Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-05-01 / 5. szám
m Múzeumi Hírlevél m forradalomról és szabadságharcról. 2002. március 14. - április 5-ig volt látható az „1848-1849-es magyar forradalom Oroszországból nézve" című tárlat a moszkvai Szövetségi Állami Levéltárak kiállítótermében. A közös kiállítás megrendezésének gondolatát még 1997-ben az Orosz Szövetségi Levéltári Szolgálat vetette fel mintegy gesztusként, a 150. évforduló alkalmából. A megvalósulásra - különböző okok miatt - sajnálatos módon öt évet kellett várni, de talán méltó kárpótlást jelenthetett valamennyi jelenlévő magyar számára, hogy Kossuth Lajos születésének 200. évfordulóján, Moszkvában, az orosz levéltári vezetőség csatlakozva a magyar levéltárosokhoz, kitűzte a kokárdát. E pillanatban mindannyian éreztük, hogy 1849. augusztus 13-án Világosnál a magyar seregek a cári csapatok előtt feltétel nélkül letették a fegyvert, de az elmaradt békekötésre „átvitt értelemben” ezen a napon, 153 évvel később került sor. Még egy kis adalék ahhoz, hogy „a történelem egyszer igazságot szolgáltat": az előzetes megállapodások értelmében a kiállítás csak Budapesten került volna megrendezésre, tavaly novemberben vetődött fel annak a gondolata, hogy március 15-e alkalmából Moszkvában is megnyissuk a tárlatot. Az orosz kollégák határozott fellépésének köszönhető, hogy a kiállítóterem zsúfolt programjába sikerült beilleszteni a magyar kiállítást. Még pedig oly módon, hogy az osztrákokkal közösen rendezett, február végén megnyitott tárlatukat, a magyar fél kedvéért előbb, azaz két hét után lebontották. Az Orosz Szövetségi Levéltári Szolgálat, a Magyar Országos Levéltár és a moszkvai Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ Levéltári Intézete összefogásában rendezett kiállítás mintegy 100 korabeli levéltári dokumentumot, köztük kartográfiai anyagot, rajzot és metszetet mutat be, melyek nagy része most először került széleskörű közönség elé. Oroszország állami levéltárai jelentős menynyiségű iratanyagot őriznek az 1848-49-ben Európában, és különösen Magyarországon végbement forradalmi eseményekre vonatkozóan. A leggazdagabb iratanyag - a kiállításban is oroszlánrészt vállaló - Orosz Állami Hadtörténeti Levéltárban (RGVLA) található, a bemutatott dokumentumok a Hadügyminisztérium kancelláriája, az I. Hadsereg vezérkara valamint az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc c. fondokból származnak. Ezek elsősorban az orosz hadsereg főparancsnokának, Paszkievics tábornagynak, és a magyarországi hadjáratban részt vett orosz parancsnokok, Rüdiger, Lüders, Grabbe, Cseodajev jelentései, beszámolói I. Miklós cárhoz és Csemyisev hadügyminiszterhez; Görgey orosz parancsnokokkal folytatott levelezése a fegyverletételről, valamint a cári seregek által zsákmányolt és az osztrák kormánynak átadott trófeák listái. Az irattípusok jelentős csoportját alkotják a térképészeti anyagok, a legfontosabb ütközetek előtt készített térképvázlatok, támadási tervek, rajzok. Az Oroszországi Föderáció Állami Levéltárában (GARF) elsősorban I. Miklós cár és fia, Kensztantyin Nyikolajevics nagyfejedelem, a cár menyasszonya, Jelena Pavlovna személyi fondjaiban, a Téli Palota könyvtárának kézirattárában és az orosz Politikai Rendőrség archívumában találhatók fontos dokumentumok. Az események közvetlen résztvevőjének nem hivatalos véleménye tükröződik Konsztantyin Nyikolajevics nagyfejedelem által feleségéhez, Alekszandrajoszifovnához 1849 nyarán írt leveleiben az orosz hadsereg Magyaroszágon történő menetelése kapcsán. Bemutatásra került Görgey 1849. augusztus 27-i keltezésű, az orosz betörés kezdetétől a magyar hadsereg kapitulációjáig a felső-magyarországi katonai eseményekről írt sajátkezű rövid áttekintése. A GARF-ban található dokumentumok közül a legnagyobb érdeklődést az 1853-ra datált ún. Kossuth-kendő váltotta ki, mely egyben a forradalom „utóéletét” is bizonyító ereklye. A Kossuth tábornokaival (Perczel, Klapka, Bem, Dembinski, Aulich) folytatott utolsó megbeszélését ábrázoló kendőt állítólag a cári csapatok Galícia területén lengyel forradalmároktól kobozták el. Az Orosz Birodalom Külpolitikai Levéltára (AVPRI) eredetiben bocsátotta a kiállítás rendelkezésére I. Ferenc József császár I. Miklós cárhoz írt sajátkezű könyörgő levelét, valamint a cár válaszát, melyben közli, kész seregének jelentős részével Ausztriának segítséget nyújtani. Az Oroszországi Állami Szociálpolitika Történeti Levéltárban (RGASZPI) W. E. Adams és A. J. Gelfert személyi fondjaiból kerültek elő a kiállítandó dokumentumok, illetve zömmel múzeumi tárgyak, melyek a Marx-Engels Múzeum felszámolása után, 1993-ban kerültek a levéltár gyűjteményébe: metszetek, litográfiák a váci, győri, debreceni, temesvári, fogarasi, segesvári, komáromi csatáról, az események osztrák (I. Ferdinánd, I. Ferenc József, Windischgrätz), orosz (Paszkevics, Rüdiger, Lüders), magyar résztvevőiről (Batthyány, Kossuth, Görgey, Petőfi, Dembinszki, Bem), karikatúra Jellasicsról. 149
