Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

Z

967 Zathureczky mányozó. - Családja 1817-ben telepedett le Olaszteleken. Anyja Tasnádi Nagy Julián­ná, Tasnádi Nagy Gyula nyelvész-törté­nész rokona. Öccse, Zathureczky Károly szorgalmazta az Er­délyi Múz.-Egyletnél a baróti római tábor megásását, az 1860-as évek közepén komoly éremgyűjt.-t állított össze, s adományozott az Erdélyi Múz.-Egyesületnek. Férje (1842-től) Cserey János; 1875 elején megözvegyült. Gyerekei részt vettek a Székely Nemzeti Múz. alapításában, Cserey Ákos (1856-1905) az erdélyi testamentumközlés elindításában vállalt szerepet, Cserey Gyula (1857-1883) képviselte anyját a múz. 1879. évi átadásánál. Unokahúga és szellemi örököse, Kelemen Lajosné Zathureczky Berta részt vett a múz.­ért folytatott küzdelmekben.----társasági életet élt, az 1848-1849. évi szabadságharc idején pénzt, ékszert adott a honvédség fel­szerelésére, zászlószalagot hímzett, tépést készített, a bukás után szabadságharcosokat rejtegetett, menekülésüket segítette. Damja­nich János honvédtábornok özvegyének ba­rátnője, székelyföldi ereklyéket gyűjtött. A Székely Nemzeti Múz. alapítója, az alapgyűjt.- ek megteremtője, utolsó éveiig legjelentősebb gyarapítója. - Művelt nő volt, latinul is meg­tanult, kora ifjúságától foglalkozott könyvek­kel, régiségekkel, érmekkel, kőkorszaki, bronzkori stb. leletek összegyűjtésével. Vasady Nagy Gyulát, társát a múzeumalapí­tásban, fiai mellé hívta nevelőnek Imecs- falvára (1875. jún.), s megvásárolta termé­szetrajzi anyagát és érmeit. Az így kiegészí­tett családi, imecsfalvi Cserey-gyűjt.-t (fa- és vastárgyak, bécsi porcelánok, másfél száz 17-18. sz.-i okirat, ékszerek) megnyitották a nagyközönség előtt is. Vasadyval együtt láto­gatási és lajstromkönyvet állított fel, széles körű gyűjtést indított, megvetették a kő- és bronzkori gyűjt, alapját. Aug.-ban megsze­rezték az ún. petőfalvi múmiát, szept. 3-án fogadták az orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének több mint 300 résztvevő­jét. A múmiát ~ felküldte az Erdélyi Múz.- Egyletnek, de visszajelzést sem kapott, ezért az ered. Kolozsvárra szánt gyűjt.-t előbb szét akarta osztani, majd az árvízkárosultak javá­ra 1876-ban Bp.-en kiállította. Ápr.-tól egy háromszéki Cserey Múz.-ban gondolkodott, okt.-ben a gyűjt.-t felajánlotta a vm.-nek. Nemzetközi kiáll.-on vettek részt (VIII. Nem­zetközi Régészeti Kongresszus, Bp.). Kossuth Lajos év végi adománya (Bem tábornok 1848-as érdemrendje) nyomán 1877. márc.- ban már a Székely Nemzeti Múz. név került az alapítólevélbe. Közben megszervezte a gyűjtést, s kijárta, hogy Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó-Tanoda épületébe kerülhes­sen a gyűjt. ~ és Vasady a gyarapodást rend­szeresen közzétették a sajtóban, részt vettek a kolozsvári jótékony nőegyleti, ill. műipari és ipartörténeti kiáll.-on (1877). ~ fedezte a múz. Sepsiszentgyörgyre költöztetésének és a kapott helyiségek rendbetételének, felsze­relésének költségeit, ill. rendezvényeket szer­vezett pénzgyűjtés céljából (Csíksomlyó, Bárót, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Kovászna). Szept.-ben a gyűjt.-t ideiglenesen átadták a közönségnek. Megvédte az ellensé­ges hatóságtól Vasadyt, s vele a múz.-ot. A hi­úságában sértett, az alapítási feltételeknek csak tessék-lássék eleget tevő, vagy azokat megkerülni próbáló vm.-i felügyeletet az egész Székelyföldet képviselő, felelős testü­letre próbálták cserélni (ezt 1916-ra sikerült utódaiknak megvalósítani). Saját költségen lecserélte még a főispán kifogásolta felirato­kat is, hogy a múz. önállóságát jelezze. Kéz- mű- és iparcikkek gyűjtését tervezték, végül ~ csak Vasady temettetéséről gondoskodha­tott. Nagy Gézával levelezett rovásírásról, műkincsekről, falfestményekről (besenyői templom), Huszka Józseffel együtt Gelencére hívta. Újabb válságokkal szembesültek (1885, 1887, 1889); a Székely Mikó-Koll.-nak teher volt a múz., a város pedig megoldás helyett újabb fedezetlen tervet - egy művelődési csarnokét - vetette fel. Nagy Géza távozása után a Székely Mikó-Koll. végül felelős véd­nökként biztosította a gyűjt.-ek sorsát. ~ múz.-i tevékenysége töretlen: Torma Zsófia barátnőjétől régészeti anyagot kapott, csere- kapcsolat ügyében testvérmúz.-okkal levele­zett (Zilah, Déva stb.), adományozott a zilahiaknak, dévaiaknak, temesváriaknak, a székely iparmúz.-ot alapozandó stb. Levéltá­ri forrásanyagot mentett be, személyesen ku-

Next

/
Thumbnails
Contents