Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
E, É
74 Égető E, É Égető Melinda, Gurszky Jánosné (1941. szept. 15. Bp. – 2011. jan. 7. Bp.): néprajzkutató, muzeológus. – Testvére ~ Emese közgazdász, férje Gurszky János operaénekes. Kiskőrösön, a Petőfi Gimn.-ban érettségizett (1960). Az ELTE BTK-n történelem–néprajz szakos diplomát szerzett (1967). – A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múz. muzeológusa (1967–1971), majd a szentendrei Szabadtéri Nép rajzi Múz. munkatársa (1971–1980), a GATE Agrártörténeti Kutató Csoport tud.-os munkatársa (1980–1981), a MTA Néprajzi Kutatóint. Történelmi-Etnográfiai Osztály tud.-os munkatársa (1982–1988), majd tud.-os főmunkatársa (1988–2009). 1970-ben doktorált, a néprajztud. kandidátusa (1986). Az ELTE BTK (1988–1989) és a pécsi JPTE címzetes egy.-i docense, óraadó tanára. – Fő érdeklődési területe a m. nyelvterület szőlő- és borkultúrája, a történeti borvidékek agráretnográfiai jellemzői, a hegyközségek élete, szőlőhegyi szabályrendeletek, törvények, emellett népi építészettel, településnéprajzzal, a határon túli magyarok (Bácska, Szerémség, Horváto.) történeti néprajzával, kultúrájuk jellegzetességeivel is foglalkozott. A Skanzen muzeológusaként került közel a népi építészeti vizsgálatokhoz; különösen jelentősek a lakáskultúra és lakáshasználat témakörében végzett kutatásai. A Veszprémi Laczkó Dezső (akkor Bakonyi) Múz. -ban eltöltött ideje alatt rögzítette a nagyvázsonyi tájház zsúpkészítésének teljes munkafolyamatát, s előkészítette a rézműves műhely berendezését. Vendégkutatója volt a Zentai Múz.-nak (1971–1974), tanulmányozta a kevéssé ismert Szerémség történetét, a szórványmagyarok kultúrájának jellemzőit, a m. művelődésben játszott szerepét és a borvidék újkori szőlőkultúráját. Vizsgálatainak legfontosabb területe a szőlő- és borkultúra, hangsúlyosan az alföldi szőlőművelés története, jellemzői, melynek során úttörő munkát végezve, nagyszámú téves állítást és fogalmakat (szőlőhegy, szőlőskert) tisztázott. Érdemei elévülhetetlenek a hegyközségek, hegyközségi intézmények szervezete, működése, a szőlőhegyi szabályrendeletek, törvények gyűjtése, elemzése terén, amit a Történeti-Néprajzi Osztály kutatójaként közel három évtizedig végzett mind bp.-i, mind vidéki levéltárakban, amelyek a 2001-ben elindított forrásközlő sorozatban kerültek a tud.-os élet vérkeringésébe. Fontosak a szőlővel kapcsolatos, általa feltárt más források, így a szőlőhegy telepítését engedélyező feladó levelek, szerződések, szőlőbirtokot átruházó felvalló levelek, a hegyközségek működésére vonatkozó hegyjegyzőkönyvek, a hegyvám és minden egyéb, szőlővel kapcsolatos iratanyag, mint a borkészítés technológiájára, a vincellérekre, a gyümölcstermesztésre, állattartásra, a közösségi életre vonatkozók. F. m.: A solti lapály szőlőművelése (Bp., 1967); Az Alföld és a Dunántúl szőlőművelésének kapcsolata. Szőlőművelés és borkészítés a racionalizálás előtt (Dissertationes Eth nographicae. Tanulmányok az anyagi kultúra köréből. Szerk. Tálasi István. Bp., 1973, 195–251. p.); A szerémségi szórványmagyarok kultúrájáról (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1990. 89–125. p.) Az alföldi paraszti sző lőművelés és borkészítés története a középkortól a múlt század közepéig (Néprajzi Tanulmányok. Bp., 1993); A szőlőskertek rendszerének kiépülése a Tiszántúlon a 18–19. század folyamán (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1993, 37–56. p.); A honfoglalók szőlőművelési és borászati ismeretei. In: Honfoglalás és néprajz. A honfoglalásról sok szemmel IV. Szerk. Kovács László, Paládi Kovács Attila (Bp., 1997, 159–166. p.); Szőlőművelés és borá szat. In: Magyar Néprajz . II. Gazdálkodás. Főszerk. Paládi Kovács Attila. Szerk. Szilágyi Miklós (Bp., 2001, 527–596. p.); Szőlőhegyek történetének forrásai. 1–2. (Bp., 2001); Hegytörvények forrásközléseinek gyűjteménye 1470–1846 (Szőlőhegyek történeti forrásai 2. Bp., 2002); Borkultúrák határmezsgyéinek kérdéséhez a 16. századi DK-Európában (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 2003, 61–88. p.); Vagyon szép szőlőhegyünk. Történeti-néprajzi elemzések K- és Ny-dunántúli magyar nyelvű hegytörvények körében 1629–1846 (Documentatio Ethnographica 21. Bp., 2004); Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Veszprém megyéből 1626–1828. Dominkovics Péterrel és Hermann Istvánnal (Szőlőhegyek történetének forrásai 4., 2006); Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Győr és Sopron vármegyéből. 1551–1843 (Bp., 2004), Szőlő-, gyümölcs- és kertkultúra. In: Magyar Néprajz I. Táj, nép, történelem. A magyar népi műveltség korszakai.
