Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

K

188

Kovács

1987); Tetoválók és tetováltak. Szerk. (Forrás folyóirat különszáma, 1987. 3.); Posztervilág – édenvilág

(Forrás folyóirat tematikus száma, 1988. 11.); Tetovált Sztálin – Szovjet elítéltek tetoválásai és politikai karikatúrái. Sztrés Erzsébettel (Szeged, 1989); Budapesti falfirkák.

Szerk. (Bp., 1989); Haláljelek. Szerk. (Liget, Bp., 1990); Momentumok az első világháborúból. Szerk. (Irisz sorozat, Corvina, Bp., 1991); Az orosz tolvajvilág és művészete

. Sztrés Erzsébettel (Bp., 1994); Két körkép

(Bp., 1997); Miért ne élnél örökké? Tandori Dezső műveinek válogatott, képes bibliográfiája 1968–2008. Gergely Ferenccel (Liget, Bp., 1998; 2008); Játék a tűzzel – Fejezetek a magyarországi tűzijátékok és díszkivilágítások történetéből (Helikon, Bp., 2001); A kitalált hagyomány

(Kalligram, Pozsony, 2006). – Videofilmek: Testművészet

(1986); Haláljelek Európában (1990); A színes veréb

(1990);

A közös jel – Archaikus tetoválások Boszniában (1991);

A hegy áldozata

(1992); Gorzafalvi képeslap – Gorzafalvi fazekasok

(1993); A zónában – Szergej Vasziljev fotókiállítása a Vigadó Galériában (Nagy Attilával, 1994); „Döghalál nekünk ne ártson!” – Pestis-emlékek Magyarországon (1994).

Irod.: György Péter–Radnóti Sándor: K. Á. 1943–2014 (Holmi, 2014. ápr., 501–503. p.); Verebélyi Kincső: K. Á. (Acta Ethnologica Danubiana, Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014. 248–251. p.); L. Juhász Ilona: K. Á. (Néprajzi Hírek, 2014. 2, 75–77. p.); György Péter: K. Á.: Az avantgárd tudomány emlékezete és felfedezése (Múzeumcafé 69–70, 2019. 119–126. p., https://muzeumcafe.

reblog.hu/kovacs-akos-az-avantgard-tudomany-emlekezete-es-felfedezese); RÚL 12: 402. p. – Munkásságának teljes bibl.-ja: www.kovácsákos.hu.

Fotó: a család tulajdona (1990-es évek első fele)

Sz. E.

Kovács Istvánné: → Murai

Éva

Kovács Istvánné, Szente

Zsuzsanna (1947. máj. 21. Pusztaszabolcs – 2018. márc. 7. Székesfehérvár): adminisztrátor, múz.-i gyűjteménykezelő, múzeumig. – A székes fehérvári Teleki Blan ka Gimn.-ban érett ségizett (1965). Közgazdasági szakérettségit (1976), utóbb múz.-i gyűjteménykezelői szakképesítést szerzett. – Válla lati adminisztrátor (1965–

1973), könyvelő, adminisztrátor a Székesfehérvári Könnyűfémműnél (1973–1977). 1978-ban az akkor szerveződő M. Alumíniumipari Múz.

-ba került. Fő feladata a gyűjteménygyarapítás és a kiállításszervezés volt. 1992-től nyugdíjazásáig (2011) mb. múzeumig. Megújította a m. alumíniumipar történetét és az alkalmazott technológiákat szemléletesen bemutató állandó kiáll.-t (1996). Látványtárakban mutatta be az alumínium szerepét a mindennapi életben és a vállalati, közéleti reprezentációban. A múz.-ba mentette és kiáll.-ba rendezte a mo.-i bauxit-előfordulásokat bemutató gyűjt.-t (1995). Helyet adott a Drégely László Gyűjt.nek; állandó kiáll.-t szervezett a művész alumíniumlemezre festett képeiből (1997). Létrehozta a múz. könyvtárát és folyóirattárát. Intenzív gyűjtőmunkát végzett a megszűnő, átalakuló alumíniumipari vállalatoknál. Múzeumpedagógiai programot indított az ALU-GO technikára alapozva. Ipartörténeti kiadványok sorozatát adta ki. Időszaki képzőművészeti kiáll.-ok, ipartörténeti napok rendezésével kapcsolta be a múz.-ot még erősebben Székesfehérvár kulturális életébe. – A múz. baráti körének alapító tagja (1996), s a baráti kör kiadásában A Mi Múzeumunk

címmel megjelenő múz.-i újság szerkesztőbiz.-ának tagja (1999–2013). A M. Alumíniumipari Múz.-ért Alapítvány kuratóriumának tagja (1994–2018). Nyugdíjazását követően a Vitézi Rend aktív tagjaként végzett társadalmi munkát.

F. m.: Ipartörténetírás, üzemtörténetírás a Magyar Alumíniumipari Múzeumban. Bibliográfia I. Könyvek, önálló kiadványok (Székesfehérvár, 1997); A Magyar Alumíniumipari Múzeum alapítása és működése. Laár Tiborral. In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből (Bp., 1995, 132–134. p.); 30 éves a Magyar Alumíniumipari Múzeum.

Klug Ottóval és Dézsi Lajossal (A Mi Múzeumunk 13., 2001. nov., 1–3. p.).

Irod.: Révész Emese: K. I. (1947–2018) (Bányászati és Kohászati Lapok – Kohászat, 15, 2018. 2, 59. p.).

Fotó: a család tulajdona

Radnai József

Kovács János, hetényi (1816. nov. 13. Szeg

halom – 1906. dec. 7. Szalacs, Bihar vm.): tanár, geológus, múzeumalapító. – Családja 1655-ben, III. Ferdinándtól nyert nemességet. Nagyapja Szeghalom nótáriusa, édesapja a helyi nemesek hadnagya volt. Unokája az érmihályfalvi múzeumalapító, Dr. Andrássy Ernő. – Tanulmányait a debreceni Ref. Koll.-ban (1833), a Koll. Akad.-i Tanszakán (bölcselet, jog és teológia, 1836-tól) és a berlini egy.-en végezte (természettud., zoológia, 1844–1846). – Házitanító Geszten, a Tisza család-