Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Z
Zatlukál 968 tatta át az eldugott padlásokat, sikerrel szorgalmazta a gyűjtött okiratok közzétételét. Az 1887. évi sepsiszentgyörgyi székely ipar- kiáll.-on 100 db párna véget, lepedőszélet, egyéb „hímzést" állított ki. Adományozott a Képzőművészeti Társulatnak (székely díszítmények, hímzések, más tárgyak), első gyűjtője az Erdélyi Kárpát-Egyesület Táj- és Néprajzi Múz.-ának, székelyföldi anyagának törzsét ő adta (1901-ben a múz. 1600 tárgyából 300- at). Gyűjtötte az úrihímzéseket, a háromszéki karcolt díszű, ember-, állat- és virágdíszes bokályokat, a különböző szálszámolásos és szabadrajzú hímzéseket; inkább a szépen díszített, reprezentatív darabokra koncentrált. Fennmaradt Jancsó Benedekkel, br. Daniel Gáborral, Orbán Balázzsal, Pulszky Ferenccel stb. folytatott levelezése. Személyes kapcsolatot tartott fenn vele Roediger Lajos, aki utóbb ~ kovásznai villájába költözött. ~ múz.-ának első nagy közéleti próbája a kolozsvári 1848-as honvéd-menház javára folytatott gyűjtés, s jelentős szerepet játszott a marosvásárhelyi Bem-szobor felállításában is. A kézdivásárhelyi és sepsiszentgyörgyi Jótékony Nőegylet alapító elnöke (1878), a Há- romszék vm.-i Erzsébet árvaleány nevelőint., a Stefánia-menedékház és a Rudolf Kórház alapító tagja. A kézdivásárhelyi temetőben nyugszik. - Szilády Áron róla nevezte el a Csereyné-kódexet (1879), Nagy Géza az 1883- ban bekerült Emília-kódexet. A Székely Nemzeti Múz.-ban lévő életnagyságú képét Gyárfás Jenő festette; emléktábláját egykori imecs- falvi kúriája, ill. a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó-Koll. falán (Vetró András márványra illesztett fémdomborítása) helyezték el. írod.: S-z.: Özv. Cs. J.-né sz. Z. E. (Székely Nép, 1885. nov. 15.); K. L.-né Z. B.: Egy székely Nióbe (Székely Nép, 1921. 88-89.); Péter János: Cs. J.-né (Székely Nép, 1923. dec. 25.); Sz. Szász Béla: Félszázad a jótékonyság szolgálatában. A Sepsiszentgyörgyi Jótékony Nőegylet 50 éves története (Sepsiszentgyörgy, 1929); Ferenczi István: A Székely Nemzeti Múzeum előzményeihez és az olaszteleki római táborhelyről (Székelység, 1939. 9-10., 66-72.); Sz. Gazda Enikő: Székely Nemzeti Múzeum, 1875-2000 (CD, Sepsiszentgyörgy, 2002); Boér Hunor-Biró Rózsa: A Székely Nemzeti Múzeum kezdetei, 1875-1881 (Acta - 2001/II., Sepsiszentgyörgy, 2002). Boér Hunor Zatlukál Elemér Géza (1897. jún. 10. Munkács - 1960. okt. 15-e után, Munkács): újságíró, régész, múzeumi restaurátor. - Kö- zépisk.-it Munkácson és Bp.-en végezte. Régészeti ásatásokat folytatott a Lehoczky- múz. megbízásából és önállóan is. Testvérével, Zatlukál Jenővel együtt feltárta a sztánfalvai bronzkori urnatemetőt (1931), amely egy új régészeti kultúra neveként bekerült a szakiroda- lomba. Gazdag és értékes régészeti gyűjt.-e a Lehoczky (1936), később a Kárpátaljai Honismereti Múz.-ba került. A II. vh. után a munkácsi városi történeti-honismereti (1946-1947), majd a Kárpátaljai Honismereti Múz.-ban mint restaurátor dolgozott (1948- 1958). F. m.: Adatok Podkárpatszka Rusz prehistoriájához. Zatlukal Jenővel (Mukacevo, 1937). Irod.: Z. E. (in: Filip Jan: Enzyklopädisches Handbuch zur Ur- und Frühgeschichte Europas. Bd. 2. Praga, 1969,1664.). Kobály József Zayzon Ferenc, uzoni (? - 1922?): tanár, múzeumőr, hegedűművész, karnagy. - A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó-Koll.-ban helyettes (1897-től), majd r. tanár (18991922); latin és magyar nyelvet, emellett görögpótlót, tornát is tanított; közben a Székely Mikó-Koll. polgári leányisk.-jában is tanított (1921-1922). Bp.-en könyvtárosképzésen vett részt (1902). Koll.-i elöljáró tanárképviselő, ifjúsági zenekart, önképzőkört vezetett, a Keresztes-vonósnégyes tagja, a sepsiszentgyörgyi M. Dalárda karnagya. A Székely Mikó-Koll. nagy könyvtárának felügyelője, elöljárósági tanárképviselő (1909- től). Ny-európai tanulmányutat tett (Genf, München, Bécs, 1909. júl.-aug.). Az 1916. évi erdélyi román betörést követően fél évig átmenetileg a nagyenyedi Bethlen-Koll.-ban tanított. 1922 nyarán áttelepült Kecskemétre, s a ref. főgimn. tanára lett. - A Székely Nemzeti Múz. őre (1902-1908), ig.-választ- mányi tag, tb. múzeumőr (1914-től). 1915- ben még anyagot mentett be a múz.-ba az