Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-05-01 / 5. szám
(Sí ^Túzeumi Hírlevél j© hetők váljanak védetté. A várak és kastélyok program mellett induljon kúriaprogram is, hiszen egyegy kis településen ezek az egyetlen tanúi múltunknak. Ahol az önkormányzatok nem képesek önerőből felújítani e műemlékeket, vállalja át az állam, és bocsássa a közösség rendelkezésére. Az utolsó napon a görögkeleti és ajaminai Jézus Szíve templom után a megye nevezetességeivel ismerkedtek a találkozó résztvevői. Az Ybl által tervezett szabadkígyósi kastélyban a Wenckheim család történetét mutatták be, s a toronyból a ragyogó kilátást. Gyulán Hoffmann Ferenc alpolgármester úr fogadta a társaságot, először a Városháza dísztermébe kalauzolt, majd a teljes épségében, egységében megmaradt polgári Ladies Házba vezette és a Százéves Cukrászdában vendégül látta a résztvevőket. E két helyet részletesen a hajdani felújítás vezetője, Bugár Mészáros Károly, a gyulai várat pedig Kiss Anikó helytörténész mutatta be. A találkozó óta szinte mindenki visszajelezte, hogy jól érezte magát, hasznosnak ítélte az itt töltött időt és várja a folytatást. A szervezők pedig azt remélik, hogy jövőre eljönnek, azok is akik az idén nem voltak Békéscsabán. Mészáros Zsuzsanna Múzeumi séták A csepregi Városi Múzeum 25 éve Csepreg város Sopron és Vas megye határán fekszik, hitviták, zsinatok, tűzvészek, harcok színhelye volt az elmúlt századokban. A templom körül 1621-ben valóságos csata dúlt a császáriak és a csepregi protestánsok között, az 1223 lakos elvesztését a mai napig sem heverte ki Csepreg városa. Negyven évvel ezelőtt a csepregi öreg padlások és kamrák valóságos kincsesbányái voltak a régiségeknek, amelyeket gazdáik féltékenyen megőriztek. Mintha tudták volna azt, hogy még újjáéledhetnek a holtnak hitt tárgyak és az utódok lelkét fel tudják majd frissíteni. Pedig Csepreg első számú patriótái: mint Farkas Sándor (1853-1938) és Rajczy Mária (1918-1955) pedagógus apácanővér műveikben említést sem tesznek arról, hogy ebben a helységben valaha múzeum alakulhat. A csepregi Honismereti Kör régi generációja (1956-1977) gondolkodott ugyan e témáról, gyűjtés is indult, amely nyolc helyen hányódott, de sok anyagot kellett gyűjteni ahhoz, hogy a városi vezetők komolyan vegyék a beindulást, és azt támogassák is. Az általános iskolai tanulók voltak szorgalmas gyűjtői, manapság is ők a leghűségesebb látogatói, akiket a pedagógusok évente kétszer háromszor is elhoznak a múzeumba. Fekvése kedvező, mert a város központjában fekszik. Létrehozását az vezérelte, hogy itt nagy létszámú iskolák vannak, így a múlt megismerésének tere és lehetősége lenne. A múzeum létrejöttén legaktívabban a Wellner család tagjai munkálkodtak. Jómagam dolgoztam ki a forgatókönyvet, feleségem Parizsek Gertrúd a vitrinek berendezésén munkálkodott felnőtt fiainkkal. Csepreg vezetői régebben is, ma is támogatják törekvéseinket. A múzeumot a Csepregi Önkormányzat birtokolja és tartja fenn. Az anyag kiválasztása, tisztítása után gyors ütemben épültek a vitrinek Tóth László és Szele Mihály szakemberek segítségével. Közben a családunk bejárta hazánk, Ausztria, Szlovákia mintegy 30 múzeumát, hogy tanulmányozzuk a kiállítási módszereket. A bécsi udvari kincstár, a lőcsei múzeum, Szombathely, Veszprém, Sárvár múzeumai voltak ránk hatással. A feliratozást Peresznyei József nyomdász, később Hetyésy Katalin, Kovács Imréné és Wellner Ervin végezték. A csepregi Városi Múzeum 1977 áprilisában nyílt meg, a régi Járásbíróság épületében hat helyiségben, 37 vitrinnel és 1500 kiállítási tárggyal. Az előtérbe lépve Farkas Sándor és Rajczy Mária emléktábláit látjuk, amelyek Eperjesy Dóra keramikus alkotásai. Az öntöttvas sírkereszt a temetőből való, a falusi múltra egy kis gereben emlékeztet. A szekérkerék a szakonyi Schrott bognár kezemunkája. A két petróleum lámpa valamikor az utcasarkokon világított. Az első teremben kőbalták, késő harangedények, tűzikutyák, szövőszék nehezékek sorakoznak. Az öthólyagos kelta karperec és bronzbalta nemes vonala csodálatra méltó. A római időből 9 különböző pénzérme Commodus, Balbinus, Konstantinus császár korát idézi. Csepreget 1621-ben elpusztították, a templom kulcsa, tört fokos német sarkantyú került elő. Az 1848-as szabadságharc emléke a korabeli puska, kard, ágyúgolyó. Az I. világháborúból tiszti atillát, kardokat, hadimozsarakat, kitüntetéseket és lövészárokban használt mécsest látunk. A piros teremben függ Máyer István remekművű kannája, Varga Károly hatalmas kulcsa, Kernyájszky Tivadar borbély réztányérja, Nagy Sándor órás, Németh László mézeskalácsos, Nép Gyula kályhás, Nép Gyuláné bábaasszony és Pócza István cipészsegédet ábrázoló cégére. A képgaléria Ákos Ernő festőművész, Nagy Lázár polgári iskolai tanár, Szokolszky 162
