Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

U

373

Urbach

Urbach Zsuzsa (1933. nov. 9. Bp. − 2020. nov. 27. Bp.); művészettörténész, múz.-i osztályvezető. – A bp.-i Baár-Madas Ref. Gimn.-ban érettségizett (1952). Az ELTE BTK művészettörténet–középkori régészet szakán tanult (1953−1957). A müncheni Ludwig-Maximilian-Universität (1957–1958), ill. a londoni Courtauld Institute of Art vendéghallgatója (1958−1959). Szakdolgozatát 1960-ban nyújtotta be, doktori disszertációját 1963-ban védte meg. PhD-fokozatot szerzett (1997). – Kitérők után (Fővárosi Tanács Kulturális Főosztálya és Műemlék Felügyelősége, 1960–1962; Corvina Kiadó, 1964–1965) 1966-tól 1994. évi nyugdíjazásáig a Szépművészeti Múz. (SzM) Régi Képtárának mun

katársa, 1979-től osztályvezető-helyettese, majd osztályvezetője. Az ELTE BTK Művészettörténeti Tanszék előadója (1994). 1997-től felkérésre részt vett a PPTE-n a második mo.-i művészettörténeti tanszék alapításában, amelynek 2004-ig tanszékvezetője volt. – Kutatásainak középpontjában a 15−16. sz.-i festészet, elsősorban az ikonográfia állt. Szakdolgozatát és doktori disszertációját egyaránt M S Mester: Vizitáció

c. képének tartal

mi problémáiról írta; a témára több mint három évtizeddel később visszatért a MNG M S kiáll

.-ának katalógusában (1997). A mo.-i művészet kérdésköréhez kapcsolódott a németújvári ún. Fonó Madonna, vmint az almakeréki ev. templom egyik freskójának ikonográfiai értelmezése. A SzM Régi Képtárának munkatársaként elsősorban a gyűjt. késő középkori, ill. reneszánsz németalföldi és német képeivel foglalkozott. Ebben nagy segítséget jelentett, hogy 1969-től többször megfordult az Institut Royal Patrimoine Artistique brüsszeli székhelyén, ahol olyan technikai vizsgálati módszerekkel ismerkedhetett meg, amelyek gyakorlati alkalmazására a hazai múz.-okban nem, vagy csak kevés lehetőség volt. Ottani tapasztalatairól 1985−2003 között cikkek sorozatában számolt be. Közülük az utolsó, a Carmen Garridóval közösen jegyzett The Copy of the Garden of Delights in Budapest revisited visszacsatolás 1969-es cikkéhez, a múz. Bosch-másolatának tanulmányozásához, amely a festő tábláinak kópiáit és parafrázisait összegyűjtő munka kiindulópontja lett. A másolat mint a kutatás tárgya másutt is felbukkan munkásságában, pl. a máriacelli kincs

tár kegyképének SzM-beli másolata kapcsán. Ugyanebbe a témakörbe tartozik Van Eyck Ke

resztvitel c. táblájának 16. sz.-i másolatáról írott tanulmánya, ill. a gyűjt. másik ikonikus alkotásának, Bruegel Szent János prédikációjá

nak és annak nyomán az oeuvre más műveinek boncolgatása. Bruegel munkásságára többször is visszatért más múz.-okban (pl. a bécsi Kunsthistorisches Museumban) őrzött táblákat vizsgálva. Ikonográfiai felismerés nyomán korrigálta a múz. Hans Baldung Grien képének témáját. Kutatásának tárgya volt a 15−16. sz.-i németalföldi festészet Esztergomban őrzött néhány alkotása, Petrus Christus Szent Család

ja vagy a Szent Bernát lá

tomását ábrázoló tábla. Egész múz.-i pályája során részt vett a Régi Képtárat gyarapító vásárlásokban, és a múz. Bulletin

jében regisztrálta, ill. elemezte az új szerzeményeket. Mojzer Miklóssal együtt munkatársa volt a múz.-ban 1970-ban rendezett 100 éve közkincs az Esterházy Képtár kiáll.-nak, s részt vett számtalan, a múz. anyagából külföldön rendezett kiáll. munkálataiban is (pl. Németalföl

di művészet magyar múzeumokban, Utrecht, 1990; Reneszánsz képek, Tokió, 1994; Bruegel világa, Tokió, 1995). Munkatársa volt a képtár anyagát feldolgozó katalógus-sorozat két kötetének (Museum of Fine Arts Budapest. Volume 2.

Old Master’s Gallery. Summary catalogue. Early Netherlandish, Dutch and Flemish Paintings, Ember Ildikóval és Gosztola Annamáriával közösen, ill. Museum of Fine Arts Budapest, Volume 3. Summary catalogue. Old Master’s Gallery. German, Austrian, Bohemian and British Paintings. Benkő Évával és Garas Klárával). Alapvető műve a 2015-ben Londonban megjelent két kötet, amely a Régi Képtár 49 német alföldi festményének részletekbe menő feldolgozása. – Az MTA Művészettörténeti Szakbiz.-ának tagja (1983-tól), a M. Régészeti és Művészettörténeti Társulat alelnöke (1990–2000), t. tagja (2001), az Acta Historiae Artium szerkesz

tőbiz.-ának tagja (1994–2008). A Historians of Netherlandish Art tb. tagja (1995). – A Régészeti és Művészettörténeti Társulat Pasteiner Gyula-érme (1976), Ipolyi Arnold-emlékérme (1989), Soros Alapítvány Fülep Lajos-díja (1999), az MTA Művészettörténeti Tud.-os Biz. Opus mirabile különdíja (2016).

F. m.: Die Heimsuchung Mariä, ein Tafelbild des Meisters M S. (Beiträge zur mittelalterlichen Entwicklungsgeschichte des Heimsuchungsthemas). I–II. (Acta Historiae Artium, X., 1964. 1−2, 69−123. p. és