Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

D

65

Dely

M. Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2009), Möller István-emlékérem (2009), Pro Urbe Sopron (2010), Forster Gyula-díj (2011), M. Érdemrend középkeresztje (2015). – 73. születésnapjára 85 m. és osztrák szerző tollából kétkötetes tanulmánykötet jelent meg munkásságáról Kő kövön –Stein auf Stein címmel.

F. m. Gótikus lakóházak Sopronban

(Magyar Műemlék

védelem, 5., Bp., 1970, 95–123. p.); A falkutatás szerepe a műemléki helyreállításokban. In: A műemlék-helyre

állítás gyakorlata. Az Egri Nyári Egy. előadásai 1977. (Bp.–Eger, 1978, 73–82. p.); A soproni ó-zsinagóga

/ A soproni ó-zsinagóga helyreállítása (A magyarországi zsidó hitközségek monográfiái. Bp., 1978); Sopronbánfalva-ko

lostorhegyi lépcső. Adatok Schweitzer György soproni szobrász működéséhez (Építés–Építészettudomány, 15, 1983, 55–92. p.); Maulbertsch győri architektúrafestőjének terve és a székesegyház megújításának ikonográfiája (Művészettörténeti Értesítő, 48., 1999, 113–120. p.); A pannonhalmi főegyház múlt századi helyreállításáról. In: Mons Sacer 996–1996. Pannonhalma 1000 éve.

Szerk. Takács Imre (Pannonhalma, 1996, II., 162–181. p.); Eszterháza belső terei

(Ars Hungarica, 28, 2000, 73–96. p.); A fertődi Esterházy-kastély történeti helyi

ségkönyve: funkciók és falburkolatok (Ars Hungarica, 30, 2002, 237–320. p.); Sopron belvárosának házai és háztulajdonosai, 1488–1939. Goda Károllyal, Thirring Gusztávval (Sopron, 2008); Der Baumeister von Esz

terháza – Johann Ferdinand Mödlhammer (1714–1778). In: Die Familie Esterházy im 17. und 18. Jahrhundert.

Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 128. Red. Krenn, Martin (Eisenstadt, 2009, 429–452. p.); Színház a Szerecsen utczában. Gajdó Tamással (Új Színház, Bp., 2010).; Városi építkezések Magyarorszá

gon (1540–1640) (Művészettörténeti Értesítő, 68, 2019, 139–146. p. – posztumusz tanulmány).

Irod.: Kutatás – helyreállítás. D. F. fontosabb munkái. In: Kő kövön / Stein auf Stein. D. F. 73. születésnapjára. Festschrift für F. D. I–II. Szerk. Szentesi Edit, Mentényi Klára, Simon Anna (Bp., 2013, 54–114. p.); Lővei Pál: D. F. (1940–2019) (Művészettörténeti Értesítő, 68, 2019, 223–232. p.); Marosi Ernő: D. F. (1940–2019) (Ars Hungarica, 45, 2019, 143–147. p.); Nemes András: Elhunyt D. F. művészettörténész (1940. augusztus 16.–2021. január 21.; https://sopronimuzeum.hu/2019/01/28/

elhunyt-david-ferenc-muveszettortenesz/); Rostás Péter: Egy klasszikus távozott – emlékezés D. F.-re (MuseumCafé, 13, 2019, 17–19. p.); Galavics Géza: Régi épületek vonzásában – D. F. pályaképe (Soproni Szemle, 74, 2020, 5–44. p.).

Fotó: D. F. 2013-ban, Hack Róbert felv.

Mentényi Klára

Dely Olivér György (1927. ápr. 27. Nagyszalonta [ma Salonta, Románia] – 2003. nov. 19. Bp.): muzeológus, herpetológus. – Felesége Dely-Draskovits Ágnes, a M. Természettud.-i Múz. (MTM) munkatársa, a Kétszárnyúak Gyűjt.-ének vezetője (1982–1985). – Isk.-i tanulmányait Nagyszalontán és Nagyváradon kezdte. A nagyszalontai gimn.-ban az isk. leventeparancsnoka lett. 1944-től leventeként vonult a m. hadsereggel egészen Vas vm.-ig. 1945-ben szovjet fogságba került; a romániai Foksányon keresztül a Krím-félszigetre, a jaltai munkatáborba vitték, onnan kb. egy év után tért haza Nagyszalontára. 1946-ban, családja nélkül, a zöldhatáron szökött át Mo.-ra. Gimn.-i érettségijét Bp.-en szerezte meg (1946). A PPTE-n (1950-től ELTE) végezte muzeológiai tanulmányait (1946–

1950). A biológiai tud.-ok kandidátusa (1964). – A M. Természettud.-i Múz. akad.-i ösztöndíjasa (1950–1951), segédmuzeológusa (1951–1952), muzeológusa (1952–1956), tud.-os munkatársa (1956–1965), majd főmunkatársa (1965-től), az Állattár Kétéltű- és Hüllőgyűjt.-ének vezetője (1952–2003). Fő tevékenysége a hazai kétéltű- és hüllőfauna taxonómiai és szisztematikai tanulmányozása volt. Elsősorban morfológiai vizsgálatokat végzett egyed és populáció szinten. Kandidátusi értekezését az alpesi gőte (Ichthyosaura alpestris) csonttani vizsgálataiból írta. Részt vett a Hortobágyi, a Kiskunsági és a Bükki Nemzeti Park, ill. a Bátorligeti Természetvédelmi Terület kétéltű- és hüllőfaunájának a feltárásában és leírásában. Fő életműve mégis a Kétéltű- és Hüllőgyűjt. újjáépítése volt, miután 1956 okt.-ében az Állattár Baross utcai épületét aknatalálat érte, és megsemmisült közel 40.000 kétéltű- és hüllőpéldány, köztük jelentős típuspéldányok (pl. Méhely Lajos és Fejérváry Géza Gyula anyagai). A gyűjt. mellett számtalan kézirata és a készülő kandidátusi disszertációja is a tűz martalékává lett, a vizsgálati anyagaival együtt. A gyűjt. pótlására 1957-ben Egyiptomban, 1973-ban Algériában, majd 1978-ban É-Koreában részt vett a múz. által szervezett expedíciókon. Algériai expedícióján egy éjszakai gyűjtés során súlyos sérülést szenvedett, amikor bal lábát puskalövés érte. Gyűjtései és más európai múz.-ok ajándékai segítségével