Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Z
Zoltai 976 (1961-1985). Kisebb leletmentések, terepbejárások mellett a 13. sz.-i kir. szálláshely felkutatására az I. ker.-i Táncsics Mihály u. 9—11. sz. alatt végzett ásatásokat (1962- 1963). Dédelgetett témája volt a budai Nagy Zsinagóga feltárása (1964-1965), amit az I. ker.-i Táncsics Mihály u. 23. sz. alatti telken, a volt Mendel-féle palota udvarán talált meg. Megállapítása szerint az 1461-ben épült, kéthajós zsinagóga gótikus építészetünk egyik jelentékeny emléke lehetett. Legjelentősebb tevékenysége a budavári középkori kir. palota különböző helyszínein vezetett ásatásai (1972-1984). Az előkerült hatalmas mennyiségű leletanyagból kiválasztott, kisebb-nagyobb középkori figurális töredékből igyekezett rekonstruálni Buda elfeledett művészetét. Kutatásainak leglátványosabb eredménye a budai középkori kir. palota, az ún. Északi előudvar területén előkerült, európai hírűvé vált budavári gótikus szoborlelet (1974). A palota építését megelőző 13. sz.-i kőépületek és pincék feltárása közben, a 15. sz.-i betöltés között találta meg a szobortöredékeket. Ez nemzetközileg elismertté tette a nevét. A budavári gótikus szobrok megtalálásával fény derült a budai műhely meglétére, és kutatásának iránya ennek elemzésére tevődött át. A szobrok restaurátorával, Szakái Ernővel és a művészettörténeti elemzéseket elvégző Marosi Ernővel együtt könyveket is írt a témáról. A budai váron kívül érdeklődése középpontjába került a budaszentlőrinci pálos kolostor is, a II. ker.-i Budakeszi út 91-95. szám alatt többször vezetett feltárásokat (1964—1965, 1970-1972,1974,1984-1985), s talált jelentős leleteket. Több mint 800 rövidebb-hosszabb történeti, régészeti, művészettörténeti témájú ismeretterjesztő és tud.-os cikket, ásatási jelentést, lexikoncikket, esszét, könyvet írt. A szórakoztatóan tanító, ismeretterjesztő munkák iránti igény alapján születtek meg kis elbeszélésekből álló kötetei. Az 1960-as évek végén, az 1970-es évek elején több utazást tett a Felvidékre, tanulmányozta az ottani templomokat, szobrokat, freskókat. A művészettörténeti értékek mellett az is foglalkoztatta, hogy miként alakult szülőföldjének, családjának szerepe a m. középkori kultúrában. Ezt egy összefoglaló kötetben akarta közzétenni, de az összegyűjtött forrásanyag, leírások és fotók csak tanulmányokban és a hagyatéki anyagban őrződtek meg. Szerette a természetet, az állatokat, a középkori vadászati emlékeket. Több cikket tett közzé a Magyar Vadász és a Nimród hasábjain, s egy könyvet is szentelt a témának. Érdekelte a zenetörténet, a középkori mo.-i zenéről és zenészekről írt könyve mellett Beethoven és Zmeskál Miklós barátságának történetéről közölt érdekes cikkeket. Kutatta a középkori szórakozásokat és játékokat, ezt tükrözi az Endrei Walterrel írt, több nyelvre lefordított munkája. - AM. Pen Club, a Művészeti Alap, az esztergomi Balassi Bálint Társaság tb. tagja, a Deák téri ev. gyülekezet tb. presbitere. - A történelemtud.-ok doktora (1984). Pro Urbe Esztergom (1980), Pro Urbe Budapest aranyérem (1985). F. m.: Létezés és erkölcs. 1. Ontológia (Bp., 1944); Az Esztergomi vár (Bp., 1960); Márffy (Bp., 1966); Ünnep és hétköznap a középkori Budán (Bp., 1969; 2., bőv. kiad. Bp., 1975); A budai vár. Balla Demeterrel (Bp., 1970; angolul, németül és franciául is); Vadászatok a régi Magyarországon (Bp., 1971); A budavári gótikus szoborlelet. Szakái Ernővel (Bp., 1976); A magyar muzsika régi századaiból (Bp., 1977); Kincses Magyarország. Középkori művelődésünk történetéből (Bp., 1977; 2., jav. kiad. Bp., 1978); A budai vár (Bp., 1981; Bratislava-Bp., 1986; 2. kiad. Bp., 1986); Az elátkozott Buda - Buda aranykora (Bp., 1982); A középkori Esztergom (Bp., 1983); Fény és árnyék a középkori Magyarországon (Bp., 1983); Mozaikok a magyar újkorból (Bp., 1986); Társasjáték és szórakozás a régi Európában. Endrei Walterrel (Bp., 1986; németül és angolul is); Hírünk és hamvunk (Bp., 1986); Buda középkori zsidósága és zsinagógáik (Bp., 1987); A budavári szoborlelet. Marosi Ernővel (Bp., 1989). F. filmek: Szobortemető. I—III. (rendező: Rózsa János); Feltámadó múlt (portréfilm, rendező: Sza- kály István, riporter: D. Fehér Zsuzsa), írod.: MÉL IV: 981-982. - Bibi.: D. Matuz Edit- Bordás Attila.: Z. L. (1916-1985) műveinek bibliográfiája és hagyatékának ismertetése (Bp., 2000). Matúz Edit Zoltai Lajos; Zoltai, Zólthay, Zolthay (1861. júl. 16. Földes - 1939. aug. 29. Debrecen): újságíró, levéltáros, helytörténész, tb. múzeumigazgató. - A Debreceni Ref. Koll. Gimn.-ában (1878-1881), majd nyolc féléven keresztül a koll. Teológiai Akad.-ján tanult (1881-től); papi vizsgát nem tett. Két évig a
