kiad.: Savaria Múzeum, Szombathely, 1996. 178 p. A dolgozat a Savaria Múzeum Természettudományi Osztálya, az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdővédelmi Tanszéke és a Magyar Természettudományi Múzeum Allattára gyűjteményének 1996. augusztus 31-i állapota alapján készült. A szerző tanulmányában a fellelhető faunisztikai szakirodalom, illetve a területről származó levélbogár példányokat őrző gyűjtemények vizsgálata alapján a nyugat-magyarországi peremvidék levélbogár faunáját dolgozta fel. A területről kimutatott, illetve az irodalmi adatok alapján előforduló fajok száma 352. A teljes fajnév és a leíró ismertetés után az irodalomban fellelhető említések következnek, a szerző, a megjelenés éve és az oldalszám sorrendjében. Az irodalmi hivatkozást szögletes zárójelben lévő szám követi. A következő bekezdés az irodalomban található előfordulási adatokat tartalmazza; a szögletes zárójelben lévő szám a fentiekkel megegyezően az irodalmi hivatkozásra utal. Ezután a területről származó levélbogár példányok gyűjtési adatai következnek. Az adatokat a szerző a gyűjtési helyek alapján csoportosította. Savaria A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 2001.26 Szerk.: Ilon Gábor. Kiad.: Vas megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2002. 251 p. ill. A múzeum évkönyveiben a történettudomány, természettudomány, régészet, néprajz, művészettörténet, múzeumtörténet és gyógyszerésztörténet köré csoportosítható tanulmányok jelennek meg. Az első kötet 1963-ban jelent meg, ezt követő számok évente, illetve kétévente (összevont számok) kerültek az olvasók elé. Az 1992-1995-ben kiadott 22. évfolyamtól a kiadói terv szerint az évkönyv muzeológiai tudományágak szerinti bontásban jelent meg. A jelen számban elsőként Babgh Lajos és Vigh Károly a szakközönség előtt gyakorlatilag nem, vagy csak az említés szintjén ismert Vizkeleti Vargha Andor mindmáig kiadatlan növényábrázolásairól kívántak hírt adni. Ihn Gábor beszámolt a Berzsenyi Dániel Főiskola történelem tanszékének régésztechnikus képzéséről és a Vas megyei régészeti kutatás kapcsolatáról. írása végén felsorolja a hallgatók nyomtatásban is megjelent vasi vonatkozású, részben általa átdolgozott záró-dolgozatait. Nagy Zoltán a megyei forrásokban fellelhető körmendi céhek és a helyi szervezetekhez nem köthető iparágak jelenlétét kutatta 1614-1857 közötti időszakban. A történeti Vas vármegye 150 évvel ezelőtti eseményeinek monografikus feldolgozása még várat magára. A másfél évszázada történtekről ez ideig csupán résztanulmányok, kisebb adatközlések és fontos forráspublikációk jelentek meg. A monografikus összegzés hiánya késztette Söptei Istvánt arra, hogy a 150 éves évforduló alkalmából, az eddig megjelentetett publikációk, rendelkezésre álló adatok alapján a történeti Vasvármegye egy, földrajzilag is szoros kapcsolatban álló területének másfél évszázaddal korábbi históriájának megírására tegyen kísérletet. M. Kazár Mária és munkatársai a vasi szlovének hagyatéki és vagyonleltárait vizsgálták. Az inventáriumok vallanak a lakó- és gazdasági épületekről, a lakókról, a berendezéseikről, az akkor használatos textilekről, az állattartásról, főbb terményekről, gazdasági eszközökről, edényekről és kisebb tárgyakról. A magyar millenniumi 206
