Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

T

363

Törőcsik

Tömösváry Ödön (1852. okt. 12. Magyaró, Maros-Torda vm. – 1884. aug. 15. Déva): zoológus, entomológus, tanár. – Kolozsvári gimn.-i tanulmányait befejezve (1870) Selmecbányán, az erdészeti egy.-en (1870–1872), majd a kolozsvári egy.-en tanult (1877–1880). Id. Entz Géza, Herman Ottó és Horváth Géza fedezték fel tehetségét, és irányították érdeklődését a százlábúak felé. Doktori dolgozatát a pókszázlábúak légzőszervének anatómiájából készítette (1881). – A Természettud.-i Múz.-ban Herman Ottó támogatása ellenére nem kapott állást, így Marosvásárhelyen gimn.-i tanárként helyezkedett el. A bp.-i filoxéra-kísérleti állomás munkatársa (1882-től), mint „Phylloxera-biztos” az Al-Dunára utazott (1883 nyara), ahol a kolumbácsilégy károkozását tanulmányozta; közben tuberkulózisos lett. Kassán tanított, megházasodott (1884), végül 32 évesen elhunyt. – Rövid, küzdelmes élete alatt 57 tud.-os közleményt írt, 32 tud.-ra új százlábú- és ikerszelvényesfajt és két genuszt írt le. Elsőként ismertette a soklábúak (Myriapoda) különleges érzékszervét, amelyet később a világ minden nyelvén róla neveztek el (~-féle szerv). Új eredményeket publikált az álskorpiókról, a sertefarkúakról (Thysanura), más rovarokról és a viperákról is. Gyűjt.-e először az Erdélyi Múz.-Egy lethez (1880), majd később a Kir. M. Természettud.-i Társulathoz került. Egy része, számos típuspéldány ma megtalálható a M. Természettud.-i Múz.

Ál

lattárában. F. m.: A Vipera ammodytes előfordulásáról hazánkban

(Orvos-Természettudományi Értesítő. II. Természettudományi Szak, 4, 1879, 4, 8–11. p.); Adatok a hazánk

ban előforduló Myriopodákhoz. I–II. (Természetrajzi Füzetek, 3, 1879, 152–156., 186–187., 244–249. p.); A Myriopodák osztályának egy új alakja Borneo szigetéről (Természetrajzi Füzetek, 5, 1882, 229–230. p.); Pseudo

scorpiones Faunae Hungaricae. A magyar fauna álskorpiói (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 18, 1882, 133–256. p.); A Scutigera-félék légzőszervéről

(Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1, 1883, 145–150. p.); Sajátságos érző készülékek a százlábúaknál

(Természettudományi Közlöny, 15, 1883, 268–270. p.); Eigentümliche Sinnesorgane der Myriopoden (Mathema

tische und Naturwissenschaftliche Berichte aus Ungarn, 1, 1883, 324–436. p.); Über den Bau der Spinndrüsen der Geophiliden (Mathematische und naturwissenschaft

liche Mittheilungen aus Ungarn, 2, 1883, 441–447. p.); Myriopoda a Joanne Xantus in Asia Orientali collecta (Természetrajzi Füzetek, 9, 1885, 63–72. p.).

Irod.: Herman Ottó: T. Ö. (Rovartani Lapok, 2, 1885. 1, 1–14. p.); Korsós Zoltán: Ö. T. (1852–1884), pioneer of Hungarian myriapodology (Bulletin of the British Myriapod and Isopod Group, 19, 2003, 78–87. p.).

Fotó: Rovartani Lapok, 2, 1885.

Korsós Zoltán

Törőcsik Zoltán, dr. (1942. nov. 8. Tiszavárkony – 2005. jún. 1. Bakonyszentkirály): gimn.-i tanár, régész, múzeumig. – Felesége a lublini születésű Te reza Halina Kulbaka gimn.-i tanárnő, akitől ké sőbb elvált. Három gyermeke született: Zoltán (1971–), Zsolt (1972–), Lilla (1993–). – A tiszaföldvári ált. isk.-ban, majd a kunszentmártoni József Attila Gimn.ban tanult. Érettségi után a bp.-i Danuvius Szerszámgépgyárban betanított munkás, marós (1961), az UVATERV-nél (Út- Vasúttervező Vállalat) segédmunkás, földmérő technikus (1961–

1964), közben sorkatonai szolgálatot teljesített. A szegedi JATE-BTK-n történelem–orosz szakon tanult (1964–1969), s középisk.-i tanári diplomát (1969), filozófia kiegészítő szakon újabb oklevelet (1974), majd egy.-i doktori címet szerzett (amerikanisztikából, a maja kultúra kutatásért, 1975). Az ELTE-BTK-n régész-muzeológus oklevelet szerzett (1986). – A tapolcai Batsányi János Gimn. orosztanára (1969–1978), az intézmény ig.-ja (1978–1980). 1972-től vezette a gimn.-i helytörténeti-honismereti szakkört. A Hazafias Népfront Városi Biz.-ában a honismereti munkabiz. elnökségi tagja. Népművelési előadó a Batsányi János Művelődési Központban (1977 jan.–aug.). A Veszp

rém M.-i Múz.-i Igazgatóság vezetője (1980–1987). Állami ösztöndíjasként Mexikóban a Yucatán-félszigeten kutatott (1982–1983). A Tapolcai Városi Múz. alapító ig.-ja (1987–1992). Irányításával zajlottak a Tapolca–Templom-dombi régészeti ásatások (1984–1990), a tapolcai vár feltárt maradványait bemutató Romkert kialakítása (1988) és a Tapolcai Galéria

létrehozása (1990). További ásatásai és leletmentései: Csobánc-hegy, késő bronzkori sírok (1982); Tapolca, Szent Miklós-ro-