Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
U
372 Újváriné en, a Politikai Főisk.-n fejezte be a tanulmányait (1982). – 1963-ban, a Somogy M.-i Tanács munkatársaként kezdte pályáját, majd a Pécsi Városi Tanács művelődési osztályán helyezkedett el. Megszervezte a Pécsi Tanárképző Főisk. Közművelődési Tanszékét, amelynek első vezetője volt (1975–1983). A Bara nya M.-i Múz.-ok ig.-ja (1983–1993), majd tud.-os főmunkatársa (1993–2002). Művelődé sszervező tapasztalata szerepet játszott abban, hogy igazgatósága alatt több külföldön élő m. képzőművész alkotásai Pécsre kerültek. A pécsváradi születésű, Svédo.-ban élő festőművész, Nemes Endre ekkor ajándékozta gyűjt.-ét a Janus Pannonius Múz. -nak (JPM), amelyből 1984-ben állandó tárlat nyílt. Ugyanebben az évben létesült a Rómában élő m. szobrászművész, Amerigo Tot új állandó kiáll.-a. 1986-ban a hazai nonfiguratív képzőművészet meghatározó alakja, Martyn Ferenc kapott emlé k múz.-ot. 1991-ben helyezték el a „Múzeum utca” e célra tervezett épületében Schaár Erzsébet Utca c., sokalakos, monumentális szoborkompozícióját, amelyet ered. a svájci Luzernben állítottak ki. A Kőkert 1991 óta ad otthont Szé kely P é ter k ö zt é ri szobrainak. A Csontváry-festmények konzerválását és restaurálását követően igazgatása alatt kibővült és megújult a Csontváry-kiáll. Ugyancsak megújult a pécsi Modern Magyar Képtár és a siklósi vár 18–19. sz.-i bútorkiáll.-a. A Pé csen született horvát festőművész, Zlatko Prica emlé k é nek ápolására együttműködést kezdeményezett a horváto.-i Samobor városával. 1983-ban Baranya népmű vészetét bemutató állandó kiáll. nyílt a JPM-ban. A baranyai tájházprogram részeként az orfűi vízimalomban, ill. Sellyén létesült állandó kiáll., utóbbit egy felújított és berendezett talpasház egészítette ki. 1984-ben Kásádon né pi sokác tájház nyílt. 1985-ben a nagydobszai talpasházban vált látogathatóvá a néprajzi gyűjt. egy része. A JPM megbízásábó l 1983 – 1984-ben komplex szociol ó giai, társadalomtö rt é neti vizsgálat folyt Magyarlu kafán, ahol a falu tájházában nyaranta né prajzi alkotó táborokat szerveztek k é zműves fiataloknak. 1986-ban Magyaregregyen elkészült az egykori kocsmát és mészárszéket bemutató Arnold-ház. ~ közreműködésével Pé cs egyik legr é gebbi tímár házában Várost ö rt é neti Múz. létesült, ahol a JPM tö rt é neti osztályát helyez ték el , é s ahol 1985-ben megnyílt a város 18 –20. sz.-i t ö rt é net é t bemutató állandó kiáll. A JPM üzemeltetésében 1986-ban adták át a ké sőbbi világ ö r ö ks é gi helyszínek első kiállító hely é t, az Ókereszt é ny Mauz ó leum ot. 1990-ben a megyei múz.-i hálózat második legnagyobb múz.-ában, a mohácsi Kanizsai Dorottya Múz.-ban megnyílt a Magyarországi horvátok, szerbek és szlovénok népművészete c. állandó kiáll. Hang súlyossá tette a múz. ismeretterjesztő, közönségszervező funkcióját. Erre a célra lé trehozta a JPM közművelődési osztályát, amelynek egyik legnépszerűbb programsorozata a nemzetközi üvegszimpózium lett. Ig.-i működése alatt jelent meg az Örökség c. múz.-i periodika. – 1994-tő l Pé cs Megyei Jogú Vá ros Önkormányzatának szoc. ké pviselője, 1996 – 2002 k ö z ött kultúráért felelős alpolgármester volt; szervezte az ókeresztény sírépítményeket világö r ö ks é gi szintre emelő UNESCO pályázat előkészítését. A Pé cs/ Sopianae Ör ö ks é g Kht. ig.-jaként (2002–2008) irányította a Cella Septichora Látogatóközpont megvalósítását, és ré szt vett a p é csi D ó m Kőtá r létrehozásában. P é cset bekapcsolta az Eur ó pai Kulturális V árosok Egyesület é nek é s a Mo.-i Tö rt é nelmi Városok Sz ö vets é g é nek munkájá ba. Kö zreműk ö d ö tt az Eur ó pa Kulturá lis F ővá rosa cím elnyer é s é re benyújtott pályázat kidolgozá sában. Nyugdíjasként a D-Pannon Múz.-okért Egyesület elnökeként Baranya múzeumügyéért, a Pé cs T ö rt é nete Alapítvány kuratóriumának elnö kek ént a vá ros t ö rt é net é nek feltárásáért é s bemutatásáért munkálkodott. – Pro Civitate Díj (2005), Tüke-díj (2006), Samobor város (Horváto.) Pro Civitate Díja (2005) F. m.: A III. kaposvári Tavaszi Tárlat (Somogy, 2, 1971. 2, 48–49. p.); A hely szelleme mint múzeumalapító t é nyező. In: Tanulmányok P é cs t ö rt é net é bő l. 2–3. (P é cs, 1996, 131–138. p.). Irod.: Nem romok halmaza a múlt (Jelenkor, 44, 2001. 11, 1170–1175. p.); B. Horváth Csilla–Huszár Zoltán: A pé csi-baranyai múzeumok egy é vszá zada (A Janus Pannonius Múzeum É vk ö nyve, 2004, 51–61. p.); Pásztor Andrea: In memoriam dr. U. J. (A Janus Pannonius Múzeum É vk ö nyve, 2017, 597–607. p.). Fotó: Janus Pannonius Múz. Pásztor Andrea Újváriné Kerékgyártó Adrienne: → Kerékgyártó Adrienne Unghy Ilona: → Tóthné Unghy Ilona
