Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
R
280 Regiusné sz., 60–63. p.; az előbbi könyv ismertetése); Aba-Novák Judit: R. F. (Bp., 1971); RÚL 16: 139.p.; KMML 3.: 237–238. p.); Egzisztenciális tudomány – Interjú Szilágyi János Györggyel, 2. rész (Enigma, 23., 2016. 88. sz., 40–41. p.). Fotó: Mai Magyar Művészet sorozat, Aba-Novák Judit: Redő Ferenc. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata Budapest, 1973. * Téves adatok: KMML: téves, hogy az Iparművészeti Múz. főig.-ja volt, téves, hogy az Iparművészeti Főisk.-n textilművészetet tanított. Matits Ferenc Regiusné Pető Mária: → R. Pető Mária Regős Anna: → Laczus Gézáné Reguli Ernő (1929. dec. 14. Rimaszécs [Rimavs ká Seč, Szlovákia] – 2002. aug. 10. Bp.): könyvtáros, bibliográfus. – Az ELTE BTK könyvtáros szakán végzett (1953). – A szegedi JATE Központi Könyvtárának könyvtárosa (1953–1971), ezután Veszprémben a MÁFKI (M. Ásványolaj- és Földgá zkísérleti Int.) Műszaki Könyvtárában (1971–1972), majd rövid ideig az OSZK-ban dolgozott (1972–1973). A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK, 1974–1991) könyvtáros-bibliográfusi állása után a PIM Hang tárának (utóbb Hang- és Videótárának) munkatársa volt (1991-től haláláig). – A kezdetektől je lentős és folyamatos volt bibliográfusi tevé kenysége. Összeállította József Attila, Tömörkény István, Fábry Zoltán írásainak bibl.-ját. Elkészítette több irodalmi folyóirat repertóriumát, bibl.-k és repertóriumok állandó recenzense volt. Részt vett a PIM hangtári felvételeinek revíziójában, Cseres Tibor hanghagyatéka feldolgozásában, majd a Hang- és Videótár gyűjteménykezelőjeként dolgozott, számos hangszalagot beazonosított, hiányzó irodalmi, költői hanglemezekkel gyarapította a gyűjt.-t. F. m.: Írások József Attiláról. Bibl. (Szeged, 1955); József Attila bibl. Szerk. Közrem. Csikász Istvánné (Bp., 1975); Tiszatáj Repertórium 1947–1972. Szerk. (Szeged, 1973); Fábry Zoltán összegyűjtött írásai. 1–9. kötet. Szerk. Fónod Zoltán. A bibl.-t összeáll. (Bratislava–Bp., 1980–1992); Nagy László bibl. Szerk. Maróti Istvánnal és Pesti Ernővel (Bp., 1995); Mikszáth Kálmán összes művei. Regények és nagyobb elbeszélések. CD-ROM. A bibl.-t összeáll., Pesti Ernővel (Bp., 1998). Irod.: Maróti István: Elment a bibliográfus – R. E. emlékére (Irodalmi Múzeum, 2002. ősz–tél, 18. p.); Irodalmi muzeológusok kislexikona. Szerk. S. Püski Anikó (A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei, Bp. 2000). Fotó: R. E. 2001-ben, Gál Csaba felv. Kemény Aranka Risztics Emília, Szentes Lajosné (1926. júl. 18. Újpest – 2019. dec. 18. Bp.): régész. – Lánya Petőné Szentes Ilona festőművész. – Az ELTE-n az ősrégészet–ókori régészet muzeológusaként kapott diplomát (1950). – A Múz.-ok és Műemlékek Orsz. Központja 1951. jan. 1-jétől 1953. márc. 17-ikéig segédmuzeológusként alkalmazta a nyíregyházi Jósa András Múz.-ban, ahol Nováki Gyulát váltotta régészként. 1953. ápr. 1-jétől a Levéltárak Orsz. Központjában dolgozott, 1954. jan. 1-jétől a Népművelési Min. Múz.-i Főosztálya ismét segédmuzeológusként alkalmazta Nyíregyházán. 1955. máj. 25-én munkaviszonyát felmondták, helyére Csallány Dezsőt vették föl. Bár a régészet és a muzeológia egész életében érdekelte, többé nem sikerült ezen a területen elhelyezkednie. – A földvárakra vonatkozó gyűjtését a Jósa András Múz. őrzi. Felmérte a Teleki László mérnökhöz került régészeti gyűjt.-t, amely a tiszalöki duzzasztómű építése során előkerült, elsősorban bronzkori és kora népvándorlás kori leleteket tartalmazta. F. m..: A megye földvárairól (Tudományos kis sarok, Néplap, 1954. szept. 10.); Benzúr-kiállítás a nyíregyházi Jósa András Múzeumban (Néplap, 1954. okt. 7.); Ünnepi megnyitóval tárta ki kapuit a kisvárdai történeti múzeum (Néplap, 1954. dec. 21.); Egy kiállítás tanulságai (Néplap, 1955. ápr. 1.); Beregi kézimunkakiállítás nyílik a Jósa András Múzeumban (Néplap, 1955. ápr. 2.). Fotó: a család tulajdona Istvánovits Eszter Robotkay Lajosné, Juhász Erzsébet (1945. aug. 22. Mindszent – 2011. okt. 6. Bp.): művelődésszervező, múz.-i gyűjteménykezelő, mb. múzeumig. – Férje (1966-tól) Robotkay Lajos. – A hatvani Bajza József Gimn. tanulója (1970–1974), utána gyors- és gépíró, vmint fényképész szakvizsgát tett. A Berzse-