Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

M

216

Maráz

Maráz Borbála (1947. márc. 3. Naszvad [Nes

vady, Szlovákia] – 2017. szept. 26. Bp.): régész, múz.-i osztályvezető. – Férje Ecsedy István (1947–) régész, a pécsi Janus Pannonius Múz. igh.-e, majd ig.-ja (1993–1998), közgyűjt.-i és közművelődési helyettes államtit kár (2001–

2002), miniszteri biztos (2002–2004), lá nyai: Ecsedy Anna művé szettörténész és Ecsedy Ágnes an gol szakos bölcsész. – A szegedi JATE régészet és latin szakán végzett (1965–1970), majd uo. ógörög filológusi diplomát szerzett (1974). Közben egy évig a leningrádi egy. hallgatója, ill. az Ermitázs Őstörténeti Int.-ének gyakornoka volt (1970). – Gyakorló régészi pályafutása a kaposvári Rippl-Ró

nai Múz.-ban indult (1965–1969). Kezdettől fogva elsősorban a mo.-i és Kárpát-medencei vaskor témaköreivel foglalkozott. A békés csabai Munkácsy Mihály Múz. régészeként (1970–1974) legje

lentősebb ásatásait Mezőberény, Gyoma (Egei-halom), Szeghalom (Halaspuszta) térségében végezte; közreműködött a Békés Megyei Múzeumok Közleményeinek szerkesztésében, és szerzőként részt vett az orsz. régészeti topográfia Békés m.-i köteteinek munkálataiban (1982, 1989). Ekkor kelet kezett tanul mányai regio nális összefüggéseiben elemzik a D-Alföld La Tène-korának leletanyagát. 1974 nyarától 2000-ig Pécsett, a Janus Pannonius Múz. régészeként dolgozott; 18 éven át a múz. Régészeti Osztályának vezetője és a régészeti gyűjt. felelőse volt (1975–1986, 1988–1991). Az Aranytár kezelése és a régészetileg védett területekkel kapcsolatos teendők mellett részt vett a múz. Évkönyvének szerkesztésében, ill. számos leletmentést és tervásatást végzett Baranya m. területén, amelyek többségét magas szintű szakmai feldolgozásban publikálta. Főként a késő vaskor leletanyagára koncentráló kutatási területe a késő bronzkor és a korai vaskor emlékeivel bővült. Szakmai pályafutásának legfontosabb, nemzetközi jelentőségű fejezete a Jakab-hegyi kora-vaskori földvár és halomsírmező kutatása volt (1976–

1996), amelynek eredményeit alapvető fontosságú tanulmányokban közölte. Leletmentő ásatást végzett a dunaszekcsői római katonai tábor területén (1974); a nevéhez fűződik az onnan származó, Marcus Aureliust ábrázoló bronz császárportré megmentése, kiállítása, vmint hazai és nemzetközi publikációja is (1995–1997). További jelentős ásatásai között szerepel a kővágószőlősi római villa leletmentésének megkezdése (1975), a mohácsi csatatér tömegsírjainak feltárása (1975–

1976), a Pécs-Hőerőmű területén előkerült késő kelta lelőhely ásatása és jelentős leleteinek feldolgozása (1980), vmint a Tófű és Egyházaskozár határában fekvő késő bronzkori települések leletmentése (1997). 2001-től 2014-ig a BTM

Ős- és Népvándorlás Kori Oszt.-ának régészeként dolgozott. Ekkori kutatásainak és publikációinak tárgyát elsősorban a Gellérthegy és a Tabán késő La Tène-kori emlékanyaga jelentette, amelyet számos leletmentő ásatás révén gyarapított.

F. m.: La Tène-kori magányos sírok és kis temetők a Dél-Alföldről (A Békés Megyei Múz.-ok Közleményei 2. 1973, 41–62. p.); Délkelet Magyarország La Tène-korának kronológiai kérdései (Archaeologiai Értesítő, 104, 1977. 1, 47–64. p.); Zur Frühhallstattzeit in Süd-Pannonien (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve [JPMÉ], 23., 1978, 145–164. p.); A szkítakori őslakosság La Téne-kori továbbélése Kelet-Magyarországon (Régészeti adatok a Kárpát-medencei kelta–szkíta kapcsolatok kérdéséhez) (JPMÉ 26., 1981, 97–119. p.); Későbronzkori magaslati település Pécs-Jakabhegyen (Előzetes közlemény az 1976–83. évi ásatásokról) (JPMÉ, 30–31., 1985–86, 39–64. p.); Pécs-Jakabhegy – Ausgrabungsergebnisse und die Fragen der Frühhallstattkultur in Südostpannonien. In: Die Osthallstattkultur. Akten des Internationalen Symposiums, Sopron, 10–14. Mai 1994. Hg. von Er

zsébet Jerem, Andreas Lippert (Bp., 1996, 255–265. p.); Budapest-Gellérthegy és környékének késő La Tène kori településtörténete. I., II. (Budapest Régiségei, 39., 2005, 39–49. p.; 40., 2006, 31–44. p.); Archäologische Angaben zur Mittleren und Späten La Tène-Zeit in Südosttransdanubien (Communicationes Archaeologicae Hungariae [CAH], 2008, 65–93. p.); Budapest késő La Tène-kori településtörténeti képe. In: „Fél évszázad terepen.” Tanulmánykötet Torma István tiszteletére 70. születésnapja alkalmából. Szerk. Kővári Klára, Miklós Zsuzsa (Bp., 2011, 243–260. p.); The Chronology of the Late La Tène Period on the Tribal Territory of Eravisci, on the Basis of Historical Events and Painted Pottery. In: Iron Age Chronology in the Carpathian Basin. Proceedings of the International Colloquium from Târgu Mureș 8–10 October 2015. Ed. by Sándor Berecki (Bibliotheca Mvsei Marisiensis, Series Archaeologica XII. Cluj-Napoca, 2016, 119–140. p.); The Cemeteries of the Urnfield Culture East of the Danube and the Tisza. In: An der Grenze der Bronze- und Eisenzeit. Festschrift für Tibor Kemenczei zum 75. Geburtstag. Hg. von Ildikó Szathmári (Bp., MNM, 2015, 353–369. p.).