Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

T

364

Török

tunda (1986); Tapolca–Plébániakert, újkőkori, római kori leletek (1987–1989); Tapolca, Csányi László utca, római kori temető (1987); Badacsonytördemic–Korkovány, római kori szentély (1987); Tapolca–Diszel-Homokdombi-dűlő, honfoglalás kori temető (1987), Tapolca–Diszel, középkori templom (1989); Tapolca–Diszel, Saj-hegy, neolitikum (1989). Több külföldi országban rendezett kiáll.-t és tartott meghívott előadóként tud.-os előadást (Ausztria, Németo., Bulgária, Dánia, Hollandia, Franciao., USA). A tapolcai éveket követően iskolaig. a jászalsószentgyörgyi Lippay Lajos Ált. Isk.-ban (1992–1994), a nemesdédeni Kónyi János Ált. Isk.-ban (1994–1997), majd Pannonhalmán. 1995-ben r. k. hitoktatói oklevelet szerzett. Nyugdíjazása (2001) után Bakonyszentkirályon élt. – Miniszteri dicséret (1973), Veszprém Megyéért díj ezüst fokozata (1976).

F. m.: Adalékok a tapolcai népiskolai oktatás törté

netéhez. I. (XIV–XVI. század)

(A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 17, 1985, 413–436. p.); A XIII. századi Tapolca történetének vázlata (A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 18, 1987, 159–195. p.); Honnan? Fejezetek Tapolca múltjából (Tapolca I. A Batsányi János Művelődési Központ kiadványa I., Tapolca, 1989); A tapolcai Romkert – Ruinengarten in Tapolca. Sági Károllyal (Tapolca, 1989); A tapolcai Gyógybarlang és Romkert. – Die Heilgrotte und der Ruinengarten von Tapolca. Varga Tündével és Borbás Jánossal (Tapolca, 1989); A Dunántúli Vonaldíszes Ke

rámia „Tapolcai csoportja”. Sági Károllyal (A Tapolcai Városi Múzeum Közleményei 1, 1989, 29–130. p.); A Dunántúli Vonaldíszes Kerámia Kultúrája „Tapolcai csoportjának” Balaton környéki lelőhelyei. Sági Károllyal (Bibliotheca Musei Tapolcensis, 1, Tapolca, 1991); A Dunántúli Vonaldíszes Kerámia „Tapolcai csoportjának” legújabb lelőhelyei a Balaton környékéről. Eöry Bélával (A Tapolcai Városi Múzeum Közleményei 2, 1992, 7–30. p.); Egy megmentésre váró középkori műemlék Tapolcáról (A Tapolcai Városi Múzeum Közleményei 2, 1991, 187–201. p.); Adalékok a tapolcai népiskola történetéhez a XIII. század második felétől a XIX. század elejéig (A Tapolcai Városi Múzeum Közlemé

nyei 2, 1992, 281–304. p.

); Diszel középkori temploma.

Társszerző (A Tapolcai Városi Múzeum Közleményei 2, 1992, 203–210. p.); Válogatás a Tapolcai Városi Múzeum legszebb darabjaiból. Társszerző (A Tapolcai Városi Múzeum kiadványa, Tapolca, 1992). Irod.: Hangodi László: In memoriam... Dr. T. Z. (1942–2005) (Múzeumi Hírlevél, 2005 szept.); VMÉL (Veszprém, 2014); Kákonyi Anna: A Laczkó Dezső Múzeum története – II. rész (Veszprémi Szemle 46. 19. évfolyam, 2017. 3. szám, 87–107. p.); Kertész Károly: Tapolcai életrajzi lexikon (Tapolca, 2020).

Fotó: Wass Albert Városi Könyvtár és Múz., Tapolca

Hangodi László

Török Klára; Erdőhalminé

(1952. jan. 19. Bp. – 2005. nov. 7. Bp.): vegyészmérnök, restaurátor. – Édesapja a Metrimpex külkereskedelmi Vállalat export-deviza osztályán csoportvezető, édes anyja a csepeli Híradástechnikai Gépgyárban pénzügyi osztályvezető volt. Férje (1975-től) Erdőhalmi Gábor, az Akadémiai Kiadó munkatársa. – A Petrik Lajos Vegyipari Technikumban érettségizett (1970). Egy évig műszaki ügyintéző a Híradástechnikai Kutató Int. Félvezető Főosztályán, majd a Bp.-i Műszaki Egy. Vegyészmérnöki Karának esti tagozatán műanyag szakon szerzett diplomát (1971–1977). Elvégezte az Múz.-i Restaurátor és Módszertani Központ (MRMK) által rendezett restaurátor és konzervátor tanf.-ot (1974). – 1971-től a Központi Múz.-i Igazgatóság Technológiai Osztályán dolgozott. Közel 35 évig volt a MNM

és jogelődjei Restaurátor Osztályának tud.-os munkatársa. A múz.-ban feladata a restaurálásokhoz kapcsolódó természettud.-os vizsgálatok végzése volt, ami magában foglalta a restaurálás-konzerválás területén alkalmazott szerves anyagok és műanyagok alkalmazástechnikai kérdéseit, a mikroszkópos és műszeres vizsgálatokat. Foglalkozott festett rétegek, korróziós termékek, az öregedés során bekövetkező változások vizsgálatával. A vizsgálatokat szükség esetén egyetemekkel és kutatóint.-ekkel koordinálta. A restaurátorképzés alap- és középfokú tanf.-ain szerves kémiát, mű anyag kémiát és munkavédelmet oktatott. A Képzőművészeti Főisk. tárgyrestaurátor-képzésében műanyagkémiai laborgyakorlatot vezetett és festészeti anyagok vizsgálatát oktatta. Részt vett konferenciák, tanf.-ok szervezésében. A múz. számára a restauráláshoz elengedhetetlen vegyszerek és alapanyagok központi beszerzését intézte. Mo.-on úttörő módon elkezdte a festett rétegek mikroszkópos keresztmetszetvizsgálatát; kiemelkedő munkája volt néhány Munkácsy-festmény vizsgálata. Nemzetközi együttműködés keretében munkájával hozzájárult egy infravörös spektrumatlasz elkészíté-