Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-06-01 / 6. szám
Ж\шт\ Hírlevél Új időszaki kiállítások BUDAPEST Uralkodók és Corvinák Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása alapításának 200. évfordulóján 2002. május 16. - augusztus 20. A felvilágosult szellemiségű Széchényi Ferenc gróf 1802-ben hozta létre saját gyűjteményeiből a magyar nemzeti könyvtárat, az első hazai közgyűjteményt, és ezzel az egész mai magyar múzeumi rendszer alapjait vetette meg. A történelmi jelentőségű pillanatra emlékező ünnepségsorozat kiemelkedő eseménye az Országos Széchényi Könyvtár „Uralkodók és Corvinák” című nemzetközi Corvina kiállítása, melyen félszáz válogatott darab látható Mátyás király egykori híres budai könyvtárának, a Corvinának magyar, olasz, osztrák és német gyűjteményekben őrzött anyagából. A kiállítás legnagyobb szenzációját 19 firenzei kézirat jelenti. Róluk most derítette fel a kutatás, hogy eredetileg Mátyás megrendelésére készültek, de a nagy király váratlan halála miatt már nem jutottak el Budára, hanem - Mátyás állítólagos tartozásai fejében - a Mediciek tették rájuk a kezüket. Az erről szóló egykorú humanista tudósításokat mind a mai napig puszta fecsegésnek tekintettük, több mint 500 év elteltével azonban bebizonyosodott, hogy a hír igaz volt, ezek a gyönyörű kéziratok valóban Corvináknak tekinthetők. További kutatási eredményeket hasznosít a kiállítás, amikor Mátyás kultúrpolitikáját és művészetpártolását uralkodásának legitimációs problémáival hozza összefüggésbe, melyekkel a reneszánsz Itália fejedelmeihez és bankár-diktátoraihoz hasonlóan Mátyás is szembesült. Uralkodásának elején alacsony származása és megkoronázatlansága miatt, majd uralkodása végén is egyetlen, törvénytelen származású örököse, Corvin János trónutódlási esélyei kapcsán. E problémák megoldására az olasz minták és példák a kultúra, a művészet, a tudomány, a műpártolás és a könyvgyűjtés hangsúlyozott felkarolását javasolták. A gyűjteményi gondolat különleges megjelenési formája volt a studiolo, az intim dolgozószoba. Fejedelmek, bankárok, hercegnők, pápák és humanisták egyaránt rendeztek be maguknak sutdiolót, ahol legkedvesebb műtárgyaikat és könyveiket tartották. Studiolója Mátyásnak, sőt talán Beatrixnek is volt, itt a budai várban és Visegrádon, melyeket ugyan a kiállítás nem szándékozik rekonstruálni, de felsorakoztatja azokat a műtárgyakat, amelyek szinte kötelező tartozékai voltak. Homokóra, csillagászati eszközök, hangszerek, természetrajzi kuriozitások mellett két múzsa-festményre hívjuk fel a figyelmet, melyek a ferrarai hercegek studiolóját díszítették. Kiállításunk harmadik hívószava az all'antica (antikizáló) stílus, amely a reneszánsz művészetét áthatotta, s amely a Corvinák legszebb oldalain megjelenik. Minden bemutatott Corvina díszoldaláról színes reprodukciót és leírást közöl a kiállítás tudományos igényű katalógusa, melyben a Corvina-kutatások legújabb eredményeit összefoglaló tanulmányok olvashatók magyar, angol és olasz nyelven. Az eredeti darabokat felvonultató kiállítás előcsarnokában a Xerox Magyarország Kft. támogatásának köszönhetően digitális másolatban, könyv alakú formában és CD-n mutatjuk be az Országos Széchényi Könyvtár harmincöt Corvináját. A két legszebb darab digitális változatát számítógépen végig lehet lapozni. A kiállításhoz számítógépes játék kapcsolódik a magyar reneszánsz tárgyköréből. Corneille visszatér Szépművészeti Múzeum 2002. május 16. - augusztus 25. Az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb, nemzetközileg legelismertebb holland képzőművésze karrierjét Budapesten kezdte. Tanulmányai elvégzése után, 1947-ben, négy hónapot töltött Magyarországon. Közvetlen baráti és munkakapcsolatot alakított ki a kor legprogresszívebb magyarországi művészcsoportja, az Európai Iskola tagjaival, rajtuk keresztül ismerkedett meg a szürrealizmus áramlatával. Magyarországon készült alkotásaiból nyílt meg első egyéni tárlata az Európai Iskola kiállítótermében. Hollandiába való visszatérését követően, 1948-ban 182
