Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

S

306

Sz. Póczy

lelőhelyen (A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978. Debrecen, 1979, 35–56. p.); Berettyóújfalu környékének története az őskorban. In: Berettyóújfalu története.

Szerk. Varga Gyula (Berettyóújfalu, 1981, 11–39. p.); Debrecen vidékének története az őskorban. In: Debrecen története. I. 1693-ig. Szerk. Szendrey István (Debrecen, 1984, 29–67. p.).

Irod.: Csányi Marietta: Sz. M. M. 1945–2002 (Ősrégészeti Levelek, 2002. 4, 5–6. p.); Hajdú Zsigmond–Magyari Márta: Emléksorok Sz. M. M.-ról (A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002–2003. Debrecen, 2003, 9–10. p.). – Bibl.: Birkásné Vincze Rita: Sz. M. M. nyomtatásban megjelent publikációinak jegyzéke (Ősrégészeti Levelek, 2002/4. 6–10. p.).

Fotó: Feketéné Molnár Erzsébet felv., 1980 k., magánarchívum

Hajdú Zsigmond

Sz. Póczy Klára: → Póczy

Klára

Szabados Árpád (1944. márc. 18. Szeged – 2017. jún. 13. Bp.): képzőművész, tanár, egy.-i rektor. – Első felesége Várnagy Ildikó (1944–) szobrászművész, második felesége Gönczi Renáta. – A bp.-i Árpád Gimn.-ban (1959–1963), majd a M. Képzőművészeti Főisk.-n (MKF) tanult (1963–

1968); Szentiványi Lajos, Ék Sándor, Raszler Károly tanítványa. – Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Isk. tanára (1968–1974). A Mozgó Világ

képzőművésze

ti szerk.-je (1970–1984). A M. Nemzeti Galéria

GYIK Műhelyének alapítója és vezetője (1975–1988). A MKF tanára (1984–2012), tanszékvezető egy.-i tanára (1991-től) a MKF (2001-től Egy.) rektora két cikluson keresztül (1995–2002), a M. Képzőművészeti Egy. doktori isk.-jának vezetője és a festőosztály vezetője (2000–2002), professor emeritus (2010), rector emeritus. Az Indiana University (USA) tb. professzora. – Művészeti munkásságának első ciklusában grafikákat, rajzokat (1969–1986), majd litográfiákat, festményeket és szobrokat készített. Játékos, a gyermeki világot megidéző rajzai és expresszív, szenzibilis képei a kortárs művészet élvonalába tartoznak. Művei a legnagyobb hazai és külföldi köz-és magángyűjt.-ekben is megtalálhatók (Fővárosi Képtár, Janus Pannonius Múz., Miskolci Képtár, MNG, Nógrádi Történeti Múz., Petőfi Irodalmi Múz., győri Városi Képtár stb.). Mo.-n és külföldön 106 egyéni kiállítása volt. A M. Televízióban tv-sorozatokat készített (Rajzolj velünk

, 1967–1971; Va

rázsolló, 1974; Játék a GYIK Műhelyben

, 1976, 1978, 1980; Hétszínvilág,

2004–2006). – A M. Művészeti Akad. r. tagja (2013). Derkovits-ösztöndíj (1970), Szoc. kultúráért (1973), Munkácsy Mihály-díj (1976), Pro Urbe díj (Zalaegerszeg, 1979), a Római M. Akad. ösztöndíja (1989), érdemes művész (1990), Széchenyi professzori ösztöndíj (1998), Szalay Lajos-díj (2002), Gyarmathy Tihamér-díj (2017). Biennálékon, kiáll.-okon számos díjat kapott. – Emlékkiáll.-át a szegedi Regionális Összművészeti Központban rendezték meg.

F. m.: Metszés és nyomtatás

(Műhelytitkok, Bp., 1972); A legöregebb hóember. Sz. Á. meséi (Irodalmi jelen, 2013. dec. 18.; https://irodalmijelen.hu/2013-dec-16-2349/

legoregebb-hoember-szabados-arpad-mesei).

Irod.: Gellér Katalin: Groteszk firkák (Művészet, 1987. 8. 24–27. p.); Keserű Katalin: Végleteket feloldó irónia. Sz. Á. festményei (Kortárs, 34, 1990. 1, 143–148. p.); Jacobs, Michael: Kérdések Árpádnak. Interjú Sz. Á.-dal (Budapest Galéria, 2003); Sinkó István: A Szabados szindróma (Élet és Irodalom, 2010. 13. sz., ápr. 2.); Sz. Á., emlékkiáll. Katalógus (REÖK, Szeged, 2020); RÚL 17: 17–18. p. – Bibl.: Peter De Francia: Szabados (New Gallery, Edinburgh, 1979).

Fotó: a család tulajdona

Sinkó István

Szabadváry Ferenc (1923. szept.1. Kőszeg – 2006. máj. 21. Bp.): vegyészmérnök, tudomány- és technikatörténész, egy.-i tanár, múzeumig. – Szülei: ~ Ferenc és Hoffenreich Antó nia. Családja tulajdonában működött a kőszegi Szappan-, Gyertya- és Vegyészeti Gyár. – A kőszegi bencés gimn.ban érettségizett. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtud.-i Egy. Vegyészmérnöki Karán tanult. A II. vh. alatt, 1944 végén, az egy. utolsó éves hallgatóinak németo.-i kitelepítésekor a drezdai Műszaki Egy.-re került, ahol 1945 febr.-jában átélte a város bombázását. Vegyészmérnöki oklevelét Bp.-en kapta meg (1946). A BME-en doktorált (1966), a kémiai (történeti) tud.-ok kandidátusa (1965), doktora (1971). –