Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

S

312

Szabó

Irod.: Selmeczi László: Sz. I. 65 éves (Tisicum XVII. Szolnok, 2008, 9–11. p.); Szabó László: Sz. I. muzeológusi munkássága (Tisicum XVII. Szolnok, 2008, 13–32. p.); Sz. I. munkásságának bibliográfiája 1966–2007. Összeáll.: Egri Mária, Pató Mária (Tisicum XVII. Szolnok, 2008, 555–561. p.); A 2009. évi Wellmann Imre-díjasok (Történeti Muzeológiai Szemle 10. Bp., 2010, 89–92. p.).

Fotó:Sz. I. 2005 k., magántulajdon

Gulyás Katalin

Szabó Judit Piroska (1942. szept. 13. Gernyeszeg [Gornești, Románia] – 2017. szept. 7. Kézdivásárhely [Târgu Secuiesc

, Románia]): tanár, etnográ

fus. – Férje Incze László (1928–2007) muzeológus. – Középisk.-it Szászrégenben végezte (1961), a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegy.-en m. nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett (1967). – Tanári pályáját Csíkszentdomokoson kezdte (1967–

1973), ahol isk.-i néprajzkört hozott létre és szorgalmazta muzeális tárgyak gyűjtését. Az összegyűlt anyagból az akkor épített Művelődési Otthonban kiáll.-okat szervezett; ebből hozták létre a helyi Néprajzi Múz.

-ot

és Tájház

at. Tanári munkája mellett a Csíkszeredai Városi Pionírtanács munkatársa (1973–1974). Magyartanárként Kászonaltízen (1974–1980), majd Kézdivásárhelyen (1980–1993) folytatta munkáját. A kézdivásárhelyi Székely Hírmondó c. napilap (1990–1991) és a Siculus Rádió (1996-tól) külső munkatársa; helytörténeti, művelődéstörténeti és néprajzi témákat dolgozott fel. A kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múz.

néprajzos muzeológusaként (1993–2009) elsődleges feladatát a babaméretű népviseleti gyűjt. gondozása és népszerűsítése jelentette; a múz. anyagából több vándorkiáll.-t rendezett. Tud.-os munkásságának fontosabb területei: népmesekutatás, cigány népi kultúra, jeles napi szokások, népi gyógyászat, népviseletkutatás. – Népszerűsítő írásai a Könyvtári Szemle

(1966), a Kalotaszeg

(2000), a Transsylvania

(2000), a Művelődés

(2001), a Székelyföld

(2001) folyóiratokban, vmint a Há

romszék és a Székely Hírmondó

napilapokban jelentek meg. – A Kriza János Néprajzi Társaság, az Erdélyi Múz.-Egyesület, a M. Néprajzi Társaság és a Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesületének tagja.

F. m.: Rózsa királyfi

(Bukarest, 1977); Cigányok egy ma

gyar–román közösségben a marosmenti Gernyeszegen. In: Cigány népi kultúra a Kárpátmedencében a 18–19. században. Szerk. Barna Gábor (Bp., 1993, 18–28. p.); Bet

lehemes játék Kászonból 1898-ból (Néprajzi Látóhatár, 4., 1995. 3–4, 198–204. p.); A húshagyó keddi palacsintasütés Körtvélyfáján (Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve, 4. 1996, 199–204. p.); A gernyeszegi egyház klenódiumai.

In: Népi vallásosság a Kárpátmedencében (Veszprém–Deb

recen, 1997, 367–376. p.); Kézdivásárhely (háromnyelvű képes városkalauz). Szerk. Incze Lászlóval, Szőcs Gézával (Kézdivásárhely, 1997); A társadalmi rétegződés emlékei a kézdivásárhelyi múzeum miniatűr népviseleti gyűjteményében. In: Viselet és társadalom, avagy a ruha teszi az embert. Szerk. Szűcs Judit (Szeged, 1998, 43–46. p.); Az Atropa Belladonna és a hozzá kapcsolódó tudásanyag (Acta Siculica, 1999. 2, 285–294. p.); A csíkszentdomokosi tájház és néprajzi gyűjtemény (Kézirat, Székely Nemzeti Múz.); Balázs Márton és a háromszéki néprajzkutatás.

In: Népi kultúra, társadalom Háromszéken (Kolozsvár, 2003, 21–33. p.); Incze László: A rendtartó székely város. Tanul

mányok, cikkek, beszélgetések Kézdivásárhely múltjáról és múzeumáról. Szerk.

(Kolozsvár, 2012).

Irod.: Mitruly Miklós: Rózsa királyfi. Berekméri Sándor gernyeszegi meséi (Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények, XXII, 1978. 2, 232–234. p.); Kovács Ágnes: Sz. J.: Rózsa királyfi (Ethnographia, XC., 1979/1, 138–139. p.); Romániai magyar ki kicsoda, 1997: 534. p.; RMIL V.: 292–293. p.; Haszmann Pál: Sz. J. néprajzkutató, tanárnő emlékére (Székely Hírmondó, 2017. szept. 8.); Karda László: Csíkszentdomokosi néprajzi múzeum és tájház (www.visitharghita.com, 2020).

Fotó: Dobolyi Annamária felv.

Dimény Attila

Szabó Károly (1824. dec. 14. Köröstarcsa – 1890. aug. 31. Kolozsvár): történész, bibliográfus, könyvtárig., egy.-i tanár. – Apja ~ Mihály ref. lelkész, fia, ~ Gyula egy.-i magántanár, kolozsvári városi főjegyző. – A debreceni Ref. Koll. diákja (1833–1842), majd a késmárki Ev. Líceumban jogot hallgatott, itt Hunfalvy Pál hatására kezdett a görög klasszikus irodalommal foglalkozni. Köz- és váltóügyvédi vizsgát tett (1845). – 1846-ban megkezdett fiumei tengerészeti tanulmányait súlyos betegsége miatt félbe kellett szakítania. Felépülése után, 1847 tavaszán Pesten Toldy Ferencnek se-