Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

K

193

Könyöki

meg Pozsony vm. községeinek művészet- és építészettörténeti jegyzéke, vmint a Csallóköz régészeti térképe. A műemlékek bécsi központi biz.-ának konzervátora, 1877-től a bécsi császári és kir. központi régészeti biz., 1883-tól a Műemlékek Orsz. Biz.-ának l. tagja. Az őskori és embertani nemzetközi kongresszus 1880-ban Lisszabonban l. tagjává választotta. A Pressburger Liedertafel tagja és tenorja. Az Orsz. Régészeti és Embertani Társulat, a M. Iparművészeti Társulat, az Orsz. Középisk.-i Tanáregyesület tagja. Az Osztrák–M. Első Ált. Tisztviselő Egylet Pozsonyi Takarék és Előlegezési Társulatának igazgatósági tagja. – Az 1860-as évek végétől kutatásaival és publikációval is jelen volt a m. tudományosságban. Régészeti munkássága is jelentős; ásatásokat végzett több felvidéki helyszínen, pl. Hont vm.-ben. Restaurálta a trencsén vm.-i pominóci kápolnát. 1872-ben Pozsonyban helyreállította a középkori városháza két szobáját, ill. a kapu feletti erkélyt is. 1868-ban esztergomi és pozsonyi kutatásának eredménye a Georg Joseph Manz regensburgi kiadónál megjelent díszes kötet, amely 26 műlapot tartalmazott. 1871-ben és 1873-ban állami ösztöndíjjal Németo.-ban járt, ahol a középkori művészetet tanulmányozta. Az Akad. Archaeologiai Biz.-a és a Műemlékek Orsz. Biz.-a felkérésére 1876-tól 1892-ig feltérképezte, dokumentálta, lerajzolta, ill. lefestette a Ny-Dunántúl, Pozsony és környéke, a Csallóköz és a felső-mo.-i régió további részeinek erődítéseit, várait, templomait és egyéb műemlékeit. Fő műve (A középkori várak, különös tekintettel Magyarországra) már halála után, 1906-ban jelent meg. – Az 1862. évi londo

ni világkiáll.-on rajzaival elismerést aratott. Az 1873. évi bécsi kiáll.-on a pozsonyi főreáltanoda diákjainak a rajzait mutatta be; az isk. elismerő oklevelet kapott. A 1885. évi bp.-i orsz. kiáll.-on szabadkézi és geometriai rajzaival szerepelt, és kiállította a pozsonyi múz. 58 tárgyát is; elismerésül bronzérmet nyert. Az 1896. évi millenniumi kiáll.on szintén szerepelt a múz. anyaga, s elismerő oklevelet és nagy bronzérmet kapott. – Munkásságát a m. és a szlovák régészet, műemlékvédelem, művészettörténet és muzeológia is számon tartja.

F. m.: Sik-alakok mértani és diszítési szabadkézrajzi előkészítésül a szabadkézrajzhoz (Pozsony, 1864); Zur Erinnerung an die feierliche Consecration des neu errichteten Hochaltars im restaurirtem Sanctuarium, des Krönungsdomes in Pressburg (Pressburg, 1867); Kleiner Wegweiser Pressburgs und seiner Umgebung, mit einer Karte von Pressburg (Pressburg, 1873); A színek alkalma

zása a női kézimunkáknál (Pozsony, 1875); Pozsonyvárosi régiségtár rövid ismertetése (Pozsony, 1877); Nagy Lajos király halálozási háza (Pozsony szab. kir. városa vallásfe

lekezet nélküli Főreáltanodájának értesítője az 1879/80. évről, Pozsony, 1880, 1–6. p., melléklettel); Magyarország nyugati határának védőrendszere a középkorban (klny., 1885); Trencsén vára

(Archaeologiai Értesítő, Új folyam, 7, 1887, 4, 294–303. p.); A holicsi edények jegyei

(Művészi Ipar, 4, 1889, 2, 62–63. p.); Pozsonyi Városi Múzeum (Archaeologiai Értesítő, Új folyam, 16, 1896, 4, 254. p.); Felvidéki parasztcsattok (Magyar Iparművészet, 2, 1899, 5, 215–216. p.); A középkori várak különös tekintettel Magyarországra. S. a. r. Nagy Géza (Bp., 1905; hasonmás kiadás: Bp., 2009; Bp., 2014).

Irod.: Nekr.: †K. J. (Archaeologiai Értesítő, Új folyam, 20, 1900, 2, 191. p.); Borovszky Samu (szerk.): Pozsony vármegye. Pozsony sz. kir. város, Nagyszombat, Bazin, Modor és Szentgyörgy r. t. városok (Bp., 1904, 440–441. p.); Lyka Károly: K. J. In: Allgemeines Lexikon der bildenden künstler von der Antike bis zur Gegenwart. Ed. Thiemme, von Ulrich–Becker, Felix (Leipzig, 1927, 169. p.); Faust, Ovídius: Jozef K. In: 100 rokov Mestského múzea v Bratislave 1868–1968. Szerk. Kalesný, František (Bratislava, 1968, 281–283. p.); Slovenský biografický lexikón. 3. köt. (Martin, 1989, 166. p.); Váliné Pogány Júlia: Az örökség hagyományozása. K. J. műemlékfelmérései 1869–1890 (Forráskiadványok IV. Orsz. Műemlékvédelmi Hivatal, Bp., 2000); Kačírek, Ľuboš: Učiteľ, pamiatkar a muzeológ Jozef K. (1829–1900). In: Nám i budoucím (muzejní, osvětová a vlastivědná činnost učitelů). Materiály z odborné konference, konané 7. a 8. listopadu 2006 v Přerově (Přerov, 2007, 281–287. p.); Prohászka Péter: K. (Ellenbogen) J. ásatásai a magyarádi őskori lelőhelyen (Gömörország, 13, 2012, 3, 67–71. p.); Prohászka Péter: A szentgyörgyi (Svätý Jur, SK) katolikus templom K. J. leírása és rajzai tükrében (Műemlékvédelem, 56, 2012, 2, 338–344. p.); Gaučík István: A polgári autonómia és mecénásság jelképe: a Pozsonyi Városi Múzeum (1868–1918). (Fórum Társadalomtudományi Szemle, 3, 2018, 13–60. p.); Gaučík István: Folyamatok és csomópontok: megközelítések a Pozsonyi Városi Múzeum történetéhez (1868–1918) (Történeti Muzeológiai Szemle, 17, 2019, 297–316. p.); Gaučík, Štefan: Mestské múzeum v Prešporku v kontexte doby (1868–1918). In memoriam J. K. (Bratislava, 2019); Gaučík, Štefan: Zabúdanie a pamäť. Dodatky k pamiatkarskému dielu Jozefa Könyökiho (Monumentorum tutela, 30, 2020, 315–324. p.); Szinnyei 7.: 62–65. p.

Fotó: K. J. arcképe, 1870–1880-as évek, Prohászka Péter tulajdona.

Gaučík István