Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

K

187

Kovács

Szerk. Romsics Imre, Kisbán Eszter (Kalocsa, 1997).

Irod.: Mi, a ’62-esek (Sepsiszentgyörgy, 2017, 56–57. p.); TETT. Főszerk. Huszár Sándor (Bukarest, 1979. 3. sz. 64. p.); Erdélyi magyar ki kicsoda 2000. Főszerk. Stanik István (Nagyvárad, 2000, 265., 607. p.); Gazda József: K.-Sz. V.-ra emlékezünk (Háromszék, 2018, febr. 3., 8314. sz.; interneten: www.3szek.ro/load/cikk/110011/

kosa-szantho_vilmara_emlekezunk); RMIL III: 1994; interneten: lexikon.kriterion.ro/szavak/2173/.

Fotó: Háromszék, 2018. feb. 3. https://www.3szek.ro/

load/cikk/110011/kosa-szantho-vilmara-emlekezunk

Demeter Lajos

Kovács Ákos (1943. nov. 11. Bp. – 2014. márc. 21. Bp.): középisk.-i tanár, etnográfus, művelődéstörténész, avantgárd-kutató, múzeumig. – Az Eötvös József Gimn.-ban érettségizett. A szegedi JATE-n tanult, majd az ELTE BTK m. nyelv és irodalom–történelem szakán (1970), utóbb az ELTE néprajz szakán végzett (1977). Az irodalomtud. doktora (Bécs után – Párizs előtt, József Attila Hatvanban c. ér

tekezésével, 1980). – A Hatvani Múz.

(1974-től Hatvany Lajos Múz.) ig.-ja (1973–1983), a Műve

lődéskutató Int. (1992-től M. Művelődési Int.) tud.-os főmunkatársa (1983–2006). – 1973-ban megkezdett muzeológusi munkássága sok szempontból megelőzte korát; művészetelméleti és kulturális antropológiai megközelítéseivel komoly része volt a néprajztud. megújításában. A Hatvani Múz. 1973-tól induló programja egyszerre terjedt ki a művészettörténetre, a kortárs művészetre és a mindennapi kultúrára, a néprajz elfogadott határain túli dokumentumokra, gyűjt.-ekre. Gyűjtött néprajzi tárgyakat, ezernél több hímzett falvédőt, összeírta az ország I. vh.-s emlékműveit. 20. sz.-i, hangsúlyosan grafikai, de néhány jelentős festményt is tartalmazó képzőművészeti anyaggal megalapozta a múz. képzőművészeti gyűjt.-ét. Megszervezte Gergely Tibor (1900–1978) és Lesznai Anna (1885–1966) hagyatékának Mo.-ra kerülését. A kiáll.-ok katalógusaként elindította és szerk. a Hatvany Lajos Mú

zeum Füzeteit, amelyek szerzői közé jeles történészeket, művészettörténészeket, szociológusokat, folkloristákat és más szakembereket is meghívott. Munkásságában hangsúlyosak az általa szervezett, rendezett kiáll.-ok, amelyek sokoldalú kutatói érdeklődésének multidiszciplináris megnyilatkozásai voltak. A Hatvani Múz.ban 1973–1981 között többek között az I. vh,, a modern képzőművészet, a népművészet, a hagyományos kézművesség, a Kossuth-kultusz, a szöveges falvédők, a madárijesztők témáiban rendezett rendhagyó kiáll.-okat. 1983-ban Vitányi Iván fogadta be Művelődéskutató Int.-be. Kutatásainak legfontosabb eredményeit számos további kiáll.-on mutatta be. Későbbi munkásságában egyre nagyobb szerepet játszottak az általa írt és szerk. könyvek. 2006-ban jelent meg fő műve, A kitalált hagyomány

, amelyben az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark keletkezéstörténetét rekonstruálta, majd a M. Kenyér Ünnepének 20. sz.-i eseménytörténetét, az Új Kenyér Ünnepének részleteit mutatta be a Darányi-féle aratóünnepektől kezdve az államszocializmus ünnepteremtési jelenetéig. Tanulmányaiban feldolgozta a tárogató, a M. Anyák Nemzeti Ünnepe, a mo.-i Szent Kristóf-kultusz, a Rákóczi-szobor mint kultuszhely témáját is.

F. kiáll.: a Hatvany Lajos Múz.-ban: Gulácsy Lajos grafikai hagyatékából (Vörösváry Ákos gyűjt.-éből, 1973); Moholy-Nagy László első világháborús rajzai

(Vörösváry Ákos gyűjt.-éből, 1974); Fiatalok népmű

vészeti stúdiójának plasztikái (1974)

, Gergely Tibor (New York) kiállítása (1974);

Lesznai Anna emlékkiáll.

(1974); Korniss Dezső rajzai

(1975); Magyarországi népi faszobrok (1976), Kötelesség – tisztelet a mesterségnek. Keserű Ilona és Nagy Imre kötélverő kiállítása (1976); Célra tarts! XIX. századi lövészegyletek céltáblái (1977); Korniss Dezső „Rezeda 9” a Rablók meg a Pásztorok (1977); Magyar gyékényesek

(1978); Kossuth Lajos a magyar nép felszabadítójának dicsőítése a magyar nemzet által. Olajnyomatok a 19–20. században (1978); Korzim Erika: Emlékvédelem (1979). – Egyéb kiállítóhelyeken: Magyarországi szöveges falvédők a 19–20. században (Eger, Vármúz., 1980; Bp.-i Képzőművészeti Igazgatóság, 1981); Magyarországi madárijesztők

(Óbudai Galéria, 1981; Gödöllői Galéria, 1984); Monumentumok az első háborúból (Bp., Fényes Adolf-terem, 1982); Budapesti falfirkák (Bp., 1986); Magyarországi tetoválások

(Bp., Fényes Adolf-terem, 1987); Gárdonyi Géza „Pokol” körképének rekonstrukciós kiállítása (Eger, 1997); Az aratóünneptől az új kenyér ünnepéig (A kitalált hagyomány) (Bp., Néprajzi Múz., 2003).

F. m.: Magyarországi szöveges falvédők a XIX–XX. században (HLM Füzetei 7., Hatvan, 1980); Magyaror

szági madárijesztők (HLM Füzetei 10. Hatvan, 1981); Feliratos falvédők. Szerk. (Irisz sorozat, Corvina, Bp.,