Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

M

229

Móczár

történész, író. – Édesapja Simon János földbirtokos, édesanyja Tisser Júlia. Felesége Kovács Sarolta zongoraművésznő (1891–1979). – Miskolcon, a Ref. Főgimn.ban érettségizett (1899). Sárospatakon és Bp.-en jogot tanult. Az Orsz. Levéltárban levéltárkezelői vizsgát tett (1905). – Borsod vm. allevéltárnoka (1906-tól), közben a Borsod-Miskolczi Múz.

könyv- és levéltárosa is (1906–1907). 1909-ben Balassagyarmaton kinevezték a Nógrád vm.-i levéltár vezetőjévé. Innen vonult be 1914-ben háborús katonai szolgálatra, hol a Lemberg melletti csatában életét vesztette. – Fiatalon már a miskolci újságok munkatársa (Ellenzék, Miskolczi Napló). Költeményei, prózai írásai, történeti tár

gyú adatközlései jelentek meg a helyi és az orsz. lapokban. Levéltári kutatásaival rengeteg adatot gyűjtött Szendrei János Miskolcz város története

c. monográfiájához. Nógrád vm.-ben is folytatta kutatásait, bekapcsolódott a Borovszky Samu-féle megyei monográfia munkálataiba. Miskolc társadalmi életében vezető szerepet játszott, több egyesületnek alapító tagja, ill. titkára volt.

F. m.: Bükk alján. Költemények

(Miskolcz, 1903); Törté

netek (Miskolcz, 1905); II. Rákóczi Ferencz és Borsodvár

megye (Miskolcz, 1906); Heten vagyunk. Társzerzőkkel (Miskolcz, 1909); Nemesi iratok és címeres pecsétek Nógrád vármegye levéltárában (Balassagyarmat, 1911); A Mikszáth-család története (Levéltárosok Lapja, 1914. 2. évf. 1. szám, 14–19. p.); A Miskolczy-Simon család története (Komárom, 1913); Mindszenti dr. Szendrei János (Bp., 1914); Nógrád vm. közállapotai az 1867. évi kiegyezéstől napjainkig. In: Borovszky Samu: Nógrád vármegye (

Magyarország Vármegyéi és Városai,

Bp., 1911, 546–567. p.); Szerelmi históriák a régi Miskolcz világából (A Borsod-Miskolczi Közművelődési és Muze

um-Egyesület Évkönyve 1905–1906. Miskolc, 72–82. p.).

Irod.: Belitzky János: M.-S. J., Nógrád vármegye dualizmuskori utolsó főlevéltárnoka (A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. Salgótarján, 1982, 243–264. p.); Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003, 25–26. p.); Hideg Ágnes: M.-S. J. levéltáros, történész, író (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve LV. Miskolc, 2016, 241–254. p.); Gulyás XVIII.: 1042–1043. p.; Szinnyei XII.: 1054–1056. p.

Fotó: a család tulajdona, Béky Zoltán

Hideg Ágnes

Móczár László, dr. (1914. dec. 10. Kiskunfél

egyháza – 2015. júl. 3. Bp.): zoológus, tanár. – Édesanyja Kövér Irén Izabella Mária (1890–1978), édesapja Móczár Miklós (1884–1971) tanár és entomológus, a Jászberényi Tanítóképző Főisk. ig.-ja. Felesége (1946-tól) Libay Margit (1921–2015), akitől három gyermeke született: Katalin (1947–), Edith Klá ra (1950–) és Géza Walter (1955–). – Kis kun félegyházán érettségizett (1933). A PPTE-n állat tan, ásványtan és földrajz szakágakból egy.-i diplomát (1937), természetrajz és földrajz szaktárgyakból középisk.-i tanári (1938), Szegeden tanítóképző int.-i tanári oklevelet szerzett (1939). A Mo. rovarainak biológiája témakörben egy.-i magántanárrá képesítették (1948). A biológiai tud.-ok kandidátusa (1953), doktora (Méhalkatú rovarok szerepe a lucernása

inkban c. értekezésével, 1961). – Egy.-i évei során vált a m. zoológiában meghatározó szerepet játszó, hírneves Dudich Endre-féle (1875–1971) zoológus isk. egyik jeles tagjává. 1937-től 1969-ig kisebb-nagyobb megszakításokkal a M. Természettud.-i Múz.-ban, a Hártyásszárnyúak gyűjteményében dolgozott: próbaszolgálatos tisztviselő (1937), önkéntes (1938–1939), majd muzeológus (1944–

1952, 1956–1969). 1939–1944 között, megszakításokkal, katonai szolgálatot teljesített, tüzérként részt vett Kárpátalja, Erdély és a Délvidék visszafoglalásában. Közben Bp.-en tanítóképző int.-i tanár (1941–1944), a Kolozsvári Tudományegy. Matematikai és Természettud.-i Karán egy.-i adjunktus (1942–1944). A háború után a Múz.-ok és Műemlékek Orsz. Központjában (1950–1952), majd a Művelődésügyi Min.-ban az állattani kutatások és a muzeológia orsz. irányítója (1952–

1954), természettud.-i kiáll.-ok szervezője (1951–

1954), kutató a pécsi Janus Pannonius Múz.-ban (1955–1956). A szegedi JATE TTK Állattani Tanszékét vezető professzor, nyugdíjazásáig (1969–

1982), professor emeritus (2004). – Tud.-os munkájának fő területe a fullánkos hártyásszárnyúak (Hymenoptera: Aculeata) számos csoportjának taxonómiai, biogeográfiai, ökológiai és etológiai vizsgálata. Legfontosabb taxonómiai munkáit a csempészdarazsak (Pompilidae: Ceropalinae), bogárölődarazsak (Bethylidae) és tolvajdarazsak (Chrysididae: Cleptinae) csoportjairól készítette,