Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
B
115 Bornemisza Irod.: Erdély bajnoka - a Csány-kultusz apostola, B. Gy. (1860-1931). Szemelvények, dokumentumok B. Gy. életéből és munkásságából (Zalaegerszeg, 2000); Gulyás III.: 898-899.; MÉL I.: 245- 246.; ZalaiLex: 35. Németh József Borbíró Ferenc; ered. (1931-ig) Vojnics (1879. febr. 27. Szabadka - ?): jogász, polgár- mester. - A bp.-i tudományegy. jogtud.-i karán szerzett diplomát (1904). Szabadkán köztisztviselő, főjegyző (1908-tól). Baja város polgármestere (1915-től); a város szerb megszállás alá kerülésekor (1918. nov. 13.) lemondott, s asztalosinasnak állt. A párizsi békekonferenciára írott memoranduma miatt a szerb hatóságok Valjevóba internálták. Baja felszabadulása (1921. aug 20.) után ismét polgármester (nyugdíjba vonulásáig, 1937. okt. 9-éig). Polgármestersége idején Baja megyeszékhely lett, a városhoz csatolták Szentistván települést (1930), s a városban jelentős építkezések, beruházások történtek. 1936. okt. 7-ei előterjesztése alapján a törvényhatósági biz. határozatot hozott a bajai képtár és múz. létrehozásáról. A bajai Városi Múz. létrehozója. Miskolcon pénzügyi ellenőr (1937-1938), Kassa főispánja (1939) . 1940-től Bp.-en élt. Több fontos cikke jelent meg a Városok Lapjában. F. m.: Bajaszentistván válaszúton (Baja, 1929). írod.: Gulyás III.: 914-915. (téves adat a névmagyarosításra: 1932!). Merk Zsuzsa Bordi András; Bordy (1905. jún. 2. Hé- derfája - 1989. aug. 11. Marosvásárhely): tanár, festőművész, múzeumigazgató. - A bp.-i M. Képzőművészeti Főisk.-n tanult (1925-1927). A Bernády György marosvásárhelyi polgármester által a városi tanácscsal megszavaztatott havi 5000 lejes ösztöndíjjal Párizsban, a Julian Akad.-n (19271928), majd Rudnay Gyula növendékeként ismét Bp.-en tanult (1928-1931). Szülőfalujában telepedett le (1932), majd marosvásárhelyi közéleti-művészetszervezői tevékenysége miatt a városba költözött (1939). A Közművelődési Palota gondnoka, a képtár, vmint a régészeti és néprajzi múz. őre (1940) , majd ig.-ja (1940-1971). A képtár termeit többször felújította, világítását korszerűsítette. Nagy gondot fordított a műtárgyállomány gazdagítására és a raktározás megoldására. Igazgatása alatt a képtár gyűjt.-e 135-ről 1100 db-ra növekedett. 1944-ben élete kockáztatásával mentette meg a korabeli erdélyi művelődés legértékesebb művészeti gyűjt.-ét; a marosvásárhelyi képtár teljes anyagát, a régészeti és néprajzi múz. teljes gyűjt.-ét és a Közművelődési Palota Tükörtermének színes üvegablakait ládákba csomagolva a Kultúrpalota pincéjébe rejtette, így mentve meg a biztos pusztulástól. Múzeumig.-i tevékenysége mellett tanított a városi fes- tőisk.-ban (1941-től), majd a Zene- és Képzőművészeti Középisk.-ban (1949-től). Festőként elsősorban tájképeket, portrékat, csendéleteket alkotott, önálló kiáll.-ai voltak Marosvásárhelyen (1925, 1932, 1959, 1973, 1975), Sepsiszentgyörgyön (1971) és Héderfáján (1975). - A Kemény Zsigmond Társaság tagja (1934-től), a Barabás Miklós Céh alelnöke (1941-1944). Románia Állami Díja (1951). írod.: Banner Zoltán: B. A. (Bukarest, 1978); RMIL I.: 269.; MNLIV.: 320. (téves halálozási adat: aug. 16.!); KMML I.: 300.; RÚLIII.: 341. Bónis Johanna Bornemisza Pál, br. (1853. szept. 6. Marosszentgyörgy - 1909. márc. 20. Boroszló): utazó, gyűjtő, etnográfus. - Több mint 15 évet töltött K- és D-Afrikában. Főként etnográfiai és zoológiái gyűjtéssel foglalkozott. Tolmácsként részt vett a D-afri- kai búr háborúban, számos cikket írt az afrikai haditechnikáról is. Munkájáról gondos feljegyzéseket vezetett, így gyűjt.-e tud.-os szempontból hitelesnek számít. Az egyes tárgyakról, tárgyegyüttesekről fényképeket is készített. A fekete kontinensen gyűjtött anyagát felkínálta megvételre az MNM-nek. Mintegy 2600 db néprajzi tárgyat, köztük 19 db afrikai (teita, maszáj, dzsagga) koponyát küldött a múz.-nak (1901-1905). A Kilimandzsáró vidékéről olyan rituális idolokat, „nungu"-kat gyűjtött, amelyek a világon elsőként az MNM Néprajzi Osztályának a birtokába jutottak. Szalay Imre múzeumig, az akkori kultusz- minisztertől „előirányzat nélküli hitel" kiutalását kérte ~ számára (1902). A Kiliman