Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
D
67 Dercsényi dezte a rikai erődítményrendszer (a M. Királyság 1100 körüli DK-i kijárata) Ny-i tornyát; 1988-ban megkezdte a feltárását, a késő avar kori (1100 körül vsz. felújított) DK-i retesz gyepűvonal (a Bogáti-hágó–Szentegyháza–Szováta vonal sáncai), vmint később a rétyi Homárka sáncvonulat feltérképezését, régészeti kutatását (Ferenczi Istvánnal, Bordi Zsigmond Lóránddal, Sófalvi Andrással), megásta az alsórákosi középkori Mi hály-várát és Tepő-várát, részt vett a vargyasi középkori templomromok feltárásában, évtizedeken át kutatták régészetileg is a Vargyas-szorost, 1989-től kiemelten az ún. Párkány moustieri stb. telepeit, megalapozva a terület régészeti monográfiáját. 1996-tól a Székely Nemzeti Múz . külső munka társa, az Acta (Siculica) múz.-i évkönyvek szerk. biz.-i tagja volt (1996–2000). Ismeretterjesztő könyvek és dokumentumfilmek szakirányítója, az Erdővidéki Lapok szerk. biz.-i tagja (2000–2005). A baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke (1998–1999), az egyesületnek köszönhetően 2000-től az újraalapított Erdővidék Múz.-a az ő gyűjt.-éből rendezte első (Erdővidék múltja a régészeti leletek tükrében, 2004), majd több más kiáll.-át. Másfélszáz szakmai jelentése, tud.-os és ismeretterjesztő írása jelent meg önálló köt.-ben, konferenciaköt.-ekben, periodikumokban (Acta Carstologica, Acta Hargitensia, Acta Musei Napocensis, Acta Siculica, Földtani Közlöny, Karszt és Barlang) stb. – A Román Hegyi Turizmus Szö vetség Központi Sport-Barlangászati Biz.-a, majd a Román Barlangász Szövetség, a M. Karszt- és Barlangkutató Társulat, a National Speleological Society (USA) tagja. – Az évenként odaítélt D. I.-emlékdíj 2006-tól a Román Barlangász Szövetség legjelentősebb díja a legjobb tud.-os dolgozatot bemutató kutatónak vagy kutatócsoportnak. Emléktáblája található az Orbán Balázs-barlang bejáratánál és rejtek-emlékdoboza ezzel szemben, a Vargyas-szoros egyik üregében. F. m.: Régészeti kutatások a Rika-erdő kora középkori erődrendszerében. Bordi Zsigmond Lóránddal (Acta [Si culica], 1998/1, 175–188. p.); Az alsórákosi Tepő-vára. In: A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Erdélyi Övezeti Történésztalálkozói 1995–1999 (Csíkszereda–Bp.–Zürich, 2000, 136–146. p.); Székelyföldi barlangvilág (T3–DKI, Sepsiszentgyörgy, 2002); Székelyföldi töltésvonulatok 1–3. (Acta [Siculica], 2000/1, 215–236. p.; Acta [Siculica], 2006/2, 79–90. p.; Acta Siculica, 2007, 253–285. p.). Irod.: Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig? (Csíkszereda, 1996, I., 174–175. p.); Hazslinszky Tamás: D. I. (Karszt és Barlang, 2004–2005, 115. p.); Goran, Cristian: In Memoriam (Speomond, 11, 2006, 42–43. p.); Boér Hunor et alii: D. I. (bibl.-val; Acta Siculica, 2008, 693–701. p.); Wanek Ferenc: D. I. (EMT Tájékoztató, 2014. 9–10, 4. p.). Fotó: Acta Siculica 2008, 693. p. Boér Hunor Dercsényi Balázs (1940. szept. 4. Bp. – 2003. szept. 10. Bp.): művészettörténész, műemlék védelmi szakember. – Apja ~ Dezső (1910–1987) művészettörté - nész, a II. vh. utáni műem lék vé delmi hivatali rend szer egyik megteremtője, nagy apja ~ Dezső (1874–1945) váci nyomdatulajdonos, újságíró, a Váci Hírlap kiadó ja. – Az ELTE történelem–művészettörténet szakán végzett történész-művészettörténészként (1963). – 1963-ban az Orsz. Műemlékvédelmi Felügyelőségen (OMF), a Tud.-os Osztályon kezdett dolgozni, 1966-tól Baranya és Győr-Sopron m. műemlékvédelmi felügyeletét látta el. Falkutatásokat is végzett (Csempeszkopács, r. k. templom; Pécs, püspöki palota; Csót, r. k. templom; Pécs-Málom, r. k. templom; Pápóc, iskolaépület), 1968-tól a falképrestaurátori munkákat koordinálta. 1973-tól a Műemlék Felügyeleti Osztályon dolgozott, s Veszprém, majd Vas és Baranya m. területi felügyeletét látta el. 1982–1992 között az Építési és Városfejlesztési Min.-ban, ill. a Környezetvédelmi Min.-ban a műemlékvédelmi ügyek mb.-ja volt. 1992-ben visszatért az OMF-be, a Nemzetközi és Társadalmi Kapcsolatok Osztályán (ill. az utódszervezetekben) megbízott főosztályvezető, ig. Nyugdíjazásáig a Társadalmi Kapcsolatok Igazgatóságának helyettes ig.-jaként dolgozott. – A kezdetektől, 1975-től részt vett a Tájak–Korok– Múz.-ok mozgalom megalapításában és az 1977. évi indulástól kiadványainak szerkesztésében is. Több mint 600 ismeretterjesztő füzet megjelenésében működött közre szerzőként, szerk.-ként, felelős szerk.-ként. Aktív részt vállalt a mozgalom (1985-től egyesület) életének szervezésében is. – Jelentős televíziós szakértői és népszerűsítő munkája. A számtalan, közreműködésével elkészült produkció közül kiemelendő a nagy sikerű Más fél millió lépés Magyarországon c. sorozat (1979-től) és folytatásai: ...és még egymillió lépés (1986), Kerekek és lépések (1990). Szakértőként többször megszólalt Ráday Mihály Unokáink sem fogják
