Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
H
389 Horn ge (1949-1960 között) Régner Éva (1928— 1973), a M. Rádió gépírónője, második felesége (1961-től haláláig) Szűcs Margit (1933- 2002), nyugdíjazásáig a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múz. muzeológusa. Fia Horn András (1954—) klarinétművész. Unokaöccse Horn György (1951—), az Alternatív Közgazdasági Gimn. alapító ig.-ja és Horn Gábor (1955-), a Szabad Demokraták Szövetsége politikusa. - Elektroműszerész-ta- nuló (1943-tól), majd különböző gyárakban, ill. a Központi Fizikai Kutató Int.-ben műszerészként dolgozott (1946-1961). Munka mellett elvégezte az ELTE BTK történelemtanári szakát (1945-1959). Bp.-i középisk.- kban tanított (1961-1963). A Legújabbkori Történeti Múz. (neve később - névváltoztatások, átszervezések után - M. Munkásmozgalmi Múz., Legújabbkori Történeti Múz. [az MNM filiája]) kiállításrendező történész muzeológusa; előbb a József nádor, majd a Szentháromság téren, végül a Budavári Palotában elhelyezett múzeumépületben. Legjelentősebb gyűjtései közé tartozik Albók János (USA) amatőr fotográfus hagyatékának, a Washingtoni Holokauszt Múz. m. vonatkozású fényképmásolatainak, vmint az 1956-ban ledöntött Sztálin-szo- bor kezének megszerzése. Munkásságának döntő része kiáll.-ok készítéséhez kötődött. Az Ötven év a Nagy Október útján (Műcsarnok, Bp., 1967), A Párizsi Kommün (MNM, 1971; társrendező: Illés Lászlóné), vmint a 25 éves a szabad Magyarország (Szép- művészeti Múz., 1970) c. kiáll, után a M. Munkásmozgalmi Múz. állandó kiáll.-a (A magyar munkásmozgalom története, I. rész, 1975; II., III. rész, 1977) 1890-1918. nov., vmint 1929-1945 közötti részének rendezője. A kiáll. I. (1919. aug. 1-jéig terjedő) részét Esti Béla és Hetés Tibor vezetése alatt Kubinszky Judittal, Győrffy Sándorral és Szikossy Ferenccel, a II. részt Tarjányi Sándorral, a III. részt Szabó Bélával és Szikossy Ferenccel közösen készítette (mindkettőt Esti Béla vezetésével). Mementó 1944 címmel megrendezte az oswiecimi (Auschwitz) Mártír Emlékmúz. m. pavilonjának állandó kiáll.-át (Jalsovszky Katalin közreműködésével, 1980). Nevéhez fűződik az első mo.-i politikai karikatúra-kiáll. (1983). Bíró Mihály születésének 100. évfordulójára plakátkiáll.-sal emlékezett (1986), amelyet Bécsben is bemutattak (1987). Munkásságában kiemelkedő helyet foglal el a Sztá-lin! Rá-ko-si! Propaganda és valóság az ötvenes években Magyarországon c. kiáll. (Baják László, Balajthy Katalin, Nagy László Gábor, Pallós Lajos közreműködésével, 1990. ápr. 20.-1991. febr. 3.), amely - műfaji újításai révén is - a m. történeti muzeologia jelentős állomása. Nagy Imre (1991) és Raoul Wallenberg (1992) emlékének kamaratárlattal adózott. Ugyancsak kiemelkedő munkája A Holocaust Magyarországon c. kiáll, (társrendező: Erdei Gyöngyi, látványterv: Rajk László, BTM, 1994). Jelentős szerepet játszott a történeti kiáll, műfajának kifejlődésében; e műfaj megfelelő terepet kínált szellemi, művészi és politikai érdeklődésének. Munkájában felhasználta a külföldi (mintegy 40 ország) múz.-okban szerzett tapasztalatait, vmint az egyéb műfajok (film, belsőépítészet) adta lehetőségeket is. Nyugdíjazása (1994) után a rádiózás 70 éves történetéről készítette a Halló, itt Rádió Budapest! c. kiáll.-t (Néprajzi Múz., Bp., 1995. dec. 15.-1996. ápr. 30.). Nagy terveinek megvalósítására - a Kádárkorszakot bemutató kiáll, megrendezésére, vmint az auschwitzi tárlat felújítására - már nem maradt ideje. Halála előtt a Holocaust Múz. megteremtésén fáradozott. - Az 1956. évi forradalmat megelőzően bírálta a pártvezetést, ezért a későbbiekben politikailag megbízhatatlannak, „revizionistának" tekintették, ügynökökkel figyeltették. A Történeti Hivatal tekintélyes anyagot őriz róla. - Munkájáért többször is Nívódíjat (1977, 1987,1996), Demény Pál-emlékérmet (1996), a M. Köztársasági Érdemrend kiskereszt polgári tagozatát kapta (1995. okt. 23.; az újkori m. történeti kiáll.-ok, vmint a Holocaust Magyarországon c. kiáll, megrendezéséért). F. m.: Az I. Internacionálé ikonográfiája. Jemnitz Jánossal (Legújabbkori Történeti Múzeumi Évkönyvek, 5-6., 1963-64, 5-75.); AII. Internacionálé ikonográfiája, I—II. rész. Jemnitz Jánossal (Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Évkönyve, 1967- 1968, 157-224.; 1969-1970, 43-122.); Az első világháború alatti munkásosztály ikonográfiája. Jemnitz Jánossal (uo., 1971-1972, 97-165.); Az új- és legújabb kori történeti kiállítások néhány elvi és gyakorlati kérdése - különös tekintettel a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum állandó kiállítására (in: A korszerű
