Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Z
975 Zolnay keresték szakemberek, hogy gyűjt.-ét tanulmányozzák. Részt vett a német orvosok és természetvizsgálók összejövetelein; az 1833. évi breslaui ülésen Alexander von Humboldt ajánlására az ásvány- és földtani szakosztály elnökévé választották. Kubinyi Ferenccel együtt sok hazai ásványt, faopál példányt adtak át Humboldtnak a berlini gyűjt, számára. A 1836. évi jénai gyűlésen a Humboldt által Mexikóban gyűjtött és kitenyésztett Georgina variabilis-változatok közül egyet-egyet ~ról és Kubinyiról neveztek el. Sopronban, a M. Orvosok és Természetvizsgálók VIII. vándorgyűlésén javaslatot tett a Magyarhoni Földtani Társulat megalapítására (1847. aug. 11.); a társulat 1848. jan.-ban meg is alakult. Termékeny szerző volt, egy ideig szinte egyedül képviselte a hazai ásványtani irodalmat. írt Zólyom vm. ásványairól (1813), Besztercebánya környékének képződményeiről (1815), Besztercebányáról Bécsbe tett utazásáról (1817), több alsó-mo.-i ásványról (1819), a wieliczkai sóbányáról és ásványairól (1819), kárpáti gyűjtőútjáról (1819), az erdélyi Detunátáról (1820), a bánsági és libetbányai ásványokról (1822), a lan- genbielaui (Németo.) bérűiről (1823), a Szepes-Gömöri-érchegység egyes ásványairól (1824), a borostyánkőről (1824), különböző mo.-i ásványokról (1824, 1834), erdélyi utazásáról (1845). F. m.: Versuch eines topographisch-mineralogischen Handbuches von Ungarn (Oedenburg, 1817); Geo- gnostische Beobachtungen auf einer Reise von Neusohl nach Wien, nebst einigen Nachrichten über die Wiener Mineralien-Sammlungen (Leonhards Taschenbuch für die gesammte Mineralogie, 11/1., Frankfurt am Main, 1817,113-141.); Geognostische Bemerkungen auf einer Reise durch das nördliche Ungarn im Jahre 1818 (uo., 14., 1820, 355-407.); Beiträge zur Oryktognosie Ungarns. 1. Ueber das Bannater Kieselkupfer. 2. Ueber den Bannater Apophyllit. 3. Ueber das Libethner Strahlerz (uo., 16., 1822,587-602.). Irod.: Kubinyi Ferencz: Doctor Z. K. A. életrajza (Pest, 1866); Koch Sándor: A magyar ásványtan története (Bp., 1952); Majzon L.: Emlékezés Zipser Andrásra (Földtani Tudománytörténeti Évkönyv 1973. 2. sz., 1974,15-21.); Csiky Gábor: Megemlékezés Z. K. A.-ról, születésének 200. évfordulóján (Földtani Közlöny, 114., 1984, 231-234.); Szinnyei XIV.: 1868-1870.; MÉL II.: 1080.; MTL: 893-894. Gaál Zoltán Zolnay László (1916. márc. 16. Bp. - 1985. jún. 8. Bp.): régész, művészettörténész. - Feleségei: Lányi Vera (1940-1947), Károlyi Mária (1950-1963), Vöröss Emőke (1967-1985). - A bp.-i Pázmány Péter Tudományegy. latin-történelem szakán tanult; filozófia, esztétika, művészettörténet tárgyakból bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1938). Egy.-i tanulmányai idején verseket írt (kötete: Pellengéren. Bp., 1935). A Franklin Társulat Könyvkiadójában lektor; a Tükör c. szépirodalmi és a Búvár c. természettud.-os ismeret- terjesztő folyóirat segédszerkesztője (1938- 1939). Lányi Zsigmond lapjának, a Friss Újságnak a munkatársa, az újság mögött álló három cég, a Hazai Hírlapkiadó Rt., az Alt. Nyomda és Grafikai Int. Rt., vmint a Népművelődési Könyv- és Lapkiadó Rt. cégvezetője, majd a nyomda és a Hazai Hírlapkiadó ügyvezető ig.-ja (1941). A Népművelődési Könyv- és Lapkiadó Rt.-ből ~ javaslatára jött létre az ABC Könyvkiadó Rt. A nyomda és a szerkesztőség államosítása után állása megszűnt (1948). Rövid ideig a M. Rádió Irodalmi és Ifjúsági Osztályának külső munkatársa (1949). A BTM-be kerülve Óbudán, majd a budavári ásatásoknál alkalmazták (1949-1951). Ekkor kezdett el komolyabban érdeklődni Buda, a budai vár története iránt. Forráskutatások alapján megírta máig vitatott véleményét arról, hogy a 13. sz.-i kir. szálláshely, a „Kammerhof" a Vár É-i részén volt (1951). Néhány hónapig az egri Dohó István Mwz.-ban dolgozott (1952), majd az esztergomi Balassi Bálint Múz. ig.-ja lett (1953-1960); rendezte az esztergomi Keresztény Múz., a Kincstár és a Vármúz. anyagát. Néhány munkatársával együtt hatalmas munkát végzett a szétzilálódott anyag megmentése, leltározása és kiállítása érdekében. Munkatársként részt vett mások ásatásain, majd kisebb leletmentéseket vezetett Esztergom környékén. Múzeumig.-ként, művészettörténészként kiáll.-okat rendezett és nyitott meg. Több tanulmányban és könyvben írta le Esztergom történetét, rendszeresen publikált ismeretterjesztő cikkeket a Komárom megyei Dolgozók Lapjában, az Úttörő Újságban és a Művészettörténeti Értesítőben. Bp.-re visszatérve rövid ideig a Művészet- történeti Dokumentációs Központ munkatársa, majd haláláig a BTM főmunkatársa
