Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
Z
401 Zsámboki pl. az ún. Palóc Kutatás köteteiben, vmint megyei periodikákban (Palócföld, a Nógrád Megyei Mú zeumok Közleményei, majd Évkönyvei, Múzeumi Mozaik, Balassagyarmati Honismereti Híradó), a Nógrád M.-i Levéltár és a Nagy Iván Történeti Kör kiadványaiban, a helyi, megyei sajtóban jelentek meg. Közléseivel és múz.-i kiáll.-aival nagyban hozzájárult a nógrádi népélet népszerűsítéséhez. Elvégezte a Nógrád m.-i parasztság lakástextiljei közel háromszáz éves történetének monografikus feldolgozását, és megírta Nógrád m. népművészeti monográfiájának több fejezetét. Nyugdíjas éveiben szakmai alkotótevékenysége különös intenzitással folytatódott. Az említett munkák mellett számos környékbeli település történeti-néprajzi összefoglalóját készítette el önálló kötetben (Herencsény, 1998; Őrhalom, 1998); Terény, 2000; Nógrádmarcal, 2000; Csitár, Patvarc). Halála évében készített összefoglalást a belső-cserháti települések folklórjáról, amelyet azonban már nem maradt ideje befejezni. – Jelentős volt tudományszervező tevékenysége, ig.-ként több mint harminc éven át irányította Nógrád m. néprajzi és Balassagyarmat történeti kutatásait, tízéves megyei múzeumigazgatósága során a régészeti és a szélesebb körű történeti vizsgálatoknak is szervezője, irányítója volt. Nehéz, igazán ki sem beszélt élménye, tapasztalása volt, amikor a politikai-közigazgatási szempontú, 1970-es évek eleji múz.-i átszervezés során megyei múzeumig.-ból visszaminősítették, és múz.-a gyűjt.-eit széttelepítették a megyében. – Nógrád m. Madách-díja (1999), Szontagh Pál-díja (2002). – Műveinek vál. bibl.-ja megtalálható a 65. születésnapjára megjelent, A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái (1700–1960) c. kötetben (Balassagyarmat, 1998). Limbacher Gábor Zsámboki László (1935. nov. 11. Kunszentmár ton – 2012. jan. 25. Miskolc): jogász, könyvtáros, könyvtári és múz.-i főig. – Az ELTE Állam- és Jogtud.-i Karán jogi (1959), a BTK l. tagozatán könyvtárosi diplomát szerzett (1965). – A miskolci Nehézipai Műszaki Egy. (NME) Központi Könyvtárának tud.-os munkatársa (1959–1960), a Kohómérnöki Kar Dékáni Hivatalának titkára (1961–1965), majd hivatalvezetője. A Központi Könyvtár főmunkatársa (1969-től), a levéltár vezetője (1982-től), a Mis kolci Egy.-i Könyvtár, Levéltár és Múz. főig.-ja (1996–2005). – Irányította azt a kutatást, amely rekonstruálta a Selmeci Műemlékkönyvtár anyagát; eredményeit 1976-ban publikálta. 1982-ben kezdeményezte az egy.-i levéltár létrehozását, ill. ennek érdekében a Selmeci Akad. legfontosabb iratainak Miskolcra hozatalát. Az 1963-ban megalakult Különgyűjt.-ek Osztálya az egyetemtörténeti gyűjt.-t tartalmazta. A létrehozott Egy.-i Levéltár keretén belül szervezte az Egy.-i Múz.ot, amely 1986-ban valósult meg. Meghatározó szerepe volt abban, hogy az NME Központi Könyvtára a hazai bányászattörténeti kutatások és könyvkiadás meghatározó szereplője lett. 2002-ben tető alá hozta azt a megállapodást, amelyet a magukat a Selmeci Akad. „utódegy.-einek” tartó felsősoktatási intézmények kötöttek a közös múlt kutatására, megóvására. Közgyűjt.-i munkája mellett az NME Műszaki Földtud.-i Karán a Bányászat története c. tárgyat oktatta. – Szerk. a Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagbányászat történetéből (1–15. köt., 1982–2004), vmint A magyar bányászat, kohászat és földtan klasszikusai 1987–2004. c. könyvsoro zatokat; utóbbiban tanulmánykötetek és alapvető bányászattörténeti munkák reprint kiadásai is megjelentek, pl. a Bergbüchlein (1987), a Sco poli Crystallographia Hungarica (1988). – Az Orsz. M. Bányászati és Kohászati Egyesület aranygyűrűs t. tagja (2003). Debreczeni Márton-emlékérem (1984), Szabó Ervin-emlékérem (1986), Christoph Traugott Delius-emlékérem (1992), Mikoviny Sámuel-emlékérem (1999), a Miskolci Egy. Signum Aureum Universitas érme, a kassai Bányamérnöki Kar jubileumi emlékérme (2002), a pozsonyi Műszaki Egy. emlékérme (2002), Selmecbánya város ezüstérme és díszfokosa (2005). F. m.: A Selmeci Műemlékkönyvtár (Miskolc, 1976; né metül: Die Schemnitzer Gedenkbibliothek von Miskolc in Ungarn, 1978); Selmectől Miskolcig 1735–1985. Tar Sándorral (Miskolc, 1985); A műszaki felsőoktatás első könyvtára Magyarországon, 1735–1985: Selmecbánya, Sopron, Miskolc. Hiller Istvánnal és Zsidai Józseffel (A Nehézipari Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának kiadványai, 23. Miskolc, 1989); Emlékkönyv – Gedenkbuch – Pamätník 1962–2002 (Miskolc–Kassa, 2005); Selmeci ezüst, körmöci arany. Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya– Miskolc, 2005); Selmecről indultunk, 1735–1949. Az
