Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
Z
402 Zsiga akadémiai szintű műszaki felsőoktatás magyarországi megindításának 250. évfordulójára (Miskolc, 2012). Irod.: Szendi Attila: Zs. L. (1935–2012) (Könyv, könyvtár, könyvtáros, 21, 2012. 3, 52–53. p.); Hadobás Sándor: Dr. Zs. L. (1935–2012) (Bányászattörténeti Közlemények, VII, 2012. 13, 96–100. p.). Fotó: Soproni Múz. – Központi Bányászati Múz. Bircher Erzsébet Zsiga József (1897. ápr. 14. Nagyszeben – 1980. szept. 2. Bp.): papírrestaurátor. – Elemi és polgári isk.-i tanulmányainak elvégzése után, 17 éves korában behívták katonának az I. vh. során. Közvetlenül Trianon után, 1920-ban települt át Mo.-ra családjával. Ügyes kezű, igazi selfmade manként először a Fővárosi Múz. -ban dolgozott tárgy-, főleg fémrestaurátorként. A II. vh.-ban ismét beso rozták. A háború után előbb a Fővárosi Múz.-ból kivált Fővárosi Képtár ban, majd a Sz épművészeti Múz . papírrestaurátoraként dolgozott nyugdíja zásáig (1950–1957). 1958-tól az újonnan alakult MNG grafikai restaurátor műhelyének vezetésé vel bízták meg. Autodidakta módon képezte magát. Kiválóan beszélt németül és románul. Bécsben élő gyermekeit látogatva mindig felkereste az Albertinát, hogy tanulmányozza az újabb kutatásokról szóló német nyelvű szakirodalmat. A MNG Grafikai osztályának anyaga mellett az időszaki kiáll.-ok papír alapú képeit is ő gondozta. Kiemelkedő munkái közé tartozik a Magyar rajz és akvarell, XIX. és XX. század c. kiáll. képanyagának restaurálása (1959), Uitz Béla életműkiáll.-án több nagyméretű falképvázlat konzerválása (1968). Az 1960-as évek elején kez dett tanítványokkal foglalkozni. Jó pedagógiai érzékének köszönhetően a MNG papírrestaurátor műhelye vezetése alatt tanműhelyként működött. Az 1970-es évektől a nagyobb múz.-okban már az ő tanítványai dolgoztak (MNG, SzM, MNM, BTM). Irod.: Móré Miklós: Adatok a Szépművészeti Múzeum gyűjteményeinek gondozásáról és a restaurátor-osztály múltjáról (Múzeumi műtárgyvédelem. 4. Múzeumi Restaurátor-és Módszertani Központ. Bp. 1977. 21, 23. p.); Szűcs György: Kis magyar műhelytörténet. In: A restaurálás művészete. Kiemelkedő restaurálások a MNG-ban 1957–2011 (kézirat, MNG adattár, téves halálozási adat: 1978). Fotó: Zs. J. tanítványai körében, 1968, MNG O. Jobbágyi Zsuzsa Zsolnay László Győző (1960. szept. 23. Cegléd – 2020. aug. 28. Szolnok): művészettörténész, muzeológus, osztályvezető. – Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főisk. történelem–népművelés szakán végzett (1985), majd az ELTE BTK-n művészettörténész diplomát szerzett (1992). A Szegedi Tudományegy. BTK-n vallástud. szakos bölcsész, vallásetnológia szakirányú oklevelet kapott (2007). – Rövid ideig Szolnokon újságíró, 1985. okt.-től a szolnoki Damjanich János Múz. -ban népművelő, majd 1990-től művészettörténész, 1992-től a Művészettörténeti Osztály vezetője. – Kutatásainak középpontjában az egyházművészet és a szakrális építészet állt; elsősorban az Egri Egyházm. terüle téhez tartozó Jász-Nagykun-Szolnok m.-i barokk és késő barokk kat. templomok építészettörténeti és művészettörténeti sajátosságait vizsgálta. – Az 1990-es évek végétől három alkalommal vett részt Ecuadorban a felső-amazóniai Upano-folyó mentén zajló régészeti munkákban, amelyekből számos írása született. – A szolnoki múz. művészettörténészeként napi kapcsolatban állt a Szolnoki Művésztelep művészeivel, a telep 2002. évi újjászervezése után aktívabban kapcsolódott be a kolónia programjaiba. Kurátorként nevéhez fűződik a Damjanich János Múz. állandó képzőművészeti kiáll.-a, a Szolnoki Képtár megrendezése (1997), amely a Szolnoki Művésztelep alkotóinak műveit mutatta be a telepalapítástól kezdve a legutóbbi évekig. – Szabadegy.-i előadásait (Elkalando zások – Barangolás Munkácsy Mihály képei között, 2019; A Szolnoki Képtár, 2019) a Szolnok Televízió is közvetítette. F. m.: A tiszaörsi későbarokk katolikus templom. In: Tiszaörs. Tanulmányok a falu múltjából (Szolnok, 1992, 283–292. p.); Négy katolikus templom a Jászkun ságban és a hivatalos építészet a XVIII–XIX. század fordulóján (Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve. 8. Szolnok, 1993, 407–420. p.); Néhány új adat a jászberényi Nagyboldogasszony plébániatemplom építéstörténetéhez (Jászsági Évkönyv,
