Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-05-01 / 5. szám
©k Múzeumi Hírlevél m Kertész és Brassai előtt Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét 2002. május 26-ig Monokróm, azaz egyszínűre festett felületű táblaképek alkotják a kiállítást. Ez az irányzat a 20. századi klasszikus avantgárdban gyökerezik, de sokat merít az 1945 utáni amerikai és európai absztrakt művészet jelenségeiből éppúgy, mint a színelméletekből (Platon, Aquinói Szent Tamás, Goethe, Johannes Itten). Koronként és kultúránként sokféle jelentés kapcsolódik a különféle színekhez, némelykor állandó tartalmak hordozói, máskor egy adott környezetben változtatj ák j elentésüket. A kiállításon megjelenő képeknek elenyésző része lesz csak valóban monokróm, a többség vizsgálatának tárgya a színen túl a mű struktúrája, a képhordozó felülete, szerkezete, anyaga, az alkotás gesztusa. Reményeink szerint látható lesz az amerikai Sanford Wurmfeld 2,8 méter magas, 9 méter átmérőjű körpanorámája, amely a világon az első nonfiguratív körkép (Cyclorama), s a színskála teljes spektrumát láthatják a látogatók egy speciális, ehhez a műhöz konstruált építménybe belépve. Az anyag gerincét a németországi Hagen Kari Ernst-Osthaus Múzeumának gyűjteménye adja, amely reprezentálja a nemzetközi monokróm festészet szinte valamennyi képviselőjét. Ezt egészítjük ki belga, angol és osztrák galériákban fellelhető művekkel és - ami miatt különösen fontos ezt a bemutatót létrehozni - a magyar művészek munkáival. Jelentős és Magyarországon igen ritka lehetőséget teremtünk arra, hogy a magyar alkotók nemzetközi kontextusban jelenhessenek meg. Egy ilyen kihívás azon túl, hogy összehasonlításra ad alkalmat kijelöli művészeink helyét a nemzetközi mezőnyben, rangot, ismertséget is szerezhet számukra. Továbbá az sem elhanyagolható szempont, hogy a kasseli Documenta évében és megnyitásának idején ez a széles nemzetközi kapcsolatokra építő tárlat kicsit ránk is irányítja a külföldi érdeklődők figyelmét, idegenforgalmi vonzerővel bír. A kiállításhoz 200 oldalas színes katalógus készül, magyar és angol nyelvű tanulmányok, életrajzok, s mintegy 100 fotó segíti az eligazodást ebben az irányzatban. Kapcsolódó rendezvényeinkhez olyan programokat szervezünk, amelyek a társművészetekben a monokróm festészethez hasonlóan foglalkoznak ezzel a gondolatkörrel (pl. Derek Jarman Blue című filmje, Steve Reich zenéje). Sok kortárs képzőművészeti kiállítás nehezen adaptálható a gyerekek számára. Ezért kiváló ez az alkalom múzeumpedagógiai szempontból is, hiszen a színekkel való manuális foglalkozás mind az óvodás, mind pedig az iskolás gyerekek számára ideális. A tanév még hátralévő két hetében az oktatási intézményekből szervezünk csoportokat, a nyári szünetben pedig ez a kiállítás kiválóan beilleszthető a tábori programok sorába. Mayer Marianna A külföldieken kívül résztvevő magyar művészek: Bemát András, Buliás József Cseh Szilvia, Erdélyi Gábor, Gál András, Havas Bálint, Rámán Gyöngyi, Károlyi Zsigmond, Körösényi Tamás, Menesi Attila, Ősz Gábor, Peck George, Somody Péter, Szabó Dezső, Szalai Attila, Tölg- Molnár Zoltán, Varga Gabriella Közreműködő intézmények, galériák: Annely Juda Fine Art (GB), Galerie Jan Hoviele (В), Galerie Nächst St. Stephan (A), Galerie Winter Hubert (A), Karl Ernst-Osthaus der Stadt Hagen (D), Szépművészeti Múzeum (H) KOSSUTH-ÉV „Az 1848-1849-es magyar forradalom Oroszországból nézve" Magyar Országos Levéltár 2002. június 17. - augusztus 17. „Magyarország népe vereségében győzelmet ünnepelhet. A magyarok harca után a Szabadság még több követőre talált” W.E. Adams (1833-1906?) napló jegyzeteiből (1850 után) Moszkvában eddig példátlan eseménnyel emlékeztek magyarok és oroszok az 1848-1849-es magyar 148
