Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

T

346

Tamás

laktanyaépület megszerzésével a raktárhelyzetet is rendezte. Vezetése alatt zajlott a Szolnoki Ga

léria felújítása, a szolnoki Tabáni Tájház

kialakí

tása, a mezőtúri és a kunszentmártoni múz.-ok megszervezése. Bár tud.-os kérdésekbe nem avatkozott bele, az 1990-es években muzeológusai sora szerzett tud.-os fokozatot. Szakmai kapcsolatok alakultak ki egy.-ekkel (DE, ELTE, SZTE), főisk.-ákkal (Jászberény), a Kaukázus-vidékkel, Észt- és Finno.-gal. Ekkor zajlott a Tisza II. kutatás és végezték a tiszai gyűjtőtúrákat is. Ügyes szervező volt, taktikusan védte ki a felsőbb (párt)

szervek átgondolatlan terveit. Megbízatása a Damjanich Múz. történetének leglátványosabb időszaka. A felújított, önálló múz. 1996-ban elnyerte az Év múz.-a kitüntetést. Peda gógiai tanul mányai mellett több ismeretterjesztő és numizmatikai írása ismert. – M. Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1995), Szolnok Város Ezüst Pelikán Díja (1997).

F. m.: A megye földrajza. Gazdasági viszonyok

. Boros Lajossal – Természetvédelem, műemlékvédelem, idegen

forgalom. Selmeczi Lászlóval. In: Szolnok. Magyarország megyéi. Szerk. Zádor Béla (Szolnok, 1983, 1–15., 61–96., 147–155. p.); Éremkincsleletek gazdaság- és kereskede

lemtörténeti tanulságai (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 24–26, 1981–1983. Nyíregyháza, 1989, 447–451. p.); Újabb XVI. századi éremkincsleletek Szolnok megyéből (Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv, 7, 1990, 213–229. p.); Radnai Béla szobrászművész

(Ti

sicum. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve, 8, 1993, 421–429. p.); Zsigmond-kori ezüst

pénzek Jászalsószentgyörgyön (Előzetes jelentés). Polgár Zoltánnal (Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve, 9, 1996, 145–154. p.).

Irod.: Tanulmányok és közlemények. Tanulmányok a 60 esztendős T. L. tiszteletére. Szerk. Ujváry Zoltán (Debrecen–Szolnok, 1995).

Fotó: ismeretlen felv., Damjanich Múz. Titkársága

Bagi Gábor

Tamás István, dr. (1920. okt. 16. Bp. – 1989. jún. 6. Bp.): múz.-i vezető. – Gépi hurkoló munkásként (kötősegédként) a Pallas Harisnyagyárban kezdte pályáját. 1946-tól a szakszervezeti és pártapparátusban dolgozott (közben pártfőisk.-t végzett és orosz felsőfokú nyelvvizsgát is tett). 1957-ben a Magyar Televízióhoz, 1958-ban a Művelődési Min.-ba került. 1961-től hét éven keresztül a Külügymin. alkalmazottja volt, amelyből ötöt Moszkvában, a m. nagykövetségen töltött követségi tanácsosként. Külföldi megbízatásából visszatérve, 1968 nov.ében a MNM

főigh.-évé nevezték ki; tisztét 1981 aug.-ában történt nyugdíjba vonulásáig töltötte be. 1972-ben szerezte meg l. hallgatóként történelem–művészettörténet szakos diplomáját, majd a bölcsészdoktorátust. A múz.-ban Fülep Ferenc helyetteseként feladata a történeti és művészettörténeti muzeológiai és kutatómunka, vmint az egyre jobban kialakuló és összetettebbé váló közművelődési tevékenység felügyelete volt. Az intézmény éves beszámolóit is ő állította össze. Erőfeszítései nyomán látott napvilágot a múz. történeti évkönyvének, a Folia Historica

nak első kötete (1972). Múz.-i adminisztratív feladatai mellett tudománytörténeti kutatásokat folytatott. – Tagja volt a M. Történelmi Társulat Igazgatóválasztmányának és a M.–Szovjet Baráti Társaság Elnökségének.

Irod.: Fodor István: Dr. T. I. (1920–1989) (Folia Historica, 17, 1992. 189–190. p.).

Debreczeni-Droppán Béla

Tamás Károlyné Kiss-Tóth

Vilma (1925. jún. 5. Szentgál – 2015. máj. 28. Szentgál): önkéntes néprajzi gyűjtő. – Jómódú, tanyatulajdonos juhászdinasztia sarja. Elemi isk.-it Szentgálon végezte. A szentgáli Páva Kör (1974) és a helyi Hon ismereti Kör (1987) alapító tagja, a Szabad Föld levelező tudósítója (1980–1990). – Az önkéntes néprajzi gyűjtőmunkába a Veszprém M.-i Múz.-i Egylet (Múzeum Baráti Kör) tagjaként, 1979-ben kapcsolódott be. Gyűjtőtevékenysége eredményeként Szentgál társadalmának monografikus igénnyel feltárt jellegzetességeit ismertette meg: a pásztortársadalom világát, a családi és gyermekéletet, a paraszti gazdálkodást és változását, az életmód, táplálkozás, lakáskultúra, vásárok, piacok 19–20. sz.-i jellemzőit, a r. kat. közösség hitéletét, vmint a helyi egyleteket, egyleti életet. Írásai mind a megyei, mind az orsz. néprajzi pályázatokon díjakat nyertek. Néprajzi tárgygyűjtő tevékenységével nagyban hozzájárult a Szentgáli Tájház

létrejöttéhez, amelynek gondozását, látogatóinak kalauzolását is vállalta. – A M. Néprajzi Társaság Sebestyén Gyula-emlékérme (1987). Szentgál kulturális életében végzett tevékenységéért a Falvak Kultúrájáért Alapítvány a M. Kultúra Lovagja kitüntető címet adományozta ~nak. Szent-