Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
S
296 Simon Könyves Kálmán Gimn.ban érettségizett (1967), majd az ELTE BTK régész-történelem szakán diplomázott (1977), uo. bölcsészettud.-i doktori címet szerzett (Gótikus templomaink külseje c. disszertációjával, 1983). A történettud.-ok kandidátusa (Székesfehérvár középkori vár- és városfalai, erődítésrendszere c. értekezésével, 1994). – 1976 okt.-étől 2009-ig, nyugállományba vonulásáig az MTA Régészeti Int.-ének tud.-os segédmunkatársa, majd munkatársa, később főmunkatársa volt. Egyetemista kora óta részt vett Gerevich László pilisszentkereszti ásatásán, de sokat dolgozott a BTM városi feltárásain is. Kutatási területe eleinte a középkori mérműves ablakok összegyűjtése, tipizálása, később a középkori városrégészet volt. 1978-tól int.-i munkássága összefonódott a középkori Székesfehérvár régészeti kutatásával, amelynek eredményeiből színvonalas, katalógussal ellátott kiáll.-okat rendezett (A középkori Székesfehérvár, 1987; A törökkori Székesfehérvár, 1988; „ Több, mint egy sírkert”– a királyi koronázó bazilikáról, 2015). Székesfehérvár és térsége középkori topográfiáját számos forrás felhasználásával a lehető legrészletesebben rajzolta meg tudományterületén úttörő módon, az új tud.-os felismeréseket m. és német nyelvű tanulmányaiban, konferenciaelőadásaiban, önálló köteteiben tette közzé. Székesfehérvár történetének emblematikus kutatójává vált, a középkori Alba Regiát, Mo. zászlós városát a korabeli Londonhoz, Párizshoz mérhető jelentőségűnek tartotta. Tanulmányaiban megfogalmazott nézeteiért olykor erős kritika érte, amely Szent István székesfehérvári koronázásának vitájában teljesedett ki. Több ismeretterjesztő kötete jelent meg Székesfehérvár történetéről. Avatott idegenvezetőként is népszerűsítette Mo. kulturális értékeit és adta át tudását. Fő kutatási területén kívül más települések történetével is foglalkozott, pl. 1999-ben külön kötetet szentelt Kerekegyháza középkori települései, templomainak, publikálta lakóhelye, Budakeszi temetőjét (Die mittelalterlichen Dörfer und Kirchen von Budakeszi, 1998; A budakeszi temető, 2002), Körmend középkori településével kapcsolatos kutatásait a Batthyányak évszázadai c. konferenciakötetben tette közzé (2005). – Tagja volt a Veszprémi Akad.-i Biz. (VEAB) Műemléki Biz.-ának, a VEAB Clubnak, a European Council for the Village and Small Townnak (ECOVAST), a M. Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösségnek (METEM) és az International Council on Monuments and Sites (ICOMOS) szervezetnek. Önálló vagy társszerzővel írt könyvein kívül többnyire Székesfehérvárral foglalkozó tanulmányai az Archaeologiai Értesítő ben (1993) a Műemlék védelmi Szemlében (1994), az Archeologica Histo ricában (1994), az Acta Archeologica Academiae Scientiarium Hungaricaeban (1988, 1995, 1996), a Budapest Régiségei ben (2003), az Antaeus ban (2003), az Alba Regiá ban (1976, 1980, 2008, 2010), az István Király Múzeum Közleményei ben (1990, 1999, 2002), a Szent István Király Múzeum Érte sítőjében (1984), a Magyar Múzeumok ban (2001), a Múzsák ban, az Élet és Tudomány ban, a Fejér megyei Hírlapban, a Budakeszi Hírmondó ban, a Körmendi Figyelő ben jelentek meg. A városról vallott nézeteiről, tud.-os munkásságáról több film (DVD) is készült: Fehéredő múlt (2012), Utolsó szó jogán (2018). – Budakesziért Emlékérem (1991), Marosi Arnold-díj (2011), A köztársaság elnökének díszoklevele éremmel (2011), Székesfehérvár díszpolgára (2012), a M. Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozat (2014), Aranyember-díj (2017). – Székesfehérváron a ~ Várostörténeti Kutatóint. alapításával tisztelegtek emléke előtt (2018). F. m.: Angaben zur mittelalterlichen Topographie von Székesfehérvár Aufgrund der Grundrisse und Karten über die Stadt (klny. Acta Archeologica Academiae Scientiarium Hungaricae, 40., 1988); Adattár Szé kesfehérvár középkori és törökkori építészetéről (Szé kesfehérvár, 1990); Székesfehérvár középkori vár- és városfalai, erődítésrendszere (Bp., 1993); Egy székesfe hérvári fogadó 18–19. századi üveg-és kerámiaanyaga (Bp., 2002); Körmend középkori erődítésrendszere. In: Batthyányak évszázadai (konferenciakötet, Körmend, 2005, 341–349. p.); Királyaink emléke – In memory of our kings. Borbély Bélával (Bp., 2006); Királyok kútja, a Királykút. Társszerzőkkel (Székesfehérvár, 2014); A törökkori Székesfehérvár (Székesfehérvár, 2013); A fehérvári újabb palota és környéke, a középkori Buda utca (Székesfehérvár, 2019). Irod.: Tribolt Lajos: Aki kiásta Székesfehérvárt (Fejér Megyei Hírlap, 2012. aug. 25.); VMÉL (https://www.ekmk. hu/lexikon/talalatok3.php?beture=SIKL%C3%93SI%20 Gyula). Fotó: Simon Attila felv. Nagy-Pölös Zoltán Simon János: → Miskolczy-Simon János
