Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

P

266

Perjés

1982-től ismét a Központi Múz.-i Igazgatóság (KMI) Restaurátor Osztályának munkatársa, rövid ideig osztályvezetője (1988). A BTM Resta

urátor Osztályának munkatársa (1994–2005); osztályvezetőként vonult nyugállományba. Nyugdíjasként az ásatási asszisztenciával és régészeti leletek restaurálásával is foglalkozó Gold-Uranosz Kft. restaurátori szakmai vezetője volt (2005–2011). – 1982-től oktatott a különböző szintű restaurátorképzésben, régészeti fém-, textil- és bőranyagtanf.-okon. A M. Képzőművészeti Főisk. (később Egy.) iparművészeti restaurátor szakirányán haláláig külső óraadó tanár volt, szervezte és vezette a hallgatók ásatási gyakorlatát is. Az 1980-as évek közepétől a min. által megbízott műtárgyvédelmi szakfelügyelők egyikeként járta a kijelölt megyéket, ellenőrizte a restaurátori munka színvonalát, a műhelyek felszereltségét és a műtárgyak állapotát a kiáll.-okon és a raktárakban. 1999-től biz.-i tagként részt vett a Múz.-i Műtárgyvédelmi Akcióbiz. (2003-tól Múz.-i Állományvédelmi Biz.) munkájában. Jelentős szerepe volt a Pulszky Társaság – M. Múz.-i Egyesület Műtárgyvédelmi Tago zata által először 2003-ban kiadott „Balázsy Ágnes restaurátor szakmai díj” létrejöttében, amelyet kiemelkedő szakmai életút elismeréseként adnak ki restaurátor szakemberek számára. Támogatta a határon túli m. gyűjt.-ek restaurálási tevékenységét. Önkéntes restaurátorokból szervezett csapatával 2004-től segítette a székelykeresztúri Molnár István Múz.-ot, a gyergyó szentmiklósi Tarisz nyás Márton Múz.-ot, a székely udvarhelyi Haáz Rezső Múz.-ot, vmint a válaszúti Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjt.-t. – Munkássága a restaurálás és konzerválás számos, összetett, önmagában is önállónak tekinthető területére terjedt ki. Kedvelt tevékenységi köre és kutatási területe az ún. összetett (kompozit, azaz több anyagfajtából álló) régészeti szerves (fa-, bőr-, textil-, papír-) leletek és tárgyak konzerválása, restaurálása volt. Foglalkozott a restaurálás elméletével és történetével, a restaurált leletek történeti forrás szerepével, rekonstrukciókkal, a régészeti feltárásokon adódó restaurátori feladatokkal: ásatási falfestményekkel, ötvös- és fémleletekkel, vizes faleletekkel, textil alapú, kombinált anyagú leletekkel (párták, fejdíszek, festett selyem zászló, törökkori amulett), régészeti vagy kriptából származó, vmint néprajzi bőrleletek, textiltárgyak és viseletek (lábbelik, zászlók) konzerválásával és restaurálásával. Gondot fordított restaurálásai és kutatásai közzétételére. Önállóan vagy társszerzőkkel mintegy ötven publikációt írt, amelyek ötöde idegen nyelvű. Cikkei többnyire konferenciakötetekben, múz.-i és restaurátori kiadványokban jelentek meg, ill. közép- és felsőfokú restaurátori oktatási segédanyagok céljára készültek. – Kitüntették a M. Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével (1998).

Főbb restaurálási munkái (a végzett restaurálás, kutatás vagy a publikáció megjelenésének évével): Gorsium XXIII. épületében feltárt, Endymiónt ábrázoló falfestmény és mennyezeti részlet (Tác, 1966–1970); a barcsi bödönhajó (1972–1973, 1987); somogyi cifraszűr (Rippl-Rónai Múz., 1977); 19. sz.-i selyemruhák (Savaria Múz., 1979); az Ipolytölgyes-Szent Márton dűlő temetőjében feltárt párták (Börzsöny Múz., Szob, 1980–1981); a szentgotthárdi Magtár-templomban feltárt 17. sz.-i férfiviselet bőr leletei (Savaria Múz., 1982–1983); a gyöngyösapáti középkori párta (1984); a Herman Ottó Múz. 15. sz.-i, gótikus sodronyzománcos kelyhe (hidegzománcos kiegészítéssel, 1984, 1993); a Kerepes–Kálvária dombi 3. sír szerves eredetű leletei (1991); az adonyi (Vetus Salina) Jupiter Dolichenus-oltár jelképeinek rekonstrukciója (1993); lábbeliveretek, íjtartó tegezek, fémfelületre tapadt textiltöredékek és famaradványok konzerválása, restaurálása és rekonstrukciója a karosi honfoglaláskori temetőből (Herman Ottó Múz., 1997); a váci Fehérek templomának (volt domonkosrendi templom) kriptájából (1731–1808) származó női cipők (2000), ruhák és más temetési kellékek konzerválása (2009); egy török kori amulett (papírtekercs, textil- és fémtok) restaurálása (BTM, 2003); bőrrel borított rézveretes erdélyi ládák (2002–2004); a budavári egykori Teleki-palota pincekútjában feltárt leletek: 14. sz.-i Anjou-kori m. címeres selyemkárpit és bőrmaradványok (2004, 2009).

F. m.: Ioncserélők alkalmazása érzékeny, fémmel kombi

nált régészeti anyag tisztítására. Kissné Bendefy Mártával (Műtárgyvédelem, 21, 1992, 141–151. p.); Gentle Method for Cleaning of Archaeological Leather Objects and Delicate Composite Materials, Conservation of Leathercraft and Related Objects. Kissné Bendefy Mártával (Postprints of the Interim Meeting of the ICOM Committee for Conservation of Leather ad Related Objects, 24–25 June, 1992 at the Victoria ad Albert Museum, London, ed. by M. Kite, 1993, 57–59. p.); Bőr anyagtan és konzerválás: Régészeti bőr és készítéstechnikai alapismeretek. Kissné Bendefy Mártával, Torma Lászlóval (a restaurátorképzés jegyzete, Bp., 1992); Római kori falfestmények restaurálásának lehetőségei (Acta Archaeologica Brige

tionensia, Komárom, 1998, 172–175. p.); Régészeti bőr.

In: Műtárgyvédelmi szöveggyűjtemény. Szerk. Kováts Tibor (a miskolci restaurátoroktatáshoz, Museologica Carpathica, Miskolc, 2001); Bőrtárgyak tisztítása: