Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Z
Zielinski 972 pott helyet. A sokoldalú, gazdag gyűjt.-ben jelentős itáliai és németalföldi festmények (Canaletto, Dosso Dossi, Michele da Verona, Moroni), m. részében Kupeczky János és Mányoki Ádám képei szerepeltek. Ezt az anyagot jelentős 19. sz.-i mesterek (Barabás Miklós, Borsos József, Ferenczy Károly) műveivel kiegészítve, Fővárosi Képtár néven, a bp.-i Kálvin téren kívánták elhelyezni. Az I. vh. a terveket megakadályozta, s csak 1933- ban nyílt meg a Károlyi-palotában Csánky Dénes vezetésével. A múz.-ot 1953-ban megszüntették, képtárát egyesítették a Szép- művészeti Múz. anyagával.----portréját Borsos József (Libanoni emír, 1843), majd Hans Makart is megfestette. F. m.: Műállapotainkról (Archaeologiai Értesítő, II., 1869-1870, 233-235., 258-259., 286-289.); Miért nem virágzott fel nálunk a képzőművészet? (Fővárosi Lapok, 1869, 270.); Die Länder des Ostens auf der Pariser Ausstellung (Wien, 1878). írod.: Andies Erzsébet: A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848-1849-ben. 2. köt. (Bp., 1952,469-472.); L. K. [Lyka Károly]: A Zichy- múzeum (Új Idők, 1901. 1., 408-409.); Elek Artúr: A főváros Zichy-múzeuma (Magyar Művészet, I., 1925, 184-194.). Verő Mária Zielinski Szilárd (1860. máj. 1. Mátészalka - 1924. ápr. 24. Bp.): mérnök. - Apja Mo.-ra menekült lengyel nemes volt. - A bp.-i József Műegy.-en végezte tanulmányait (1884). Ösztöndíjjal Párizsban, az Eiffel cégnél dolgozott (1884— 1888). Bp.-en önálló mérnöki irodát nyitott (1889). Műegy.-i magántanár (1897), az első hazai műszaki doktor (1901). Az egyen út- és vasútépítést tanított (1906-tól). Fr. Hennebique francia mérnök szabadalma alapján irodája a vasbetontervezésre állt át (1904). - A vasbetonépítés egyik hazai úttörője, legfontosabb, ma is látható munkái: a kőbányai és a Margit-szigeti víztorony, a Ganz Vagon- és Gépgyár szerelőcsarnoka, a Lánchíd újjáépítési terve, az örményesi Temes-híd. A Közlekedési Múz. (KM) megalapítása után Banovits Kajetán ig. szak- biz.-i tagnak kérte fel; elsőként javasolta, hogy a KM-nek a kerékpárok gyűjtésével is foglalkozni kell. A múz. szerepét illetően - egy.-i tanári foglalkozásából is adódóan - sajátos felfogást vallott, s e nézetével komoly vitába keveredett Banovits Kajetán- nal. A múz.-ok legfőbb feladatának ugyanis az oktatást tartotta, ezért szorgalmazta a múz.-nak a műegy. mellé való telepítését. A KM helyének véglegesítési vitájában (1910-es évek eleje) a Szak- és Felügye- lőbiz.-i üléseken igen heves viták zajlottak. A gyűjteményfejlesztés kérdésében is az oktatási szempontokat tartotta szem előtt (szemléltetés, működőképes tárgyak, vmint azok működési elvének bemutatása). Javaslatára több, főként vasúti biztosító berendezést a Műegy.-re szállítottak, ahol mint a „Közlekedési Múz. külön osztálya" ugyanúgy látogatható volt, mint a múz. Véleménye szerint csak olyan tárgyakat, modelleket szabad múz.-ban elhelyezni, amelyek szerkezeti újdonságot tartalmaznak, és továbbfejlesztésre is alkalmasak (pl. a Parseval-léghajó helyett a Zeppelin-léghajó megvételét szorgalmazta, mivel az előbbi műszaki szempontból zsákutcának bizonyult). - Az Orsz. Középítési Tanács tagja (1906-tól), alelnöke, majd elnöke. A M. Mérnök- és Építészegylet (1920-tól), a Közmunkák Tanácsának elnöke (1921-től), vmint a Bp.-i Mérnöki Kamara első elnöke (1924-től). F. m.: Ajánlat az Alsó-Dunán, Ó-Moldova és Turnu- Severin közt levő hajózási akadályok elhárításának módszerére (Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye, 1890); Budapest forgalmi viszonyainak rendezése és a központi fővasút terve (Bp., 1902); A román- és portlandcementek szilárdulása pépben, habarcsban és betonban (Bp., 1903); Tanulmány a Széchenyi-Lánchíd útburkolatain beállott romlásokról (Bp., 1919). írod.: Sármezey Endre: Z. Sz. (Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye, 1924. 21-22.); Magyar Műszaki Alkotók (Bp., 1964); Szinnyei XIV: 1834-1835.; MÉL II.: 1075.; MTL: 890-891. (Vágó Ferenc: Z. Sz.) Molnár Erzsébet Zilahi-Kiss Endre (1873 Zilah - 1931. jan. 14. Szilágycseh): szülész-nőgyógyász szakor-
