Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
H
Horányi 388 Mo.-on, mind szülővárosában. Első végrendeletében (1910) gyűjt.-eit még három nagy bp.-i múz. (Szépművészeti, Iparművészeti Múz., MNM Néprajzi Tára) között kívánta megosztani, később - Felvinczi Takács Zoltán tanácsára - a gyűjt, egyben tartása mellett döntött (1919), s a több mint 4500 db, túlnyomórészt K-i műtárgyat villájával és kertjével (Bp., VI. kér., Andrássy út 103.) együtt az államra hagyta, K-ázsiai művészeti múz. alapítása céljából. A gyűjt, erősségei: a drágakő-, elefántcsont-, nemesfa- és lakk- faragványok, rekeszzománcok, a bronz használati és dísztárgyak, a japán lakktárgyak. Ezek - más bp.-i közgyűjt.-ek K-i anyagával együtt - alapul szolgáltak a K-i művészet módszeres bemutatását célzó, történeti alapon rendezett múz.-i gyűjt, kialakításához, ami a múz. munkatársainak, elsősorban Felvinczi Takács Zoltánnak tevékenysége nyomán meg is valósult (a múz. könyvtára és időszaki kiáll.-ai máig az alapító villájában működnek). ~ régi optikai és csillagászati műszerekből álló szakmai gyűjt.-ét a Meteorológiai Int. Asztrofizikai Múz.-ára, fotógyűjt.-ét a M. Földrajzi Társaságra hagyta (mindkettő megsemmisült a II. vh. idején). - Szakmai tevékenysége ötvenéves jubileumán, az isk.-i szemléltető eszközök meghonosításáért megkapta a Ferenc József Lovagrendet (1895). F. m.: Téli utazás a Földközi-tenger körül fekvő országokban (Bp., 1898); Kirándulásom Afrika nyugati partján Kamerun érintésével a Kongóhoz (Bp., 1901; klny. a Földrajzi Közlemények 1901. évi 4. füzetéből); H. F. utazása a Föld körül, Szibérián át (Bp., 1904; klny. a Földrajzi Közlemények XXXII, kötetének 5. füzetéből). írod.: Felvinczi Takács Mariann: H. F. (Keletkutatás, 1994, 7-23.); Ferenczy Mária-Kincses Károly: Mandarin öszvérháton. H. F. fényképei (Bp., 1999); MÉL I.: 737. (eltérő születési, ill. halálozási nap: ápr. 28., ill. szept. 10.!). Ferenczy Mária Horányi Ilus: — Tóthné Horányi Ilus Horhy Mihály (1780. szept. 24. Dicske - 1856. febr. 5. Pest): mezőgazdász, jószág- igazgató. - A bécsi egy.-en mezőgazdasági és természettud.-i tárgyakat hallgatott. Gr. Zichy István titkára, majd várpalotai és csicsói uradalmának jószágkormányzója (1805- től), Esterházy János Veszprém vm.-i jószág- ig.-ja (1816-tól), összes uradalmának teljhatalmú jószágkormányzója (1827-től), később végrendeletének végrehajtója. Ny-Európai útjain az ottani gazdaságokat, és különösen a juhtenyésztést tanulmányozta (1823, 1841), arató- és cséplőgépeket hozatott Angliából Mo.-ra (1852). Várpalotai működése idején száz lapból álló herbáriumot állított össze a hegység növényeiből, amelyekről Dréta Antal zirci apátnak ajánlva kéziratos jegyzéket készített (Flora Bakonyiensis Palotáé, 1815). Az apátság könyvtárában elhelyezett, s nagyrészt épségben megmaradt herbárium és jegyzék az 1950-es évek második felében a M. Természettud.-i Múz.-ba került, ahol jó állapotban ma is megtalálható. A növények jegyzékét elsőként Rómer Flóris (1859) ismertette. Mezőgazdasággal kapcsolatos cikkei a Magyar Gazda és a Gazdasági Lapok c. folyóiratban jelentek meg. - Az Orsz. M. Gazdasági Egyesület titkára, földművelési, majd gép- és műtani szakosztályának elnöke (1848-tól), számos jelentős közép-európai gazdasági és tud.-os egyesület, többek között a Kir. Bajor Füvészegylet (1833) és a bécsi Gartenbau-Gesellschaft (1833) tagja. írod.: Rómer Flóris: Horhy’s centuria florae Bakonyensis (Verhandlungen des Vereins für Naturkunde in Pressburg, 4., 1859, 84-87.); Szinnyei IV: 1081-1082.; MÉL I.: 738-739. Galambos István Horn Emil (1928. okt. 16. Bécs - 2001. dec. 21. Bp.): tanár, tudományos főmunkatárs. - Apja Horn Bertalan (1876-1931) gépészmérnök, örökség révén barsendrédi (Bars vm.) földbirtokos, anyja Ipper Ernesztin (1899-1982) zongora- tanárnő. Testvére Horn Miklós (1930-), a bp.-i Gazdasági Főisk. Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Karának főisk.-i tanára. Az első zsidótörvény (1938) után a család elveszítette a 350 hold birtokot, majd Bp.-re költözött (1941). Első felesé-
