Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
J
153 Jankó A keresztes vipera és a parlagi vipera szigetszerű előfordulási helye Magyarországon (Borsodi Orvosi Szemle, 3, 1987, 223–225. p.); Contribution to the epidemiological and clinical aspects of snake bites in Hungary. Takács Zoltánnal, Korsós Zoltánnal (Toxicon, 25, 1987, 376. p.); A mutant form of the meadow viper (Vipera ursi nii rakosiensis Méhely) from Hungary with a peculiar colour pattern (Miscellanea Zoologica Hungarica, 8, 1993, 45–49. p.). Irod.: Korsós Zoltán: A magyar herpetológia „fenegyereke”. J. M. (1922–2002) (Terrárium, 4, 2002, 12–14. p.); Varga István: In memoriam Dr. J. M. (1922–2002) (Magyar Állatorvosok Lapja, 2003. 2., 127. p.). Fotó: M. Természettud.-i Múz, https://bogaraskonyvek. blog.hu/2019/11/15/ornitologusok_lexikona Korsós Zoltán Jankó Béla (1919. júl. 23. Orosháza – 2006. szept. 14. Bp.): botanikus, növénygenetikus. –Elemi és középisk.-i osztályait Orosházán, egy.-i tanulmányait a József Nádor Műszaki és Gazdaságtud.-i Egy. mezőgazdasági osztá -ly án vé gez te (1937– 1941), okleveles mezőgazdász (1941). – A Vetőmagvizsgáló Int. növény öröklés tani laborató riumában citológiai és citogenetikai módszerekkel kezdett foglalkozni (1941–1942). 1942-ben katonai szolgálatra hívták be a kassai 8. fogatolt vonatosztályhoz; a háború végén szovjet fogságba esett, három és fél évet töltött a Krím-félszigeti Szevasztopolban, ahol a 7241. számú hadifogolytáborban mezőgazdasági munkát végzett (1945–1948), ott tanult meg oroszul. Hazatérése után a Genetikai Int. kísérleti adjunktusa volt (1948–1950). Fél éves bulgáriai tanulmányútján (1949) a plovdidi „Marica” Mezőgazdasági Kutatóint. és a Szófiai Mezőgazdasági Kutatóint. genetikai laboratóriumában dolgozott. Rövid ideig a Mezőgazdasági Tud.-os Központban (1950), majd az MTA titkári hivatalában (1950) kapott munkát. Az ELTE TTK Ált. Biológiai Tanszékén tanársegéd (1950– 1951), majd adjunktus (1951–1956); alkalmazott biológiát és növénygenetikát tanított. Az MTA Genetikai Int.-ében szerezte meg a biológiai tud.ok kandidátusa címet (1957): Levél-morfogeneti kai vizsgálatok c. dolgozatának témája az allomet riás növekedés hormonális szabályozásának vizsgálata volt. Az MTA Botanikai Kutatóint.-ében (1958–1968), az MTA Genetikai Int.-ében (1968– 1972), majd az MTA Botanikai Kutatóint. mikroevolúciós csoportjában dolgozott (1972–1974). Kutatóint.-i munkája során vizsgálta a Linaria populációk genetikai szerkezetét, emellett tájékozódó alga- és mohagenetikai kísérleteket is beállított. Megkezdte a mo.-i szálas levelű Festu ca populációk vizsgálatát, amit múz.-i éveiben is folytatott. A szegedi József Attila Tudományegy. Növényrendszertani Tanszékén ökológiai, genetikai, citoökológiai és citogeográfiai speciálkoll.-okat tartott (1973-tól). A mikroevolúciós kutatócsoport megszűnése után (1974) az MTA Természettud.-i II. (biológiai) Főosztály kutatójaként a M. Természettud.-i Múz. Növénytárában kapott helyet, itt dolgozott a nyugdíjazásáig (1985), ill. utána is, egészen 1991-ig. Az MTA megbízásából 1973-tól a helyi botanikusokat segítette az ulánbátori (Mongólia) genetikai laboratórium létrehozásában, a kutatási program kidolgozásában, a szakirodalom beszerzésében, a vizsgálati módszerek megismerésében, ill. a növénygenetikai kutatások elindításában. 1973-ban egy hónapot, 1975–1980 között évente 3–4 hónapot töltött Mongóliában. Az ulánbátori int. egyik fő feladata a takarmánynövények genetikai kutatása volt. Kiküldetései alkalmával elsősorban Ulánbátor környékén gyűjtött növényeket. Mongóliai gyűjtéseiből kb. 1200 herbáriumi lapból álló virágos növénygyűjt.-t állított össze a M. Természettud.-i Múz. Növénytára számára, emellett néhány tucat mohát is gyűjtött. Útjairól és eredményeiről rendszeresen beszámolt a Botanikai Szakosztály ülésein. Nyugdíjazása után részt vett a Balaton és a Velencei-tó nádpusztulásának okait vizsgáló csoport Kovács Margit vezette munkájában. – Citogenetikai fejezeteket írt a Magyarország Kul turflórája sorozat két kötetébe: A réti ecsetpázsit (1968), A réti komócsin (1972). Az Akadémiai Kiadó által kiadott Biológiai lexikon növényge netikai címszavait készítette. Több, Kovács Margit szerkesztésében megjelent könyvben írt populációgenetikai fejezetet. Cikkei a következő folyóiratokban jelentek meg: Annales Universita tis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio biologica, Acta Botanica Hungarica, Az MTA Biológiai Tudományok Osz tályának Közleményei, Az MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, Symposia Biologica Hungarica. Oroszból ford. m.-ra Genkel P. A., Doroganyevszkaja Je. A. és Sennyikov A. P. növénytani témájú könyveit. Számos külföldi kon-
