Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
M
215 Mándics rendezés első évtizedeihez (Színháztörténeti könyvtár 7, Bp., 1962); Adatok a magyar rendezés történetéhez a XIX. század második felében (Színháztörténeti könyvtár 10, Bp., 1963); Molnár György, a rendező (Színháztörténeti könyvtár 16, Bp., 1964); Színháztörténetünk társada lomtörténeti összefüggései. Színházszociológiai vázlatok (Színházi tanulmányok 12, Bp., 1965); A nemzeti szín játszás kezdetei Közép-Kelet-Európában. In: Irodalom és felvilágosodás. Tanulmányok. Szerk. Szauder József, Tarnai Andor (Bp., 1974, 471–498. p.); Megbíráltak és bírálók. A cenzúrahivatal aktáiból, 1780–1867. Szerk., s. a. r. (Nemzeti Könyvtár, Bp., 1985). Irod.: Kerényi Ferenc: M. Cs. E. (Irodalomtörténeti Közlemények, 97, 1993. 1, 156–157. p.); ÚMIL 2.: 1420. p.; ÚMÉL 4, 455. p.; RÚL 4.: 349. p. * ÚMÉL IV.: téves születési adat: szept. 4.! Gajdó Tamás Mándics Mihály; Mijo Mandič (1928. szept. 4. Csávoly – 2020. szept. 9. Baja): bunyevác származású tanár, múzeumalapító, nemzetiségi politikus, helytörténeti és bunyevác kutató, Csávoly krónikaírója. – Az elemi isk.-t szülőfalujában, a polgári isk. négy osztályát Baján végezte. Kalocsán megkezdett (1943) tanítóképző int.-i tanulmányait a háború után a Bajai Tanítóképzőben folytatta, s ott szerzett tanítói oklevelet (1948), Bp.-en délszláv nyelvből és irodalomból szaktanítói, népművelői, muzeológusi képesítést (1953), a szegedi tanárképző főisk.-n ált. isk.-i tanári diplomát szerzett (1970). A magyarországi bunyevácok története c. egy.-i doktori disszertáció ját a szegedi JATE-n védte meg (1987). – A Csávolyhoz tartozó Józsefháza-pusztán kezdett tanítani. 1949. jan.-tól a csávolyi kultúrotthon tiszteletdíjas ig.-ja, szeptembertől a csávolyi önálló délszláv-bunyevác isk. vezetője, 1957-től a központi m. isk. igh.-e (1955–1957), majd ig.-ja (1957–1963, 1982–1988). Címzetes ig.-ként ment nyug díjba (1988). – Csávoly és Felsőszentiván községek megyei tanácstagja (1954–1962), a bajai járás országgyűlési képviselője (1963–1981). A Mo.-i Dél szlávok Demokratikus Szövetségének társadalmi elnöke (1969-től), majd főtitkára (1973–1981). 1981-ben visszaköltözött szülőfalujába. – Főmuzeológusként megyei helytörténeti felügyelő (1981–1982), amit csávolyi iskolaig.-vá választása (1982. aug.) után társadalmi munkában folytatott. – A helytörténet és a honismeret területén alkotott maradandót. Nevéhez fűződik a bunyevác-horvátok múltjának, néprajzi hagyományának kutatása, megismertetése, a Bajai Bunyevác Tájház és a csávolyi Falumúz. alapítása (1964), a helyi földrajzinév-gyűjtés szervezése, a Csávolyi Helytörténeti Füzetek kiadása. Publikáci ói m., horvát, német, bunyevác és szerb nyelven jelentek meg. Forrásértékű kutatásai mellett számos helyismereti, pedagógiai, közművelődési, néprajzi, múz.-i, vallási, agrártörténeti, környezetvédelmi, nemzetiségpolitikai tanulmánya, cikke jelent meg. Könyveinek, tanulmányainak, cikkeinek száma közel 70. – A Bács-Kiskun M.-i Honismereti Egyesület örökös tb. elnöke, az Orsz. Honismereti Szövetség örökös tb. tagja, a Bács-Kiskun m.-i Egyesület alapító elnöke (1968–1999), örökös tb. elnöke. a M. Néprajzi Társaság tb. tagja, a bajai Bárdos Ferenc Helyismereti Klub, a Csávolyi Honismereti Baráti Kör tagja. – Apácai Csere János-díj (1974), „Bács-Kis kun M. Nemzeti Kisebbségeiért Díj” (2003), M. Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2008), Csávoly község díszpolgára (2009). F. m.: Fejezetek Csávoly község krónikájából 1944–1964 (Csávoly, 1969); Svadbeni obi č aji č avoljskih Bunjevaca (Lakodalmi szokások a csávolyi bunyevácoknál) (Etnog rafija Južnih Slavena u Mađarskoj , Bp., 1975, 113–148. p.); A csávolyi bunyevácok lakodalmi szokásai (Cumania 9. Kecskemét, 1986, 339–404. p.); A magyarországi bunye vác-horvátok története. Povijest bunjevačkih hrvata u Mađarskoj (Kecskemét, 1989); Običaji i vjerovanje vežani za zimu u Bunjevackih Hrvata u Č avolju (Etnografija Hrvata u Mađarskoj – A magyarországi horvátok néprajza IV., Pécs 1997, 45–78. p.); A csávolyi bunyevácok. Iz bašti ne č avoljskih hrvata bunjevaca (Csávolyi Helytörténeti Füzetek, 3. Csávoly, 1998); Kik is azok a bunyevácok? (Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, Kalocsa, 1999, 19–24. p.); Csávolyi emlékhelyek (Csávolyi Hely történeti Füzetek, 4. Csávoly, 1999); Csávolyi parasztok (Csávolyi Helytörténeti Füzetek, 5. Csávoly, 2000); Križevi krajputaši u Č avolju (Etnografija Hrvata u Mađarskoj – A magyarországi horvátok néprajza 8. sz. Pécs, 2001, 93–103. p.); A csávolyi katolikusok hitélete. Vjerski ž ivot katolika u Čavolju (Csávolyi Helytörténeti Füzetek, 7. Csávoly, 2002). Irod.: Wicker Erika: Névjegy – M. M. (Cumania, 28. Kecskemét, 2018, 301–304. p.); Wicker Erika: M. M. műveinek válogatott bibliográfiája (uo., 321–324. p.). Fotó: Bajai Honpolgár online folyóirat, https://bajaihonpolgar.hu/2020/10/mandics-mihaly-1928-2020-emlekere/ Horváth Sándor és Wicker Erika adatai alapján Élesztős László
