Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Z
969 Zeyk altorjai templomrestaurálásból. A múz. adományozója. László Ferenccel és ifj. Gödri Ferenccel együtt jegyezte a múz. 1902-1907. évi Jelentése it. Részt vett az erősdi rendszeres ásatás megindításán (1907). 1922. ápr.- ban többek között feleségével és Keresztes Károllyal koncerttel avatta fel a berendezett dísztermet. F. m.: Batsányi és Kazinczy viszonya (A sepsiszentgyörgyi evang. reform. Székely Mikó-Kollegium Értesítője az 1900-1901. iskolai évről, 1901, 3-15.); Körösi Csorna Sándor emléke (A sepsiszentgyörgyi ev. ref. Székely Mikó-Kollegium Értesítője az 1904-1905. iskolai évről,'1905, 65-81.); A (Székely Mikó-)Koll. félszázados működésének emléke (A sepsiszentgyörgyi református Székely Mikó-Kollegium ötvenedik évi Értesítője, 1908-1909,1909, 88-120.; 126-128.). írod.: Dániel Viktor, Kelemenné Zathureczky Berta és mások búcsúcikkei (Székely Nép, 1922. aug. 17.). Boér Hunor Zentai János (1907. dec. 18. Gerényes - 1973. okt. 4. Pécs): etnográfus. - A dombóvári Kir. kath. Esterházy Miklós Nádor Fő- gimn.-ban érettségizett (1928). Kisvasza- ron segédjegyző, majd az egri jogakad.-n jegyzői oklevelet szerzett (1939). Diósvisz- lón jegyző (1948-tól), Rádfalván (1950-től), Kémesen (1956-tól) vb-titkár, közben a kémesi Nemzeti Tanács jegyzője (1956). A Népművészeti Int. járási szakreferense (1953-1965), a hagyományos kézművesek instruktora. A pécsi Janus Pannonius Múz. néprajzos muzeológusa (1965-1973). - Az 1950-es évek közepétől rendszeresen publikált a Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, az Ethnographia, a Népünk Hagyományaiból, az Élet és Tudomány, a Baranyai Művelődés, a Theológiai Szemle, az Alföld stb. hasábjain. Bekapcsolódott a Magyar Néprajzi Atlasz gyűjtőmunkájába (1962), s több mint száz falu kutatását végezte el a Baranya Néprajzi Atlasza számára, amelynek társszerkesztője is volt. Sokirányú kutatómunkájának középpontjában két téma állt: Baranya m. néphagyományai és a magyar ref. fejfák. Újszerű módszerrel, minden egyes település kultúrájának komplex vizsgálatával elhatárolta Baranya néprajzi csoportjait. A Janus Pannonius Múz.-ban létrehozta a M. fejfaarchívumot (1966-1973), amely a maga nemében a legnagyobb orsz. gyűjt.; sok ezer fotón, rajzon és leírásban tartalmazza valamennyi Kárpát-medencei m. ref. temető fejfaanyagát, a D-Tiszántúl kivételével. Az archívum befejezésében halála akadályozta meg. Több tanulmányában örökítette meg az Ormánság középkori elemekben gazdag népéletét. A népszokások kutatásában az 1960-as években - metodikai szempontból példamutató módon - változásvizsgálatokat végzett. Nevéhez fűződik a bakócai (Baranya m.) fazekas tájház létesítése. -AM. Néprajzi Társaság tagja. F. m.: Adatok Ormánság néprajzi határának megállapításához (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1966, 77-128.); Fejfaarchívum Pécsett (uo., 1967, 241-248.); Baranya magyar főkötői (uo., XIV-XV., 1969-70,233-258.); Ormánság nyugati határa és belső tagolódása (uo., XVI., 1971, 199-206.); Baranya megye magyar néprajzi csoportjai (Ethnographia, LXXXIX., 1978,519-557.); A születés, a házasság és a halál népszokásai Rádfalván (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 30-31., 1985,325-343.). írod.: Andrásfalvy Bertalan: Z. J. (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve., XVIII., 1973, 261-262.); Kodolányi János: Z. J. (Ethnographia, LXXXV, 1974); MNépLex. V: 614.; MÉL III.: 860. Zentai Tünde Zeyk Miklós (1810. szept. 30. Bécs - 1854. ápr. 6. Nagyenyed): tanár, természettudós, ornitológus. - Apja Zeyk János bécsi udvari tanácsos. - Marosvásárhelyen jogot, a berlini egy.-en három évig, a bécsi egy.-en két évig tanult; Berlinben elsajátította a preparálás „berlini" módszerét, amelyet pályafutása során követett. A nagyenyedi Bethlen Koll. természetrajz tanára (1838-tól; katedráját csak 1840-ben foglalta el). Diákjainak kisebb tankönyveket állított össze az emlősökről, a növényekről, az ásványtanból, sőt lélektanból
