Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Z
Zipser 974 mányegy.-en és rendkívüli hallgatóként a József Műegy.-en tanult; földrajz-természetrajz szakos kö- zépisk.-i tanári (1884), ásvány-földtan, növénytan és földrajz tárgyakból bölcsész- doktori oklevelet szerzett (1893). Kren- ner József műegy.-i tanár mellett az Ásvány- és Földtani Tanszék tanársegéde (1884- 1894). Az I. ker.-i Kir. Katolikus Gimn.-ban (később Werbőczy István, majd Petőfi Sándor Gimn.) a természetrajz r. tanára (1894/95. tanév). Krenner József igazgatóőr előterjesztésére kinevezték az MNM Ásvány-Őslény tárának segédőrévé (1895-től), utóbb I. osztályú segédőr (1901-től), múz.-i őr (1902-től), ig.-őr (1912-től), majd osztályig. (1918 végétől), ideiglenesen (1919 végétől), utóbb véglegesen az Ásvány-Őslénytár vezetője (1921-től), ig.-ja (1922-1932; nyugalomba vonulásáig). Az I. vh. alatt keservesen tengődő tárba új életet lehelt, átszervezte az adminisztrációt, újra megindította a gyűjt.-ek fejlesztését, és intenzív tud.-os életet szervezett. A gyűjt, fejlesztéséből számos gyűjtőútja révén maga is tevékenyen kivette a részét. Tanulmányozta Európa szinte minden jelentősebb ásványgyűjt.-ét (pl. München, Strassburg, Basel, Párizs, London, Oxford, Cambridge, Berlin, Königsberg, Freiberg, Stockholm, Bécs, Róma stb.). Főként a leíró kristálytan, a kristálygeometria világszerte elismert szakértője volt, de vizsgálatait a kristályoptika területére is kiterjesztette. Előszeretettel kutatta a Szepes-Gömöri-érc- hegység lelőhelyeinek ásványait; erről a területről, a Vas-hegyről egy új ásványfajt írt le (vashegyit). Ugyancsak a Vas-hegyről írta le, hazánkban elsőként, a variscit (1908) és a mil- lerit (1932) nevű ásványt. 43 tud.-os dolgozata jelent meg. Sajtó alá rendezte és jegyzetekkel látta el Krenner József kézirati hagyatékát. - Az MTA 1. (1904), r. (1921), t. tagja (1940). F. m.; Pyrit Kotterbachról, Szepes vármegyében. (Annales historico-naturales Musaei Nationalis Hun- garici, 2., 1904, 93-110.); Egy aluminiumphosphát Vashegyről Gömör vármegyében (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 26., 1908, 72-76.); Vashegyit, egy új bázisos aluminiumhydrophosphat Gömör vármegyéből (uo., 27., 1909, 64-67.); Új alakok a pyriten és az eddig ismert összes alakjai (Földtani Közlöny, 42., 1912, 724-736.). írod.: Zsivnyi Viktor: Emlékbeszéd Dr. Z. K. tiszteleti tag fölött (Földtani Közlöny, 72., 1942, 1- 17.); Szinnyei XIV.: 1853-1855.; MÉL II.: 1078. (téves születési dátum: jún. 2.!). Embey-Isztin Antal Zipser Keresztély András (Christian Andreas) (1783. nov. 25. Győr - 1864. febr. 20. Besztercebánya): tanár, író, természettudós. - A pozsonyi líceumban filozófiát és teológiát tanult. Brünnben az André-féle nevelőint. tanára (1803- 1807), közben a Hesperus c. folyóirat munkatársa. Besztercebányán tanító (1807-től), majd az ev. gimn.-ban a természetrajz és az ásványtan tanára (1810-től). 30 éves korában megnősült, s Kolbány Katalinnal leánytanító és -nevelő int.-et alapított, amelynek működését felesége haláláig (1859) fenntartotta. Az ásványtan megkedveltetése érdekében tanulmányi kirándulásokat, gyűjtőutakat szervezett tanítványainak, s az ásvány- és kőzetpéldányok alapján adta át természet- tud.-os ismereteit. Tanítványaival bejárta Zólyom, Hont, Nógrád és Gömör vm.-t (1810-1812). Gyalog utazta be Lengyel- (1815) és Poroszo.-ot (1817). Versuch eines topographisch-mineralogischen Handbuches von Ungarn (1817) c., Sopronban kiadott munkája a m. ásványtani-földtani szakirodalom kezdeti szakaszának fontos műve; az akkori Mo. 258 ásványlelőhelyét sorolta fel, a lelőhely rövid leírásával, ásványainak és kőzeteinek ismertetésével. Beaudant kísérője 1818. évi mo.-i utazásai során, aki dicsérőleg emlékezett meg róla. Számos szakemberrel, intézménnyel állt személyes és cserekapcsolatban, részükre ásvány-, kőzet- és őslénytani gyűjt.-eket állított össze. Saját gyűjtései és a cserék révén 12 000 példányból álló, híres és gazdag gyűjt.-re tett szert. Jelentős érdeme, hogy a külfölddel megismertette Mo. ásvány- és kőzetvilágát. Egész Európából, É- Amerikából, Szibériából és Brazíliából is fel
