Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)

2002-05-01 / 5. szám

oi ifúzEUMi Hírlevél j©

találkozó résztvevőit. Építész lévén Csaba története mellett beszélt a város jellegzetes szlovák visszafogottságéi, de megbízható architektúrájáról, s a régi paraszt-polgári lakások új hasznosításáról.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumából Kócziánné Szentpéteri Erzsébet a Közgyűjteményi Főosztály vezetője üdvözölte a kezdeményezést, hiszen - mint elmondta - sajnos világtendencia, hogy az emberek kevesebbet költenek kultúrára, múzeumra, ezért meg kell ragadni minden lehetőséget, hogy látogatókat vonzanak. A szakmai és személyi követelményeknek hangsúlyt kell kapniuk a kúriákban működő gyűjteményeknél is, hogy a múltidézés atmoszférája minél élményadóbb lehessen.

Békés megye turisztikai lehetőségei közül Kotroczó Henrietta idegenforgalmi referens villantott fel néhány nevezetességet, programot városaink kínálataiból.

Praznovszky Mihály a Magyar Irodalomtörténeti Társaság főtitkára a 19. századi nógrádi kúriák világát kutatta a levéltárakban és járta be a még fellelhetőket, s tartott lebilincselő előadást tapasztalatairól. Megtudtuk, hogy a történelmi Nógrád megye 159 településén a 427 nemesi lakból a mai megye területén 94 helységben 282 kúria maradt. Ezek a magas számok erős kisnemesi gazdálkodásról árulkodnak. Az otthonok nagyságából, az építő- anyagokból, a berendezés leírásából pedig e réteg eltérő anyagi helyzetére következtethetünk. Sokféle volt a kisnemesek foglalkozása is, közülük kerültek ki irodalmunk nagyjai is, mint Madách, Mikszáth, Berzsenyi, emlékhelyeik Csesztvén, Horpácson, Niklán találhatók. Praznovszky Mihály idézte a kisnemesi otthonok elnevezéseit Mocsáry Antal 1826-os könyvéből: „úrilak, kedves lakóhely, residencionális lakhely, tsendes úri lakás, szép kinézetű ékes lakhely, régi cúria" és a fogalmát Kelényi György tollából: a kúria olyan épület amelyet többek között „az egyszerű téglalap alaprajz, egyszoba soros beosztás, a homlokzat előtt végigfutó tornác" jellemez.

Miklósi-Sikes Csaba múzeumigazgató a festői Sümegre kalauzolta hallgatóit, abba a barokk gyöngyszembe, amelynek belvárosában nincsenek utcák, hanem három térből áll, 21 kúriát foglalva magába. Most tisztítják meg ezt a területet a sallangoktól, amiket az idő rárakott. Nincs könnyű dolguk, mert rugalmasan kell a rekonstrukció terveit elkészíteni, hogy az az adott pillanat ötleteihez és az anyagi helyzethez alkalmazkodni tudjon. Kevés, hogy Sümeg látványa megállítja a turistát, komoly programok és kiszolgáló létesítmények kellenek, hogy be is térjenek

a városba. Arra figyelmeztetett az előadó, hogy a helyreállítási programból az állami szerepvállalás nem maradhat ki, mert a magánkézbe került műemlékekből kirekesztik a látogatókat és az kis helyen feszültséget okoz.

Egy órától pazar állófogadásra terítettek az emlékház szalonjában, amelyre a polgármester úr hívta meg a vendégeket.

Délután az Ifjúsági Házban folytatódtak az előadások. Széphegyi László a Nemzeti Örökségvédelmi Hivatal területi vezetője Békés megye 36 kastélyáról, kúriájáról vetített, amiből csupán 26 védett. Amelyik épületet használták - például a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt iskolaként - az megmaradt, amelyikét üresen hagytak - például a póstelekit - az menthetetlenül elpusztult.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye kastélyait, kúriáit (összesen 263-at) Olajos Csaba Észak-Magyarország területi főépítésze kísérelte meg összefoglalni.

Sisa Béla a szabolcsi Mudrány-kúria helyreállításáról mesélt, arról az épületről, amelynek konyhájában játszódott Móricz Zsigmond Ebéd című novellája, amiből egy részlet felolvasása színesítette az előadások sorát.

Az alaprajzokból kiindulva BugárMészáros Károly, a Magyar Építészeti Múzeum igazgatója elemezte a kúriákat az életmódtörténet szempontjából, kitérve a háztartás működésére és felvillantva a magas kultúrát, ami ezekben az épületekben rejtőzik. Elmondta, hogy a védett, kb. 600 kúriából eredeti funkciójában, korhű enteriőrökkel csupán 3-4 látható (a szabolcsi Mudrány-kúria, a monoki Kossuth-ház, a tápiószelei Blaskovich-kúria és a magánkézben lévő nagybajomi Sárközy-ház), pedig minden megyében legalább egy-kettő kellene, ráadásul ezek egyáltalán nem drága műemlékfelújítások.

Az előadók mindegyike határtalan elkötelezettséggel és lelkesedéssel beszélt témájáról, magával ragadva a közönséget. Kár, hogy a kitekintés a szomszéd országokra nem sikerült, sem az erdélyi, sem a szlovákiai előadó nem tudott eljönni.

Visszatérve az emlékházba a Telemann Trió kamarakoncertje üdítette fel a résztvevőket, majd a pincében alföldi borok, csabai és gyulai kolbász kóstolója közben folyt a beszélgetés a találkozó tapasztalatairól. Megállapították, hogy szükséges a kúriák ügyében szólni évente legalább egyszer, hogy megállítsák a további pusztulást. Kérik a minisztériumot, hogy kerüljön végre minden megyében részletes listára a még meglévő épületállomány, s a megment161