Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

K

179

Kocsor

Múz.-ok Igazgatósága keretében működő ceglédi Kossuth Múz. ig.-ja lett (1974–2007). Az ELTE BTK Tárgyi Néprajzi Tanszéken egy.-i adjunktus (1989-től), docens (2006-tól), majd tanszékvezető egy.-i docens (2007–2011); 2010-ben habilitált. Doktori témavezetőként két tanítványa szerzett PhD-fokozatot (Lendvai Kepe Zoltán 2012-ben és Molnár Gergely 2015-ben). 2012-ben ment nyugdíjba. – Muzeológusként néprajzi és történeti kutatásokat végzett, gyarapította a Kossuth Múz. gyűjt.-ét. Szerk. a Ceglédi füzetek

et; a sorozatban sok tanul

mánya és önálló kötete is megjelent Ceglédről és környékéről. Ceglédi évei alatt, a Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kör titkáraként a Kossuth-kultusz megőrzésében is részt vett. – Legfontosabb kutatási területei a történeti néprajz területén: a m. nép anyagi kultúrájának története, különös tekintettel a gazdálkodásra és a társadalomszerkezetre a 16–19. sz.-ban, vmint az Alföld É-i peremvidékére (Jászság, Tápióság, Cegléd); a család- és háztatásszerkezet vizsgálata. – A M. Néprajzi Társaság tagja, az anyagi kultúra szakosztály titkára (1988–1991), a Társaság titkára (1991–1994), választmányi tagja (1994-től több cikluson keresztül). A VEAB Kézművesipar-történeti Munkabiz.-ának tagja (1988-tól). – Jankó János díj (1984), Györffy István-emlékérem (2014).

F. m.: Bibliográfia a palócok kutatásához

(Palóc kutatás Módszertani közlemények 20. Eger, 1975); A Tápió mente falvainak népe, gazdálkodása, települése a XVI–XVII. században (Ethnographia, XC, 1979, 15–41. p.); A város a jobbágyfelszabadítástól az első világháborúig. In: Cegléd története. Szerk. Ikvai Nándor (Studia Comitatensia XI. Szentendre, 1982, 215–262. p.); A gyászjelentés szerepe egy mezővárosi társadalom kapcsolatrendszerében (Eth nographia, CII., 1991, 147–159. p.); Pusztabérletek a Jászságban a XVI–XVII. században (Közösségi-, társas- és egyéni formák) (Ethnographia, CIV, 1993, 393–403. p.); Egy mezővárosi gazdálkodó család hat nemzedékének sikeres és sikertelen mobilitási kísérletei (Ceglédi Füzetek 30. Cegléd, 1995); Hagyatéki iratok Cegléd 1750–1820

(Ceglédi Füzetek 33., 1997); A jászsági társadalom rétegei a 14–16. században (Népi Kultúra – Népi Társadalom XIX, 1998, 27–41. p.); Önigazgatás, közigazgatás.

In:

Magyar néprajz VIII. Társadalom (Bp., 2000, 585–597. p.); A Jászság népessége, társadalma, gazdálkodása a XVI–XVII. században (Bp., 2005).

Irod.: Csibi László: K. Gy.-ra emlékezve (Jászsági Évkönyv, 2015, 191–193. p.).

Fotó: ELTE BTK Tárgyi Néprajzi Tanszék

Bali János

Kocsor János (1963. nov. 24. Gyula – 2016. okt. 9. Békés): történész, levéltáros. – Békésen, a Szegedi Kis István Gimn.-ban érettségizett, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főisk. m.–történelem szakán szerzett diplomát (1987). – 1987 aug.-ától Kecskeméten, a Bács-Kis kun M.-i Levéltárban, 1988-tól – levéltárosi tapasztalatait is kamatoztatva – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múz. történész–muzeológusaként dolgozott. Nevéhez több mint félszáz, főként Békéscsabán és Békés m.-ben rendezett, precízen, gondosan összeállított, leginkább helytörténeti jellegű kiáll. fűződik. A Párizsi M. Int.-ben Mun

kácsy és Párizs címmel rendezett nagy sikerű kiáll.-t (2004). Ismertek voltak kiállításrendezései Szlovákiában, a múz. társintézményeiben is. A Munkácsy Mihály Múz.-ban megvalósult évfordulós kiáll.-ai mindig sok érdeklőt vonzottak; pl. a Rabok legyünk vagy szabadok? 1848–49-es emlékkiállítás (az aradi múz.-ból kölcsönzött anyagból, 1998), Nemzeti címerünk történeti és néprajzi tárgyakon (2001), Munkácsy és a fotográfia

(2005), Egy világ

hírnév tanúi – Munkácsy relikviák a Munkácsy Mihály Múzeumban (2004), Küzdöttek itthon, harcoltak a fronton – I. világháborús kiállítás (2014), „Istennek dicsőség – egymásnak segítség!” 130 éve vette kezdetét a szervezett tűzvédelem Békéscsabán (2016). – Publikációi főként a helytörténeti kutatásokra és a Munkácsy Mihály Múz. történetére összpontosultak; e témakör kutatása, beható vizsgálata egész muzeológusi életútját végig kísérte. Szócikkeket írt (Dér László, Banner Benedek, Rell Lajos, Réthy Zsigmond, Tarján Tibor) a Magyar Múzeumi Arcképcsarnok kötetbe (Bp., 2002).

F. m.: A Független Kisgazdapárt Békés vármegyei szerve

zetének kezdeteihez (1929–1933). (Békés Megyei Múze

umok Közleményei, 20. Békéscsaba, 1999); A történeti muzeológia helyzete Békés megyében 1990–2000. In: „Él magyar, Áll Buda még!” Történeti muzeológiai tanulmányok. Szerk. Zombori István (Bp., 2001); Elek története a két világháború között. In: Tanulmányok Elek történetéhez. II. Szerk. Havassy Péter (Elek, 2002).

Irod.: Ando György: In memoriam K. J. (1963–2016) (Történeti Muzeológiai Szemle 16. Szerk.: Ihász István, Pintér János. Bp., 2018).

Fotó: Petrovszki Zoltán felv.

Ando György