Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
M
228 Miklya (intenzív terepbejárás, légi fotózás, szintvonalas felmérés, geofizikai mérés, térinformatika) sikerült tisztázni a középkori mezőváros szerkezetét, feltárták gótikus templomát és néhány épületét, vizsgálták a településhez tartozó, feltehetően késő középkori erődítményt. – A M. Régész Szövetség alapító tagja, a M. Régészeti és Művészettörténeti Társulat, a Váci Múz. Egyesület, a Castrum Bene Egyesület, a M. Térképbarátok Társulatának tagja. – Pro Museo (Petőfi Múz., Aszód, 1998), Pro Urbe Vaciensi-díj (1996), Akadémiai Kiadó Nívódíja (1997), Schönvisner István-díj (2001, 2012), Wosinsky Mór-emlékérem (2005), Kuzsinszky Bálint-emlékérem (2007), Tragor Ignác-emlékérem. F. m.: A Gödöllői dombvidék várai (Múzeumi füzetek 21., Aszód, 1982); Leletmentés a középkori Vác terü letén (Széchenyi u. 3–7.) (Váci könyvek 5. Vác, 1991, 7–108. p.); Pest megye régészeti topográfiája. XIII/2. A szobi és a váci járás. Szerk. Torma István, Társszerző, Dinnyés Istvánnal, Kővári Klárával, Kvassay Judittal, Tettamanti Saroltával, Torma Istvánnal (Magyarország Régészeti Topográfiája 9., Bp., 1993); Vác középkori pincéi (Váci könyvek 9. Vác, 1996); Falvak, várak, kolostorok a Dél-Börzsönyben (Váci könyvek 8. Vác, 1997, 7–153. p.); Beiträge zur Siedlungsgeschichte des mittelalterlichen Marktfleckens Ete. Vizi Mártával (Acta Archaeologica Hungarica, 53., 2002, 195–253. p.); Tolna megye várai (Varia Archaeologica Hungarica, 22, Bp., 2007); A régészeti topográfia és a légi fotózás kapcsolata. In: „Fél évszázad terepen”. Tanulmánykötet Torma István tiszteletére, 70. születésnapja alkalmából. Szerk. is Kővári Klárával (Bp., 2011, 121–130. p.); Pest megye régészeti topográfiája. XIII/3. Az aszódi és a gödöllői járás. Szerk. Torma István. Társszerző, Dinnyés Istvánnal, Kővári Klárával, Kvassay Judittal, Tettamanti Saroltával, Torma Istvánnal (Magyarország Régészeti Topográfiája 11., Bp., 2012). Irod.: Vizi, Márta: Zs. M. (1948–2014) (Acta Archaeo logica Hungarica, 66., 2015, 249–252. p.); László Sópajti Tóth: Bibliographie von Zs. M. (Acta Archaeologica Hungarica, 66., 2015, 252–260. p.); RÚL 14.: 516. p. *Vizi, Márta: Acta Archaeologica Hungarica, 66., 2015, 252. p.: Pro Urbe Vaciensi-díj adományozási időpontja téves: 1997; Akadémiai Kiadó Nívódíja adományozási időpontja téves: 1995. Fotó: M. Zs. 2012-ben, Orlik Edit felv. Kővári Klára Miklya Jenő (1927. jún. 27. Tótkomlós – 2002. jan. 2. Szeged): tanító, muzeológus, helytörténész. – A gimn. első négy osztályát Békéscsabán végezte, majd a miskolci Ev. Líceum- és Tanítóképző Int. hallgatója lett. Tanítói oklevelét, a világháború miatt megkésve, Egerben szerezte meg (1947). – Csanádapá cán kán tortanító (1949–1952). A gyula remetei gyermekotthon nevelőtanára volt, amikor az orosházi múz. évkönyvében megjelent Csanádapáca történetét ismertető írása (1960). A szeghalmi Halas-puszta tanyasi tanítójaként (1961) a gyermekekkel tervszerű tárgygyűjtő tevékenységbe kezdett, s az akkor szerveződő honismereti szakhálózat munkatársa lett. 1963. aug.-ban Szeghalom elöljárói egy gyűjt. megalapozásával bízták meg. Megszervezte a Sárréti írások első kötetének kiadását (1965). A járási művelődési központ előadójaként (1965–1972) honismereti szakkört vezetett, gyarapította a gyűjt.-t, s meghatározó szervezője lett az É-békési régió néprajzi és helytörténeti kutatásának is. Vezette az önálló szeghalmi gyűjt.-t, majd az 1970-es években a Karácsonyi János Honismereti Egyesület (Békés m.) Irodalomtörténeti Tagozatának vezetője lett. Az 1980-as évek első felében a múz.-i munkán kívül könyvírással és szerkesztéssel, TIT-előadások tartásával, helytörténeti táborok vezetésével foglalkozott. Nagy szerepe volt a tájmúz.-i működési engedéllyel bíró Sárréti Múz. létrehozásában (1984. jan. 6.). Nyugdíjba vonulása (1989) után is folytatta honismereti, helytörténeti és irodalomtörténeti munkásságát. Kutatómunkája mellett tovább gyarapította a múz. gyűjt.-ét, megírta a szeghalmi kórház- és egészségügy történetét, történeti antológiát adott közre (1996), kéziratban elkészítette a sárréti és szeghalmi csendőrség működését feltáró munkáját. Több száz cikket írt orsz. és megyei tud.-os folyóiratokban és napilapokban. Elindította a Sárréti Füzetek sorozatot. – Kiváló Népművelő, Szeghalomért kitüntető cím, Szabó Pál Emlékplakett. F. m.: Csanádapáca. Adatok a község történetéhez, föld rajzához, néprajzához (Csanádapáca, 1962); A pákászok világából a modern kereskedelembe (Szeghalom, 1970); Szeghalomtól–Verőcéig. Dapsy Gizella élete a dokumentumok tükrében (Szeghalom, 1984). Fotó: Munkácsy Mihály Múz. Fotótára 25227 Martyin Emília Miskolczy-Simon János (1912-től); Miskolczi-Si mon; ered. Simon (1880. márc. 5. Miskolc – 1914. szept. 1. Lemberg [Lviv, Ukrajna]): levéltáros,
