Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)

2002-06-01 / 6. szám

m Múzeumi Hírlevél m nosavak racemizációjának vizsgálata és hagyományos antropológiai módszerek összehasonlításával. Zöldfóldi Judit és munkatársainak előadása Trója fehér márvány műemlékeinek eredet-megha­tározásáról szólt, széles körű terepi mintagyűjtés és komplex vizsgálatok alapján. T. Biró Katalin az OTKAT-25086 program ke­retében létrehozott őskori nem-érces nyersanyagat­lasz munkaváltozatát mutatta be. A magyar szerzők által, vagy közreműködé­sükkel készült poszterek a követezőek voltak: • Medzihradszky Zsófia: Az őskori ember környezete Nyugat-Magyarország lápvidékein • Kasztovszky Zsolt et al.: Szürke tűzkő minták prompt-gamma aktivációs vizsgálata • Péterdi Bálint et al.: Bronzkori és vaskori öntőfor­mák kőzettani vizsgálata a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből • Pintér Farkas et al.: „Vörös márvány” műemlékek vizsgálata Magyarországon • Zöldfóldi Judit et al. (1): Közép-európai és nyugat­anatóliai márvány minták szöveti vizsgálata • Zöldfóldi Judit et al. (2): Római márvány töredékek vizsgálata a Magyar Nemzeti Múzeum anyagából • Szakmány György et al.: A Körös-kultúra kerámiá­jának archeometriai vizsgálata. Előzetes eredmények. • Sziki Gusztáv et al.: Magyarországi mészbetétes dí­­szű edények vizsgálata mikro-PIXE módszerrel • Gunneweg, J. Balla, M.: Hogyan segítettek a neut­ron-aktivációs vizsgálatok a holt-tengeri tekercsek környezetének vizsgálatában? • Csapó János et al.: Van-e különbség ugyanazon csontváz fogainak aminosav-összetételében? •Márk László: Magyarországi paleoantropológiái ma­radványok kémiai vizsgálata. Az Archeometriai Szimpóziumokon általá­ban a poszterek az előadásokkal azonos jelentősé­gűek, szép kidolgozásúak és gazdag tudományos anyagot tartalmaznak. Külön örömünkre szolgált, hogy ebben az évben az egyik díjazott poszter ma­gyar munka, Pintér Farkas és munkatársainak ered­ményeit mutatta be. A konferencián döntés született az elkövet­kező szimpóziumok helyszínéről. 2003-ban, egy ki­csit rendkívüli konferenciaként, Kínában kerül sor a 34. Archeometriai Szimpóziumra, míg a reguláris két éves találkozó helyszíne Spanyolország, Zara­goza lesz 2004-ben A 33. Archeometriai szimpó­zium előadásait a szervezők külön kötetben terve­zik megjelentetni. A konferencia idejére a 2000. évi mexikói konferencia szervezői megjelentették a be­küldött előadásokat, interaktív CD formájában, amelyből egyet a Magyar Nemzeti Múzeum könyv­tárának ajándékoztak. A budapesti konferencia publikációja, sajnos, továbbra is várat magára. T. Bíró Katalin Múzeumok és gyűjtemények Az újfehértói aranyéremkincs Nyíregyháza, Jósa András Múzeum 2002. április végén a nyíregyházi Jósa András Múze­umba 64 db középkori-kora újkori aranypénzt hoz­tak be Újfehértóról. A találók elmondása szerint az érmek a belső kert rendezésekor, kultúrnövény-te­lepítéskor bukkantak elő 5-20 cm-re a talaj felszí­nétől. A behozott anyagban a külföldi és magyar du~ kátok között volt II. Rákóczi György tízszeres arany­forintja is. Aznap Szikora István kollégámmal együtt kimentünk a területre, ahol újabb 44 db érmét talál­tunk. A következő három nap kutatási eredményeivel együtt összesen 259 db aranypénz került elő. Mellék­letként világos színű cserépdarabokat is találtunk, mint az elrejtés lehetséges tárgyát. Az aranykincs igazi ritkaságokat is tartalmaz, időhatára egészen Luxemburgi Zsigmondig nyúlik vissza, záró évszáma 1684 (I. Lipót). Megtalálható a leletben II. Ulászló aranyveretű guldinere, Bethlen Gá­bor (2 db), III. Ferdinánd (2 db) és a fentebb említett II. Rákóczi György tízszeres aranyforintjai, János Káz­­mér lengyel király thomi 4 dukátosa, valamint igazi csemegének számító lengyel (IV Ulászló, svéd X. Ká­roly Gusztáv) és eddig csak a debreceni Déri Múzeum numizmatikai gyűjteményéből ismert II. Ferdinánd 1622-es dukátja. A lelet vegyes képet mutat a 134 ma­gyar veret mellett, 8 erdélyi, 7 lengyel aranyat, vala­mint a Német-Római Császárság tartományainak, vá­rosainak, püspökségeinek (Hamburg, Bréma, Lübeck, Salzburg, Köln stb.) pénzeit is megtalálhatjuk, de van­nak velencei, west-frieslandi (Hollandia), svájci du­­kátok, sőt igazi unikumként a Rosenberg család ma­­gánverésű pénze is a leletbe került. Az éremkincs jellegéből adódóan az elrejtés körülményeit kutató elképzelésünk megoszlik. így, vagy egy helyi nemes felhalmozott vagyona került elő most áprilisban, vagy pedig egy kereskedő hirte­lenjében elrejtett kincse. Az első feltételezés mellett szól a leletben lévő tízszeres, négyszeres, dupla sú­197

Next

/
Thumbnails
Contents